Halálos izzófelhő a tűzhányó felett

2018.06.07. 18:44

Vajon megbolondult a világ? Feléledtek a tűzhányók? Tényleg beindult a tűzgyűrű? Itt a világvége? Záporoznak a kérdések az elmúlt napok történesei után: a hawaii Nagy Szigeten már több mint 21 négyzetkilométer nagyságú területet borított be a láva, és több, mint 200 lakóház pusztult el. E közben robbanásos vulkánkitörések kezdődtek Indonézia legaktívabb és egyik legveszélyesebb tűzhányóján, a Merapin, június 3-án pedig a guatemalai Fuego olyan heves robbanásos kitörést produkált, ami több mint 60 áldozatot szedett és még mindig 200 felett van az eltűntek száma.

Mit lehet tenni a zabolátlan természeti erőkkel szemben?

Elöljáróban le kell hogy szögezzük, nincs semmiféle kapcsolat az elmúlt hetek vulkáni eseményei között, ezek egymástól teljesen függetlenül zajlanak. Emberáldozatokkal járó természeti katasztrófák után mindig felvetődik a kérdés: mi történt, miért nem lehetett a tragédiát megelőzni, illetve mit tehetünk a természet zabolátlan erőivel szemben? Mi történt a Fuegon, azaz a guatemalai Tűz-hegyén? A Fuego az egyik legaktívabb tűzhányó a Földön, 2002 óta folyamatosan működik, eddigi utolsó nagy kitörése 1974-ben volt.

A Fuego vulkáni működése március első napjaibanForrás: Martin Ritze

Tevékenységét a pulzáló működés jellemzi, azaz a rövid nyugalmi szüneteket hol kisebb, hol nagyobb kitörések szakítják meg. Az elmúlt években tucatnyi olyan kitörése volt, aminek vulkáni hamuanyaga komoly gondokat okozott a környék lakosságának. Voltak kitelepítések, de előfordultak olyan események is, amikor vulkáni törmelékárak, szaknyelven piroklaszt-árak rohantak le a hegy oldalán, az esős időszakokban pedig iszapárak, azaz laharok okoztak komoly károkat.

Piroklaszt-ár rohan le egy golf pálya közelében.Forrás: Twitter

A Fuego nem ismeretlen vulkán tehát, sőt tudjuk, hogy komoly veszélyt jelent a lakosságra. Akkor miért nem lehetett előre jelezni ezt a vulkánkitörést? A vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, az előrejelzéseket az alapján tudják megtenni, hogy észlelési adatokat gyűjtenek, a vulkán alól érkező, a tűzhányó állapotára vonatkozó jeleket értékelnek ki.

Az előrejelzéshez nélkülözhetetlenek tehát a megfigyelések, és a pontos adatok.

 

A műutat keresztezi a lávafolyam a hawaii nagy SzigetenForrás: USGS

A hawaii vulkánkitörést követve el vagyunk kényeztetve azzal a tudattal, hogy előrejelezhetők a vulkánkitörések. Azonban ez közel sincs így.

Az elmúlt negyven évben nem volt ennyire pusztító vulkánkitörés. A fővárostól 50 kilométerre délnyugatra fekvő, 3763 méter magas Fuego tűzhányó másodjára tört ki 2018-ban.Forrás: MTI/AP/Rodrigo Abd

Egyrészt kevés olyan jól felszerelt és olyan nagy tudású szakembergárdával rendelkező vulkanológiai csapat van a világon, mint amilyennel az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) rendelkezik. Másrészt, minden vulkán más és más, minden tűzhányó más jeleket ad és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán nem jeleznek előre egy vulkánkitörés előtt.

Komoly probléma, hogy éppen a legveszélyesebb vulkánok a legkevésbé megfigyeltek

A guatemalai Fuego esetében azt kell látnunk, hogy bár az ország legaktívabb tűzhányója, csupán néhány földrengéseket észlelő műszer (szeizmométer) rögzíti a jeleket.

Ez messze nem elegendő ahhoz, hogy valós és pontos képet lehessen kapni a kipattanó földrengések jellemzőiről.

Pedig ez a magma felnyomulásának, a magmában kialakuló és potenciálisan nagy robbanásos kitörést okozó belső nyomás keletkezésének a legjobb jelzője.

A Fuego műszeres megfigyelése korántsem egyszerű feladatForrás:Martin Ritze

Másrészt nincs a felszínmagasság változását folyamatosan figyelő műszer sem, ami szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy nagyobb kitörést esetleg előre lehessen jelezni. Egy nagy kitörés előtt ugyanis, amikor komoly belső nyomás alakul ki a magmában,

a felszín akár több centiméter nagyságrendben megemelkedhet.

E műszerezettség hiánya több okra vezethető vissza: egyrészt a Fuego megközelítése nem egyszerű, és műszert kihelyezni sem könnyű feladat a hegyre.

A Fuego oldalán hosszú lávafolyam hömpölyögForrás: Martin Rietze

Különösen meredek a vulkán oldala és folyamatosak a vulkánkitörések, amelyek gyakran lávafolyásokkal járnak együtt.

