Bálnák gyötrelmes halálát okozza a hajóforgalom

2018.06.04. 14:40

Kulcsfontosságúvá vált a világ egyik legveszélyeztetettebb bálna populációjának megmentése. Az ámbráscetek pusztulásának egyik legborzalmasabb módja ugyanis, ha hajókkal ütköznek. A görög kormány most ígéretet tett arra, hogy hamarosan intézkedéseket léptet életbe a forgalmas hajózási útvonalakon.

Athén tengerparti külvárosában egy meredek dombon áll az a modern iroda, ahol apró, kék fény villog folyamatosan a számítógép képernyőjén. Dr. Alexandros Frantzis, Görögország egyik legelismertebb oceanográfusa a jelzésre mutatva azt mondja: a fényjelzés a tengeri forgalmat a „valós időben" követi nyomon. És ez a jelzés az óceánban élő állatok szempontjából kritikus.

Feltérképezik a cetek élőhelyeit

A világ egyik legveszélyeztetettebb bálna populációjának megmentése kulcsfontosságú a tudósok, a kormány, de a világ számára is. Az ámbráscetek ugyanis az eddigieknél is nagyobb veszélybe kerültek.

Ez a jelzés néhány másodpercenként naplózza a görög vizekre lépő hajók helyzetét, útvonalát és sebességét" – mondta Dr. Alexandros Frantzis a The Guardian című lapnak. – „Ezek az adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy feltérképezzük a hajók előfordulási sűrűségét azokon a területeken, ahol az ámbráscetek élnek."

Ámbráscet borjávalWikipedia

Frantzis közel negyed századot töltött a tengeri emlősök tanulmányozásával. A kisebb kutatóintézetre hasonlító íróasztala olyan személyről tanúskodik, aki évek óta szenvedéllyel segíti megérteni a delfinek, a lepényhal és a bálnák helyzetét egy olyan országban, ahol alig két évtizeddel ezelőtt még igen keveset tudtak a tengeri életről.

Már Arisztotelész is írt a bálnákról

Az oceanográfus irodájában a polcok a plafonig roskadoznak a különböző tengeri emlősök csontjaitól. Az említett ámbráscet alsó állkapcsának maradványai a hátsó irodájában lévő falhoz támaszkodnak. Egy másik szobában két óriási, sárga csontváz áll: egykor mindkettő egy-egy ámbráscethez tartozott, most viszont egyszerűen ott fekszik a padlón.

„A tengeri környezet Görögországban rendkívül gazdag fajokban" – tette hozzá Frantzis. – „Az ókorban a cetfélék jelentős figyelmet fordítottak magukra. Kevesen tudják, de Arisztotelész írta róluk az első tudományos tanulmányt, az úgynevezett Historia Animaliumot. Így azt is mondhatnánk, hogy a görögök voltak az elsők és az utolsók, akik eljutottak erre a bálnák számára paradicsominak számító területre. Talán ezért is annyira sürgető, hogy a hatóságok meghozzák a megfelelő intézkedéseket."

Hálókba keverednek és lenyelik a műanyagot

Az akár húszméteres ámbráscetek nem véletlenül kerültek most Frantzis legújabb figyelemfelhívó kampányának középpontjába. Bár a faj a világ összes óceánjában megtalálható, a görög vizeken körülbelül háromszáz egyedük él. Ezzel a számmal pedig Görögország adja számukra a Földközi-tenger keleti részének legnagyobb élőterét.

Más vízi emlősökhöz hasonlóan, a bálnák is számos fenyegetéssel szembesülnek nap mint nap. Gyakran halászhálókba gabalyodnak, és egyre sűrűbben nyelnek le műanyag hulladékot. Mindkettő végzetes kimenetellel is járhat a faj fennmaradása szempontjából. A dél-spanyolországi Murciánál nemrég egy fiatal, hím nagy ámbráscet tetemére találták. A kutatók később köteleket, hálókat, zacskókat, zsákokat és műanyag flakonok maradványait azonosítottak a gyomrában.

Belgiumban partra vetődött 13 méteres ámbráscetForrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Görögországban ráadásul a NATO-hadihajók szonárfúrásokat is végeznek, és a munkálatokkal járó zajártalom okozta kockázatok sem elhanyagolhatók. Tanulmányokkal mutattak rá, hogy a bálnákat ezek a zajhatások jelentősen zavarják mind a navigációban, mind a vadászatban. Emellett a víz alatti szénhidrogének felderítésére irányuló szeizmikus kutatások is veszélyforrást jelentenek. Frantzis szerint azonban a helyi cetfélék legnagyobb ellensége a hajókkal való ütközés esélye.

Az ütközéses halál a legfájdalmasabb

A bálnák legkedveltebb úszási útvonalát jelentő Peloponnészoszi-félsziget nyugati partjai az egyik legforgalmasabb útvonalat jelentik a tartályhajók, a teherhajók és a turisták körutazásai számára. Így nem meglepő az sem, hogy a múlt hónapban egy kilencméteres bálna tetemét mosta a víz Santorini tengerpartjára, amely csak egy az elmúlt időszak halálozási sorában.

Az ámbráscetek esetében az ütközéses halál messze a legfájdalmasabb" – állítja a kutató. – „A propeller gyakran felszakítja vagy összevagdossa az állat bőrét, húsát és néha még a csontját is."

Hozzátette, hogy a legutóbbi esetnél történteket egyelőre nem tudták rekonstruálni.

„Azt biztosan tudjuk, hogy évente legalább egy bálna pusztul el a hajóval történő ütközések nyomán" – hangsúlyozta.

Áthelyeznék a hajózási útvonalakat

Természetvédők közben azzal érvelnek, hogy ha a hatóságok a jelenleginél távolabb jelölnék ki a hajózási útvonalakat, akkor az ütközések száma drasztikusan csökkenhetne.

„A Peloponnészoszi-félszigetről induló, közvetlen hajózási útvonal az egyik legveszélyesebb szakasz az ámbráscetek és más vízi emlősök számára" – mondta Russell Leaper, brit tengeriemlős-kutató az Observernek, aki csapatával a skót Coll szigetéről figyelte meg a bálnákat és delfineket. – A megoldást csak abban tudom elképzelni, hogy a hajókat egy kissé „áthelyezzük" a bálnák által kevésbé kedvelt, mélyebb vizekre."

Szörnyű sebek borítják a hajóval ütközött ámbráscet testét. Az ütközés után az állat elpusztult és kisodródott a partraForrás: Dr Alexandros Frantzis/Pelagos Cetacean Research Institute

Az emlőskutató a Nemzetközi Állatjóléti Alappal közösen több mint húsz éve tanulmányozza a hajózással kapcsolatos állatbaleseteket. Ahogy mondja, a görög vizeken az ámbráscetek halálának több mint hatvan százalékát teszik ki az ütközéses balesetek, bár a legtöbbet nem jelentik és nem jegyzik be.

Kihalásra ítélik a ritka bálnafajt

Görögország nincs egyedül ezzel a problémával. Srí Lanka déli része a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala, amely hasonló veszélyt jelent a kék bálna populációja számára.

A környezetvédők közben váratlan támogatást kaptak a hajózási iparágtól: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization) - a probléma elismerése mellett - iránymutatásokat dolgozott ki a kialakult helyzet kezelésére. Május elején maga a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság sürgette a görög kormányzatot, hogy tegyen lépéseket az ügyben. A bizottság felhívta a figyelmet azokra a tudományos bizonyítékokra is, amelyek alátámasztják, hogy valós a veszély, amely kihalással fenyegeti a nagy ámbrásceteket.

„Megesett, hogy egy bálnát pont a hajó orra kapott el, és letépte a fél farkát" – mondja Leaper. – „Más esetben a víz olyan testet sodort partra, amely bár külső sebeket nem mutatott, az állat csontjai ripityára törtek. Mindenesetre egy ilyen baleset az elképzelhető legszörnyűbb módja annak, hogy az emlős elpusztuljon."

Egy partra sodródott ámbráscet tetemét emelik teherautóra KínábanForrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Mao Siqian

Sürgető megoldásra nyújtanak be javaslatot

Aléxisz Ciprasz miniszterelnök baloldali vezetésű koalíciója várhatóan még ezen a nyáron javaslatokat nyújt be a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a hajózási útvonalak áthelyezésével kapcsolatban. Frantzis és csapata nagyban segített beazonosítani azokat a vízterületeket, ahol a hajózási utak átfedik azokat a területeket, ahol a legnagyobb sűrűségben élnek a bálnák.

A kutatás nagy része a Leaper által végzett matematikai elemzésen alapul, aki úgy véli, hogy elegendő lenne, ha a vízi forgalmat a parttól számítva öt tengeri mérfölddel áthelyeznék. Minderre jó példákat is idézett: a Panama-csatorna és Kalifornia partjainál már megváltoztatták a hajózási útvonalakat az állatok biztonsága érdekében.

„A húsz csomó sebességgel közlekedő hajóknál ez az öt mérföldes „áthelyezés" mindössze plusz tizenöt percet fog hozzáadni a menetidőhöz" – mondja. – „Most azonban szembe kell néznünk egy sürgető megőrzési és jóléti problémával, amit szerencsére igen könnyen meg tudunk oldani. Görögországnak lehetősége van arra, hogy olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyek nemcsak helyben orvosolják ezt, hanem segíthetnek előmozdítani más országokban is a faj szempontjából igen fontos pozitív végkifejletet."