Disznóktól jöhet az új szupervírus

2018.06.12. 15:53

Potenciálisan veszélyt jelenthet az emberre az a vírus, amely egyelőre csak disznókban okoz hányást és hasmenést, de kísértetiesen hasonlít a SARS- és MERS-járványok okozóira.

A csak nemrégiben felfedezett vírus a laboratóriumban könnyűszerrel fertőz emberből és egyéb fajokból származó sejttenyészeteket is – állapították meg az Ohiói Állami Egyetem munkatársai. Korábbi hasonló példákból okulva a kutatók tartanak attól, hogy a kórokozó előbb-utóbb a természetben is megteszi azt az ugrást, amelyre a petricsészében képesnek bizonyult, s ez esetben súlyos járványokra számíthatunk az emberek vagy a haszonállatok körében. Az ohióiak az Utrechti Egyetem (Hollandia) virológusaival működtek együtt a vírus alaposabb megismerése és lehetséges hatókörének megállapítása céljából. Tanulmányuk, amely elsőként mutat rá az új disznóvírus fajok közötti átadásának lehetőségére, a PNAS folyóirat online kiadásában jelent meg.

Koca malacávalForrás: Origo

2012-ben izolálták

A disznók deltakoronavírusát eredetileg kínai sertésekből izolálták 2012-ben, de akkor még nem hozták összefüggésbe semmilyen betegséggel. Igazi arcát először egy 2014-es ohiói sertéshasmenés-járványban mutatta meg, és azóta a világ több pontján felütötte a fejét. A fiatal fertőzött állatoknál heveny hasmenés és hányás formájában jelentkezik a betegség, amely egyes esetekben akár végzetes is lehet. Emberi megbetegedésről egyelőre nem érkezett jelentés, de a tudósok szerint fennáll ez az aggasztó lehetőség.

Mielőtt disznókban – egyebek mellett az ohiói járvány áldozataiban – megtalálták, ez a vírus csak madarakból volt ismeretes – mondta el a cikket jegyző Linda Saif, a megelőző állatorvostan egyetemi tanára és az Ohiói Mezőgazdasági Kutató és Fejlesztő Intézet haszonállat-egészségügyi kutatási programjának vezetője. – Minden újonnan feltűnő koronavírus aggodalommal tölt el bennünket, mert tudjuk, mekkora kárt tudnak tenni az állatokban, és tartunk az emberre való átugrás lehetőségétől is.” Az új vírus az állatorvosok és a közegészségügyi szakemberek szemében különösen a SARS (severe acute respiratory syndrome: súlyos heveny légzési szindróma) és a MERS (Middle East respiratory syndrome: közel-keleti légzési szindróma) kórokozóival való hasonlósága miatt tűnik aggályosnak.

Fajról fajra ugrás

„Hogy egy vírus képes-e egyik fajról a másikra ugrani, leginkább attól függ, hogy meg tud-e kapaszkodni egy másik gazdafaj sejtjeinek felszínén” – magyarázta a kutatást vezető Scott Kenney. A vírus és a gazdasejt közötti kapcsolatért az utóbbi oldaláról a receptornak nevezett sejtfelszíni molekulák felelősek. – „A receptor olyan, mint egy zár az ajtón. Ha a vírusnak van hozzá kulcsa, bejuthat a sejtbe, s ez megteremti a gazdaszervezet fertőzésének lehetőségét.” A kutatás során az aminopeptidáz N nevű receptorra koncentráltak, mert erről sejtették, hogy szerepe lehet a vírus behatolásában, és csakugyan azt találták, hogy a vírus nemcsak a disznóból, hanem az emberből, macskából és csirkéből származó sejtek aminopeptidáz N receptorához is hozzákötöttek.

„Más koronavírusok tanulmányozása nyomán tudjuk, hogy ezt a receptort használják a sejtekbe jutáshoz, és tudjuk azt is, hogy a receptor egy sor különböző faj légzőszerveiben és emésztőtraktusában megtalálható – ismertette Kenney. – Most már azt is kiderítettük, hogy az új vírus be tud jutni különböző fajok, köztük az ember sejtjeibe. Innentől fogva csak az a kérdés, hogy tud-e ott szaporodni, és így betegséget okozni.”

SARS-vírus-tesztet készítenek egy pekingi állatorvosi rendelő laborjábanForrás: AFP/Frederic Brown

Saif ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy az ember és más fajok fertőzésére vonatkozó adatok egyelőre kizárólag a laboratóriumból, sejtkultúrás kísérletekből származnak.

„Eredményeink nem bizonyító erejűek arra nézve, hogy a vírus csakugyan megfertőzhet és megbetegíthet más fajokat, de nyilván ez az, amire kíváncsiak vagyunk” – nyilatkozta. A kutatónő szerint a vírus jobb megértése és az emberrel szembeni fertőzőképességének tisztázása felé a következő lépés egy olyan tanulmány lesz, amellyel emberek vérében fognak a vírus elleni antitestek után kutatni. Ha találnának ilyeneket, az egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy a vírus már természetes úton is megfertőzött embereket.

Abban már biztosak vagyunk, hogy a sertés deltakoronavírus hozzá tud kötni emberi- és madársejtekhez, és be is tud hatolni ezekbe a sejtekbe. A továbbiakban a fogékonyságot kell tisztáznunk: vajon a beteg sertések megfertőzhetnek-e baromfikat és viszont, és vajon átadhatják-e vírusaikat az embereknek? – tette fel az alapvető kérdést Saif.

2002-ben és 2003-ban a SARS Kínából induló járványa az Egészségügyi Világszervezet nyilvántartása szerint több mint 8000 emberi megbetegedést és 774 halálesetet okozott a világ 37 országában. Tudósok azóta kiderítették, hogy a SARS eredetileg denevéreket fertőzött, s róluk terjedt át az emberre. A Szaúd-Arábiából elszabadult MERS jelenleg is aktív, és – szintén a WHO adatai alapján – eddig mintegy 1800 megbetegedés és 700 haláleset írható a számlájára. Ezt a vírust valószínűleg tevéktől kapták el azok az emberek, akik közeli kontaktusban élnek ezekkel az állatokkal.