Nem ritkák a hegyoldalakon lezúduló iszapárak, amelyek mindent elsöpörnek.

A vulkáni veszélyt előrejelző műszerek és azok működtetése ráadásul egyáltalán nem olcsó. Ezzel is magyarázható, hogy a Föld aktív és veszélyes vulkánjainak több mint fele miért nem áll rendszeres műszeres megfigyelés alatt.

Guatemala 32 tűzhányója közül a Fuego a legaktívabb.Forrás: MTI/EPA/EFE/Santiago Billy

Másrészt ehhez szükséges a szakképzett, tapasztalt szakembergárda is, vulkanológusok, geofizikusok, és műszeres szakemberek. Ebben szintén hiány van. Mindezek a problémák különösen élesen jelentkeznek a kevéssé fejlett országokban.

Nagyon károsak lehetnek a férevezető szenzációhajhász hírek

A vulkáni veszély előrejelzésének másik kulcspontja a tájékozottság. Ismerni kell a vulkán, a vulkánok működését, tudni kell, hogy egy adott vulkánkitörés milyen veszélyekkel jár együtt, és ilyen esetben mit kell tenni.

A legsúlyosabb fenyegetést a mindent elsöprő és rendkívül sebes piroklaszt-árak jelentik a kitörési zóna közelében tartózkodók számáraForrás: Twitter

Lehet ugyanis bármilyen pontos az előrejelzés, ha a vulkán körzetében élő lakosok ezt nem veszik figyelembe

vagy nem megfelelően reagálnak, ez már önmagában is elegendő ahhoz, hogy nagy baj legyen. Sajnos, ebben még nagyobb a lemaradás, mint a vulkánok műszeres megfigyelésében, monitorizálásában.

Holttesteket visznek tűzoltók a Fuego tűzhányó hamujával lepett dél-guatemalai San Miguel de Los Lotes településen 2018. június 6-ánForrás: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Pardo

A média jelentős része nap, mint nap adja a félrevezető, szenzációhajhász híreket,

ami alapján az emberekben torz kép alakul ki a természeti folyamatokról, köztük a vulkáni kitörésekről. A hawaii vulkánkitörés kapcsán is megjegyeztem, hogy a tragédia részben azzal magyarázható, hogy olyan területen épültek házak, amelyek a kiemelt veszélyzónában vannak, ott, ahol néhány évtizeddel ezelőtt is volt a mostanihoz hasonló lávaöntés és tudni lehetett, hogy a jövőben is lesz ilyen esemény.

Magasba emelkedő vulkáni hamufelhő a Fuego kitörése nyomán.Amikor a felhő a saját súlya alatt összeomlik, a forró gázokból és hamuból álló felhő rendkívül gyors piroklaszt-árként zúdul le a tűzhányó oldalánForrás: Twitter

A Fuego körzetében ugyancsak vannak települések. Az ott élő emberek megtanultak együtt élni a közeli tűzhányóval. Tudták, hogy vannak olykor vulkáni hamuesők, sőt esetenként iszapárak is elszabadulnak.

Nagyobb tragédiák azonban mindeddig nem történtek,

így kihasználták a termékeny talajt, mivel a jó termés nélkülözhetetlen a szegénysorban élő embereknek.

Volt már példa a pontos előrejelzésre

A vulkáni működésben azonban előfordulhatnak időnként olyan váratlan események, amelyek évszázadonként vagy évezredenként egyszer-egyszer következnek be. Ilyenre természetesen nehéz az ott lakóknak felkészülniük, akik a napi tapasztalatok alapján élnek. A mostani vulkánkitörés nagysága a korábbi, 1974-es kitöréshez mérhető,

a következményei azonban lényegesen jelentősebbek.

 

Az indonéziai Merapi 2010-es kitörését sikeresen előjelezték a szakemberekForrás: Wikimedia Commons

A Merapi 2010. őszi kitörése során sikerült a pontos vulkanológiai előrejelzés, az ehhez kapcsolódó gyors intézkedés pedig emberek tízezreinek életét óvta meg. Ez ad példát és ad reményt, hogy adott esetben csökkenthetők a vulkánkitörés tragikus kimenetelű hatásai. Sokat kell azonban még dolgozni ezért, sokat kell tenni, hogy ez más területeken is megvalósulhasson.

A Fuego tűzhányó kitörése miatt rokonuk temetésére érkeznek nők a dél-guatemalai San Juan Alotenangóban 2018. június 6-ánForrás: MTI/EPA/EFE/Santiago Billy

Nem lehet azonban elmenni egy másik emberi reakció mellett, ami hűen tükrözi azt, hogy miképpen cselekszik a modern, 21. századi ember: előkapják mobiltelefonjaikat, izgalommal fotózzák, videózzák a vulkán oldalán lerohanó vulkáni törmelékárat

és nem gondolják azt, hogy ez pillanatokon belül elsodorhatja őket!

Mindez óriási felelőtlenség , amiből könnyen további tragédiák születhetnek!

A  szélsebes izzófelhők végezték a legnagyobb pusztítást

Röviden, mi történt június 3.-án a guatemalai vulkánon? A Fuego váratlanul, nagy erejű robbanással tört ki, melynek során piroklaszt-árak rohantak le a hegy meredek oldalán.

A Fuego a tűzhányó fölé emelkedő hamufelhővelForrás: NOTIMEX/Especial

A piroklaszt-ár magas hőmérsékletű gázok, izzó kőzetblokkok és vulkáni hamuanyag keveréke,

a kitörési felhő ekkor a felszínhez tapadva, akár 100 km/óra sebességet meghaladva zúdul le a vulkán oldalán. Hőmérséklete akár több száz fokos is lehet, az ilyeneket izzófelhőnek nevezik a szakemberek. Ez a legpusztítóbb, legveszélyesebb vulkáni folyamat!

Oldalirányban lezúduló piroklaszt-ár a Fuego június 3-i kitörése soránForrás: Twitter

Először 1902-ben Martinique szigetén a St. Pierre városát elpusztító Mt Pelée kitörése során írták le az izzófelhőt.

De ilyen pusztított a fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése során, vagy okozta több mint 300 ember halálát a Merapi 2010-es kitörése alkalmával, és számos alkalommal rohant le a Sinabung oldalán is az elmúlt néhány évben.

A Fülöp-szigeteki Pinatubo kitörése 1991-benForrás: AFP/Arlan Naeg

Az élet úgy hozta, hogy a Fuego tragikus kitörése pontosan 27 évvel az Unzen hasonlóan tragikus, 43 áldozattal járó (köztük a Krafft házaspár és Harry Glicken vulkanológus) kitörése után történt.

A Fuego kitörése alkalmával legalább fél tucat izzófelhő alakult ki.

Ezek közül néhány elérte és átcsapott a 14. sz. főúton, valamint átgázolt a közeli, a vulkántól bő 10 km távolságra fekvő El Rodeo településen.

A következmények... Szörnyűek ezek a felvételek, de ezt azért kell látni, hogy mindenki tudja, ez nem játék, egy piroklaszt-ár mindent elsodor, mindent elpusztítForrás: Twitter

Az ott tartózkodó embereknek esélyük sem volt menekülésre.

Bár a média azt írja, hogy "a feltörő láva beáramlott El Rodeo településére, El Rodeót elnyelte a láva." – ez abszolút megtévesztő, ez ugyanis nem láva, hanem izzófelhő, azaz piroklaszt-ár.

Forrás: Twitter

A kettő között, ahogy korábban is írtam, óriási a különbség. A láva nem tudna ilyen gyorsan átgázolni a kitörési centrumtól egy ekkora távolságban lévő településen, erre csak a szélsebes piroklaszt-ár képes! El Rodeo település lakói pillanatok alatt meghaltak, sokan súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

Mindent beterít a vulkáni hamuForrás: AFP/2018 Anadolu Agency/Fabricio Alonzo

Szörnyű látni a pusztításról készített felvételeket, azonban ezeket azoknak is látniuk kellene, akik egy piroklaszt-ár láttán a mobiltelefonjukat kapják elő.

Halálos veszélyt jelentenek a hegyoldalról lezúduló iszapárak is

A robbanásos kitörés során mintegy 10 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamufelhő, majd hozzávetőleg 100 kilométernyi hatósugárban terült szét.

Vulkáni hamuesőt jelentettek számos településen, köztük a közeli fővárosban is, ahol emiatt lezárták a nemzetközi repteret.

A CONRED közleménye szerint a vulkánkitörés több mint 1 millió embert érintett és szinte a teljes országban jelentettek vulkáni hamuesőt.

A piroklaszt-ár mellett az iszapárak jelentik a fő fenyegetéstForrás: AFP/Ho

A piroklaszt-árak mellett a másik fő rombolást az iszapárak jelentették.

Az esőzés rögtön mobilizálta a lerakódott vulkáni hamuanyagot és kőzettömböket. A lezúduló zagyár minden útjába kerülőt elsodor. A következő napokban ez jelenti a fő veszélyt. Számítani lehet újabb és újabb iszapárakra, amelyek akár tíz kilométeres távolságba is eljuthanak. El Rodeo városát teljesen beborította a vulkáni törmelékanyag, egy újabb esettel bővítve a szomorú modern kori Pompeji eseményeket.

Hatalmas a pusztítás Guatemalában, a Fuego vulkán kitörése nyománForrás: AFP

A Föld növekvő lakosságának sajnos egyre többször kell szembenézni az ehhez hasonló tragédiákkal! Ma már 700 millióan élnek olyan vulkán 100 kilométeres körzetében, amely tűzhányó kitörése súlyos következményekkel járhat.

A Fuego tűzhányó hamuját takarító munkások megpihennek. A vulkánhoz közeli településeket teljesen belepte a hamu.Forrás: MTI/AP/Rodrigo Abd

A felkészülésről már szóltam: szükség van szakemberekre, szükség van műszerekre és szükség van hiteles tájékoztatásra is. Ezzel, ha megakadályozni nem is tudjuk, de talán csökkenthetjük a vulkánkitörések tragikus végkimenetelét.

(A szerző az MTA doktora, geológus, vulkanológus, az ELTE Kőzettani-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára)

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK