150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója

2018.06.19. 05:59

A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.

„... Aki csak valaha is szerepet vitt a közéletben, jól tudja, hogy a pártoskodó gyűlölködés vagy kedvezés egyoldalú megítélésével szemben senki sem számíthat mentességre. A tárgyilagos ítéletmondás a történelem feladata..."
(Vitéz nagybányai Horthy Miklós)

Egy nem mindennapi életút első lépései

Horthy Miklós ősi, székely eredetű birtokos nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen, 1868. június 18-án, Horthy István és Halassy Paula ötödik gyermekeként.

Apja főrendiházi tag és tekintélyes középbirtokos volt.

Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyétől távol, a soproni német tannyelvű Lähne-tanintézetben kezdte meg 1878-ban.

A szülők, Halassy Paula és nagybányai Horthy IstvánForrás: Wikimedia Commons

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflotta későbbi főparancsnoka és egyik legsikeresebb tengerésztisztje

a sors különös fintoraként egy tragikus családi haláleset okán került a flottához.

Béla bátyját - aki a fiumei tengerészeti akadémia növendéke volt -, hadapróddá avatása előtt két hónappal hadgyakorlat közben halálos baleset érte. Az ifjú Horthy, a család akaratával szembeszegülve, Béla bátyja emlékének adózva nyújtotta be jelentkezését a fiumei tengerészeti akadémiára.

Horthy Miklós az osztrák-magyar flotta tisztjekéntForrás: Wikimedia Commons

Az elit intézmény rendkívül szigorú felvételi követelményeit jól mutatja, hogy az 1882-es tanévben jelentkezett 612 jelölt közül csupán negyvenketten nyertek felvételt a patinás tanintézménybe, köztük Horthy Miklós is.

A németül és franciául anyanyelvi szinten beszélő ifjú Horthy fiumei kadétévei alatt folyékonyan megtanult olaszul és horvátul, de angolul is kifogástalanul beszélt.

 

A Tegethoff-osztály csatahajói a pólai (ma Pula, Horvátország) hadikikötőbenForrás: WARSHIPIMAGES.COM

Haditengerészeti karrierjét – miután sikeres záróvizsgát tett – 1886 októberében kezdte meg az osztrák-magyar flotta II. osztályú tengerész hadapródjaként.

Látogatóban a szultánnál, és világ körüli úton

Horthy Miklós életének több mint a felét az általa hőn szeretett hadiflottánál töltötte el.

Az osztrák-magyar flotta legkorszerűbb nehézegységei, a Tegethoff-osztály csatahajói menetben. Horthy Miklós életének felét a haditengerészetnél töltötte leForrás: WARSHIPIMAGES.COM

Az igen ambiciózus fiatal tengerésztiszt nemcsak hogy öt nyelven beszélt, és kitűnő eredményeket mutatott fel a sportokban (első osztályúan lovagolt, vívott, teniszezett és vitorlázott), hanem könnyed és fesztelen modora, valamint jó megjelenése és tánctudása miatt

kitűnő társasági embernek is számított, akit mindig szívesen láttak a „felsőbb körök” estélyein és báljain.

 

A fiatal és ambiciózus tengerésztiszt fényes karriert futott be a flottánálForrás: Wikimedia Commons

Kiváló képességei miatt gyorsan haladt a ranglétrán, nyelvtudásának és kifogástalan viselkedésének köszönhetően az 1890-es évek elejétől pedig egyre gyakrabban vehetett részt a flotta diplomáciai misszióiban. 1890-től Isztambulban szolgált, ahol II. Abdul-Hamid szultán többször is személyesen fogadta a fiatal magyar tengerésztisztet.

II. Abdul-Hamid oszmán szultán, az iszlám kalifája. A szultán isztambuli szolgálata idején többször  személyesen fogadta HorthytForrás: Picasa

1892 és 1894 között a Saida beosztott tisztjeként egy diplomáciai célú, kétéves világ körüli úton vett részt.

Horthy ekkor jutott el Indiába, Indonéziába, Ausztráliába, behajózta a csendes-óceáni trópusi szigetvilágot, de kikötöttek Kínában, Japánban és az Egyesült Államokban is.

Őfelsége tengerészeti szárnysegédjeként

Az ígéretes karrier előtt álló sorhajóhadnagy életében 1909 hozott életre szóló változást: I. Ferenc József osztrák császár és magyar király tengerészeti szárnysegédjévé nevezték ki.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címereForrás: Wikimedia Commons

Az ezt követő öt évet – ideiglenesen elhagyva a tengert – Schönbrunnban, az idős uralkodó szolgálatában töltötte. Ekkor nyert bepillantást a nagyhatalmi politika és az udvari élet, valamint a magas nemzetközi diplomácia kulisszatitkaiba.

1909-től Schönbrunnban szolgált az uralkodó, Ferenc József tengerészeti szárnysegédjekéntForrás: Wikipedia/Heeresgeschichtliches Museum

Az udvari szolgálatnak a trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége ellen az 1914. június 28-án Szarajevóban elkövetett merénylet vetett véget:

egy nappal a végzetes hadüzenet előtt, július 27-én, az ekkor már sorhajókapitányi rendfokozatot viselő (a szárazföldi hadseregben ez az ezredesinek felel meg) Horthy Miklóst Pólába (ma Pula, Horvátország) rendelték hadiszolgálatra.

Gavrilo Principet lefogják a trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban, 1914. június 28-ánForrás: Wikimedia Commons

Hálás vagyok a Gondviselésnek, hogy ez az időt I. Ferenc József király és császár őfelsége közvetlen környezetében tölthettem. Mert amit ott tanultam és tapasztaltam, annak köszönhettem, hogy később, Magyarország államfői méltóságában – amire érthetően sohasem törekedtem – rendszerint felismertem magatartásomnak helyes útját... Mindazt, ami Bécsben évszázadok próbáját megállotta és helyesnek bizonyult, hazavihettem magammal Magyarországra. Ez az öt év volt életem legszebb, leggondtalanabb időszaka” – így emlékezett vissza később Horthy a Bécsben eltöltött udvari szolgálatára.

Beszorult az Adriai-tengerre a kétfejű sas

A hadiflottánál a merész kezdeményezőkészségéről és rátermettségéről híressé vált és igencsak népszerű Horthy Miklós sorhajókapitány számára – aki a flottán belül a fiatal törzstisztek rámenős és agresszív generációját képviselte –, Anton Haus admirális halála után, 1917-ben virradt fel az aktív cselekvés ideje.

Anton Haus tengernagy, az osztrák-magyar flotta főparancsnokaForrás:Wikimedia Commons

Olaszország 1915-ben az antant oldalán belépett az első világháborúba.

Az olasz hadba lépéssel a brit és a francia hadiflotta számára megnyílt az a lehetőség, hogy az Adriai-tenger olaszországi partszakaszán jelentősebb felszíni egységeket vonjanak össze, elsősorban a dél-adriai térség ellenőrzésére kiválóan alkalmas Brindisi és Valona hadikikötőiben.

Életkép a Szent István csatahajó fedélzetérőlForrás: Wikimedia Commons

A túlparton állomásozó osztrák-magyar flotta sakkban tartására elegendőnek bizonyult az Appennini és a Balkán-fésziget közé zárt keskeny Adriai-tenger földrajzi adottságait jobban kihasználni képes, könnyebb, ám jól manőverező és nagy sebességű cirkáló - illetve romboló flottillák állomásoztatása,

és a szűk Otrantói-szoros lezárása,

ami megakadályozta a Monarchia és a vele szövetséges német haditengerészet tengeralattjáróinak és felszíni egységeinek a Földközi-tengerre való kifutását.

A Brindisiben állomásozó antant hadihajó, a HMS Dartmouth brit cirkáló, amivel Horthy megütközött az otrantói csata soránForrás: Wikimedia Commons

A kényszerű adriai békéhez és az osztrák-magyar hadiflotta tétlenségéhez azonban nemcsak az Olaszországban állomásozó antant flotta, hanem Anton Haus tengernagy túlontúl óvatos, defenzív stratégiája is hozzájárult.

Haus tengernagy betegesen féltette korszerű csatahajóit, és került minden nagyobb hadműveletet az Adriai-tenger térségében.

 

A Prinz Eugen csatahajó, a Tegethoff-osztály egyik korszerű egysége a pólai hadikikötőbenForrás: Warships of World

A flottafőparancsnok, Anton Haus tengernagy 1917 februárjában váratlanul meghalt. A korlátlan tengeralattjáró-háború 1917-ben történt meghirdetése után az antant lezárta az Adria Jón-tengerre nyíló kijáratát, a keskeny Otrantói-szorost. A halászhajókból átalakított és felfegyverzett brit drifterek flottillája az olasz partoktól kelet felé hajózva mélybe eresztett acélhálókat vontatott,

a szoroson kiosonni szándékozó német, illetve osztrák-magyar tengeralattjárók elfogására.

 

Az SMS Szent István csatahajó volt a Tegethoff-osztály utolsó, negyedikként szolgálatba állított egysége. Haus tengernagy kikötői veszteglésre ítélte az általa féltett modern nehézegységeketForrás: WARSHIPS OF WORLD

Az Otrantói-szoros lezárása miatt gyakorlatilag megszűnt az a lehetőség, hogy az adriai kikötőkbe szorult német tengeralattjárók kifussanak portyázni a Földközi-tengerre.

Otranto hőse, aki hordágyon fekve irányította az ütközetet

Az Otrantói-szoros lezárásáról kapott hírek után Horthy saját kezdeményezésére azonnal hozzáfogott a zártörés megtervezéshez, amihez elnyerte az új flottafőparancsnok, a horvát származású Maximilian Njegovan tengernagy támogatását is.

Maximilian Njegovan admirális, a Haus tengernagyot váltó flottafőparancsnokForrás: Wikimedia Commons

Horthy kiharcolta, hogy Njegovan tengernagy a Monarchia legkorszerűbb cirkálóit, a Novara-osztály mindhárom egységét, valamint az ugyancsak modern SMS Csepel és SMS Balaton rombolókat bocsássa a rendelkezésére.

Horthy sorhajókapitány, a kötelékparancsnok zászlóshajója, az SMS Novara gyorscirkálóForrás: WORLD WARSHIPS

A támadókötelék az SMS Novara, az SMS Saida és az SMS Helgoland gyorscirkálókból állt,

míg a fedezetet a 32 csomós (kb. 60 km/óra) sebesség elérésére képes, gőzturbina hajtású Csepel és Balaton rombolók adták. A támadókötelék 1917. május 14-én késő este, a sötétség leple alatt futott ki a cattarói (Cattaro ma a montenegrói Kotor) hadikikötőből, Horthy sorhajókapitány parancsnoksága alatt.

Az SMS Csepel romboló, a támadókötelék egyik egységeForrás: Wikimedia Commons

Horthy gyorscirkálói a tervezett időpontban érték el az őrhajók vonalát,

amikor a hajnali derengésben felbukkantak az első angol drifterek. Horthy – a tengerészeti hadijog szabályait betartva – a tűzmegnyitás előtt rádión felszólította a drifterek legénységét, hogy szálljanak csónakba, és hagyják el hajóikat. Néhány drifter legénysége azonban lövegeit az osztrák-magyar hadihajók ellen irányozva tüzet nyitott.

Az osztrák-magyar cirkálók Horthy sorhajókapitány parancsnoksága alatt feltörik az Otrantói-szorost elreteszelő antant-zárat 1917. május 15-énForrás: Wikimedia Commons

Az osztrák-magyar cirkálók viszonozták a tüzet, és a kialakult tűzpárbajban 12 driftert elsüllyesztettek,

tízet pedig véglegesen harcképtelenné tettek, feltörve ezzel az Otrantói-zárat. A megtámadott drifterek riasztására Alfredo Acton ellentengernagy jelentős túlerőben lévő brit-olasz köteléke felvert darázsrajként zúdult ki a közeli Brindisi kikötőjéből, hogy elvágja a hazafelé tartó osztrák-magyar hadihajók útját.

Alfredo Acton ellentengernagy, a Horthy cirkálóit megtámadó túlerőben lévő antant flottakötelék parancsnokaForrás: Wikimedia Commons

A kialakult egyenlőtlen tűzharcban Horthy zászlóshajója, a Novara komoly találatokat kapott, ami miatt menetképtelenné vált.

Egy, a hídra becsapódó lövedéktől maga a kötelékparancsnok is súlyosan megsebesült.

 

Horthy a Novara parancsnoki hídján. Az otrantói ütközetben rendkívül súlyosan megsérült, ám sebesülése után egy hordágyon fekve tovább irányította a túlerővel szembeni védekezéstForrás: Wikimedia Commons

Miután visszanyerte eszméletét, Horthy hordágyon a hídra vitette magát, és tovább irányította a reménytelenek tűnő küzdelmet, aminek – az utolsó pillanatban – a cattarói hadikikötőből kifutott flottacsoportosítás vetette véget.

Horthy súlyosan megsérülve a Novara fedélzeténForrás: Wikimedia Commons

Miután Acton ellentengernagy észrevette az északi látóhatár fölé emelkedő füstoszlopokat – a teljes gőzzel közeledő osztrák-magyar páncélos cirkálókból és egy csatahajóból álló köteléket –, sietve visszavonult.

Az otrantói zártörés így végül fényes diadallal végződött,

tovább növelve Horthy hírnevét, aki e tettéért az uralkodótól megkapta a katonai Mária Terézia-rend nagykeresztjét.

Örökre bevonják a vereséget sohasem látott hadilobogót

IV. Károly király 1918 februárjában leváltotta Maximilian Njegovan tengernagyot, akit egyre több kritika ért a hadiflotta zászlóstisztjei, az admirálisok részéről. A leváltott főparancsnok helyére az uralkodó 1918. február 27-én a haditengerészeti tisztikar fiatalabb generációját képviselő, ekkorra már közismert és népszerű zászlóstisztet, Horthy Miklós ellentengernagyot nevezte ki a flotta élére.

IV. Károly király, Zita királyné és Habsburg Ottó, a gyermek trónörökös koronázási fényképewikipédia - Gryffindor

Horthy admirális így lett 50 éves korában - rangban több zászlóstisztet megelőzve - az osztrák-magyar hadiflotta főparancsnoka.

Horthy egy minden addiginál nagyobb szabású hadműveletet tervezett – lényegében az egész osztrák-magyar flotta bevetésével –, amelynek alapját az 1917-es otrantói akció megismétlése alkotta volna, csak sokkal nagyobb arányban.

Horthy ellentengernagy több zászlóstisztet is ragban megelőzve lett az osztrák-magyar flotta főparancsnokaForrás: Wikimedia Commons

Azonban a hadművelet kiindulási pontjára felvonuló Szent István csatahajó 1918. június 10-én hajnalban történt megtorpedózása és elsüllyedése meghiúsította az akciót.

A torpedótalálatot kapott és a vízbetöréstől megdőlt Szent István csatahajó, elsüllyedése előttForrás: Bundesarchiv

Horthy az uralkodó parancsára 1918. október 31-én zászlóshajója, a pólai hadikikötőben horgonyzó Viribus Unitis fedélzetén levonatta a hadi és az altengernagyi lobogót, majd a flottát átadta Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek.

Horthy admirális utolsó zászlóshajója, az SMS Viribus UnitisForrás: Wikimedia Commons

Úgy tűnt, hogy a másnap Pólából rövid bécsi kitérővel Kenderesre hazatérő volt flottafőparancsnok pályafutása ezzel véget ért, és az ötvenegyedik életévében járó Horthy számára elkezdődik a hosszú nyugdíjas élet. A sors azonban másként akarta.

A Károlyi-kormány hadügyminisztere és a Nemzeti Hadsereg fővezére

Politikai pályafutásának első szakasza 1919. május 31-én kezdődött el, amikor Károlyi Gyula gróf a budapesti kommunista tanácskormány leverése céljából Szegeden megalakult ellenkormányának hadügyminiszterévé nevezték ki.

Horthyt a Károlyi-kormány hadügyminiszterévé, illetve a Nemzeti Hadsereg főparancsnokává tették meg 1919 májusábanForrás: Wikimedia Commons

Horthy ezt követő gyors karrierjében komoly szerepet játszott, hogy az antant Ferenc József császár egykori szárnysegédjét, a világlátott és öt nyelven beszélő admirálist tekintette egyetlen komoly tényezőnek a románok által megszállt, illetve a Károlyi Mihály-féle őszirózsás forradalom, majd az 1919-es kommün bukása utáni belpolitikai zűrzavarokkal terhelt Magyarországon.

Az őszirózsás forradalomnak nevezett budapesti felkelés hatására IV. Károly Károlyi Mihályt nevezte ki kormányfőnekForrás: Wikimedia Commons

Horthy Miklós altengernagy 1919. november 16-án az antant képviselőjével, George Russell Clerk brit diplomatával történt megállapodás alapján vonult be csapataival Budapestre, és a Nemzeti Hadsereg fővezéreként felügyelte a román megszálló csapatok kivonását a fővárosból, illetve a Tiszántúlról.

Román megszálló csapatok Budapesten, 1919-benForrás: Tormay Cécile

Hosszas, az antant képviselőivel és a hazai politikai élet prominenseivel folytatott tárgyalásokat követően,

miután az antant mindenfajta Habsburg-restaurációt következetesen elutasított,

és megtorpedózta József királyi főherceg kormányzói ambícióit is, a nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az aznap elfogadott 1920. évi II. törvénycikk alapján – Horthy Miklóst megválasztotta Magyarország kormányzójának.

Gazdasági, politikai és morális romokban hevert az ország

Ezzel vette kezdetét a Horthy-korszak legeredményesebb, bethleni konszolidációnak nevezett szakasza, amelynek legfőbb feladata a világháború utáni zűrzavar és az országcsonkító trianoni békeszerződés miatt kialakult szinte reménytelen helyzet konszolidálása volt.

Horthy, mint a Nemzeti Hadsereg fővezére, bevonul Budapestre, 1919 novemberébenForrás: Wikimedia Commons

Az úgynevezett bethleni konszolidáció a konzervatív-liberális politikai elveket valló gróf Bethlen István, a 20. század egyik legtehetségesebb magyar politikusának 1921. április 14-én történt miniszterelnöki kinevezésével vette kezdetét. Bethlen egy évtizedes miniszterelnöksége valóságos csodát tett a vesztes – és a trianoni békeszerződéssel súlyosan megcsonkított – országgal.

Horthy Miklós megérkezik az Országházba, a kormányzói eskütételre, 1920. március elsejénForrás: Wikimedia Commons

A szétzilált, vágtató inflációval terhelt gazdaságot az 1924-ben elkezdett szanálási programmal hozta rendbe;

1924-ben felállította a Magyar Nemzeti Bankot, az ország 250 millió aranykoronás népszövetségi hitelhez jutott, majd 1927-ben a pénzügyi reform záróaktusaként pedig bevezették az európai viszonylatban is roppant stabil fizetőeszközt, a pengőt.

Horthy leteszi a kormányzói esküt a Nemzetgyűlés két házának jelenlétében, 1920. március elsejénForrás: Wikimedia Commons

Bethlen külpolitikája ugyancsak komoly sikereket ért el.

Horthy és Bethlen megakadályozták a súlyos külpolitikai válsággal fenyegető erőszakos restaurációs kísérletet, IV. Károly király visszatérésétForrás: Fortepan

Annak ellenére, hogy mélyen royalista meggyőződésű konzervatív politikus volt, komoly szerepet játszott IV. Károly király 1921. októberi, második visszatérési kísérletének meghiúsításában, felismerve, hogy a Habsburg-restauráció Magyarország megszállásához és végleges szétdarabolásához vezetne.

A bethleni konszolidáció arany évtizede

Bethlen Horthy támogatásával az 1920-as évek közepére sikeresen felszámolta azt a külpolitikai karantént is, amibe az országot háborús vesztesként a Párizs környéki békerendszer zárta.

A magyar küldöttség elhagyja a Trianon-palotát a békeszerződés aláírása utánForrás: Wikimedia Commons

Az ország külpolitikájának sarokpontját a békés, etnikai alapú revíziós törekvések alkották,

amelyet a kormány és Horthy is az akkori nagyhatalmak, elsősorban Nagy-Britannia és Olaszország diplomáciai támogatásával vélt elérhetőnek.

A konszolidáció „atyja”, Gróf Bethlen István miniszterelnökForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Bethlen első látványos külpolitikai sikerét az 1927-ben aláírt olasz–magyar barátsági szerződés jelentette, de Angliával, Ausztriával és a weimari Németországgal is sikeresen fejlesztette a diplomáciai kapcsolatokat.

Peyer Károly, a szociáldemokraták elnöke a Huszár-kormány tagjaként (a hátsó sorban balról a második)Forrás: Wikimedia Commons

Belpolitikai reformjai közül kiemelendő az 1923-as Bethlen–Peyer-paktum,

a szociáldemokrata párt önálló politikai tényezőként való elismerése, a többpárti parlamenti rendszer, a sztrájkjog törvénybe iktatása, valamint a Nagyatádi-féle földreform részbeni támogatása.

Kállay Miklós miniszterelnök ( a kép jobb szélén) Bethlen István gróf társaságábanForrás: Origo

A Bethlen-kormány sokat tett az ország kulturális felemelkedésért is, amiben hervadhatatlan érdemeket szerzett a kabinet vallás- és közoktatásügyi minisztere, gróf Klebersberg Kunó.

Az 1921-ben megalakult Bethlen-kormány tagjaiForrás: Wikimedia Commons

A  20-as évek második felétől kifejezetten prosperáló és stabil bethleni évtizedben a kormányzó távol tartotta magát a napi politikától, és államfőként - közjogi értelemben - inkább a mai köztársasági elnökhöz hasonló reprezentatív feladatokat látott csak el.

Gömbös a Harmadik Birodalom felé terelgeti az országot

Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach után kibontakozó gazdasági világválság jelentős változásokat hozott a magyar belpolitikában is.

A New York-i tőzsdepalota az 1929. októberi krach utáni pánikbanForrás: Wikimedia Commons

A Horthy-korszak következő szakasza Gömbös Gyula kormányzásának kezdetéhez köthető.

Az 1932. október 1-jén hivatalba lépett Gömbös-kormány radikálisan szakított Bethlen konzervatív-liberális politikájával; ekkor kezdett el beszivárogni a magyar közéletbe az úgynevezett „modern korszellem”.

Gömbös Gyula belpolitikájában az úgynevezett „modern korszellemet” kívánta érvényesíteniForrás: Wikimedia Commons

A gömbösi „Nemzeti Munkaterv” 95 pontja és a miniszterelnök erőteljes centralizációs törekvései az olasz, Mussolini-féle korporációs rendszer magyarországi bevezetésére tett kísérletként értékelhetők.

Gömbös jelentős fordulatot hajtott végre a külpolitikában is.

Ő volt, aki 1933-ban első külföldi kormányfőként felkereste Adolf Hitlert, a január 30-án hatalomra jutott új kancellárt és a náci párt vezérét.

Gömbös kereste fel első külföldi kormányfőként az 1933. január 30-án hatalomra jutott HitlertForrás: Bundesarchiv/O. Ang.

Noha Gömbös Gyula legfőbb szövetségesének továbbra is Mussolinit tekintette, tagadhatatlan, hogy a hazai politikában az ő miniszterelnöksége alatt kezdett el kibontakozni az erőteljes német orientáció.

Horthy Miklós kormányzó nem nézte jó szemmel Gömbös törekvéseitForrás: Wikimedia Commons/ National Library of France

A kormánypárton belüli konzervatív ellenzék – Horthy kormányzó támogatásával – ugyan sikeresen meghiúsította Gömbösnek az olasz fasiszta mintájú korporációs-autoriter kormányzási rendszer bevezetésére tett kísérletét, az ország erőteljes jobbratolódása, és az egyre jelentősebbé váló német orientáció azonban feltartóztathatatlan folyamattá vált.

Fagyos szelek fújdogálnak a Lajtán túlról

Az 1938-as év újabb mérföldkőnek tekinthető a Horthy-korszak történetében. 1938 márciusában a hadsereg felfejlesztésére Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette a győri programot.

Darányi Kálmán miniszterelnök felszólal a parlamentben 1938 áprilisábanForrás: Wikimedia Commons

Az őt májusban váltó, angolbarátként ismert Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a kormányzó várakozásával szemben, Horthy Hitlernél tett 1938. augusztusi első hivatalos látogatása után teljesen megváltozott,

és a Berlinnel fennálló kapcsolatok minél szorosabbra fűzését állította politikájának középpontjába.

 

Balra Nagybaczoni Nagy Vilmos az 1. magyar hadsereg parancsnoka, mögötte jobbra a második Imrédy Béla, a magyar csapatok bevonulása idején. Imrédy 1938-as berlini látogatása után teljesen a nácik bűvkörébe kerültForrás: Fortepan

A Lajtán túlról érkező ordas eszmék térhódításának egyik első jele az eufemisztikus „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” elnevezést viselő 1938. évi XV. törvénycikk, ismertebb nevén az első zsidótörvény volt. Ugyanakkor 1938 hozta el a több mint másfél évtizedes magyar revíziós politika első látványos sikerét is.

Horthy Hitlernél tett 1938 augusztusi németországi hivatalos látogatása soránForrás: Wikimedia Commons

A szudéta vagy csehszlovák válság, és a szeptemberi müncheni négyhatalmi paktum eredményeként

november 2-án megszületett az első bécsi döntés, a magyar revíziós politika legelső sikere,

aminek köszönhetően 12 012 négyzetkilométer, többségében magyarok lakta felvidéki terület került vissza az anyaországhoz.

Úgy látszott, háborúra is elszánta magát, és tőlem várta a biztosítékot

Mindez tovább növelte a kormányzó addig is meglévő vitathatatlan tekintélyét, ám a bécsi döntés végképp elkötelezte Magyarországot a Harmadik Birodalom mellett.

Az első számlabenyújtás már a rá következő év februárjában megtörtént,

amikor Hitler arra próbálta rávenni Horthy kormányzót, hogy Magyarország vegyen részt a maradék Csehszlovákia katonai lerohanásában.

Horthy visszautasította Hitler Csehszlovákia közös megtámadására vonatkozó ajánlatátForrás: Bundesarchiv

Horthy ekkor azonban még határozottan elutasította Hitler javaslatát. „Úgy látszott, háborúra is elszánta magát, és tőlem várta a biztosítékot, hogy a német előrenyomulással egy időben dél felől megtámadjuk Szlovákiát... Mindezt kérés alakjában adta elő; erre azonban én udvariasan, de határozottan azt válaszoltam, hogy ebben az akcióban Magyarország részvételéről nem lehet szó” – emlékezett vissza Horthy a Hitlerrel folytatott 1938. augusztusi első hivatalos tárgyalásának erről az epizódjáról.

Teleki Pál gróf Hitlernél Berlinben, 1940-ben. Telekinek kudarcba fulladt a semlegességre törekvő politikájaForrás: Bundesarchiv

A kormányzó fordítani akart a szerinte túlontúl is egyre erősebb és veszélyesebb német orientáción,

aminek jegyében a túlzottan németbaráttá vált Imrédyt 1939. február 16-án elmozdította, és utódjaként bizalmas hívét, gróf Teleki Pált nevezte ki miniszterelnöknek.

Megbuknak Teleki Pál törekvései

Teleki úgy szerette volna tovább folytatni német segítséggel a revíziós politikát,

hogy közben megerősíti a nyugati, elsősorban az angol kapcsolatokat,

és megőrzi az ország semlegességét. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés Észak-Erdélyt – újabb 43 104 négyzetkilométernyi területet – juttatta vissza Magyarországnak.

Az első bécsi döntéssel Magyarország visszakapta a Felvidék egy részét (A kép jobb szélén Kánya Kálmán magyar, mellette pedig Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter látható)Forrás: Wikimedia Commons

E döntésnek azonban már komoly politikai ára volt,

mert megnyitotta az utat a nemzetiszocialista eszmék terjedése előtt. A magyar kormánynak „hálából” a revízióért, ugyanis külön privilégiumokat kellett biztosítania a Harmadik Birodalom ötödik hadoszlopának tekinthető nácibarát német nemzetiségi szervezet, a Volksbund számára.

A második bécsi döntés aláírása a bécsi Belvedere-palotában, 1940 novemberében (Középen Csáky gróf, magyar külügyminiszter látja el kézjegyével az okmányt)Forrás: Bundesarchiv

Sőt, a konzervatív Teleki miniszterelnöksége idején az ország még jobban elfordult a 20-as évek mérsékelt liberalizmusától, aminek a kormány javaslatára elfogadott „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk, a már nürnbergi szellemben fogant, faji alapokon álló második zsidótörvény jelentette a következő állomását.

Teleki Pál és későbbi utódja a miniszterelnöki székben, Bárdossy LászlóForrás: Origo

Az „egyensúly” jegyében azonban Horthy határozott intézkedéseket követelt az egyre hangosabbá váló szélsőjobb megfékezésére is. 1940-ben ennek folyamodványaként csukták börtönbe Szálasi Ferencet, a hungaristák vezérét, államellenes izgatás vádjával.

Végzetes döntés: Magyarország önként belép a háborúba

A Horthy-korszak történetében külön fejezetet alkot a németek oldalán való katonai szerepvállalás, illetve az ország belépése a Szovjetunió elleni hadjáratba,

ami végérvényesen a náci Németország szövetségesévé tette az országot,

annak minden későbbi katonai és politikai következményével együtt.

A náci Németország 1941. június 22-én megtámadta a SzovjetuniótForrás: Bundesarchiv/O. Ang.

Ennek közvetlen előzményét Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez, illetve az antikomintern paktumhoz történt csatlakozása képezte.

Erdély egy részének visszatérése a revíziós politika addigi legnagyobb sikere voltForrás: Wikimedia Commons

Az 1941. áprilisi délvidéki bevonulás Teleki Pál semlegességi politikájának tökéletes kudarcát jelentette.

A Jugoszlávia lerohanására felvonuló német csapatok Horthy beleegyezésével történt átengedésével, és a Délvidék katonai megszállásával Magyarország a nyugati hatalmak számára ellenséges országgá vált.

Bárdossy a szovjetellenes háború megindítása utáni első napokban még óvatosan viselkedettForrás: BUNDESARCHIV, BILD 146-1984-018-35A /O.ANG./CC-BY-SA 3.0

A kocka 1941 júniusában lett visszavonhatatlanul elvetve, amiben a kormányzót is komoly történelmi felelősség terheli. Magyarországnak nagy szerencséje volt, hogy az 1941. június 22-én a Szovjetunió ellen megindított Barbarossa hadműveletben Hitler egyáltalán nem számolt magyar katonai részvétellel.

Adolf Hitler nem számolt Magyarország részvételével a Szovjetunió elleni Barbarossa hadművelet megindításakorForrás: Bundesarchiv/O. Ang.

Bárdossy László miniszterelnök eleinte maga is ellene volt a katonai közreműködésnek.

A „szövetségesi hűség” jegyében megelégedett azzal, hogy a kormány megszakította a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsolatokat. Bárdossy először határozottan elutasította Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnökének a magyar részvételt szorgalmazó sürgetését.

Az izgága és korlátolt Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mindent megtett Magyarország hadba lépéséértForrás: Origo

Az 1941. június 26-i máig nem teljesen tisztázott hátterű kassai, illetve rahói incidens után azonban Horthy és Bárdossy is – feladva addigi óvatosságukat – súlyos hibát vétettek. A kormányzó már a június 26-án délután megtartott koronatanácson Kassa szovjeteknek tulajdonított bombázása miatt – az incidens részletes kivizsgálást mellőzve –

egyoldalúan és önkényesen deklarálta a hadiállapot beálltát,

amit másnap Bárdossy miniszterelnök országgyűlési szavazásra bocsátás nélkül, egyszerűen csak „bejelentett” a parlamentben.

Kassa a tisztázatlan hátterű 1941. június 26-i bombázás utánForrás: Origo

Magyarország önkéntes hadba lépése indította el azt a folyamatot, ami Kállay Miklós miniszterelnök angolszász hatalmaknál folytatott sikertelen különbéke-tapogatózásai után végül 1944. március 19-én az ország német megszállásához, a zsidó lakosság 1944. május 15-én elkezdett tömeges deportálásához, az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után pedig a nyilas hatalomátvételhez, az ország szuverenitásának elvesztéséhez, és hadszíntérré válásához vezetett.

Horthy megakadályozza a budapesti zsidóság deportálását

Horthy Miklós kormányzó politikai pályafutása – és a nevével fémjelzett korszak – 1944. október 16-án, a németek támogatta sikeres nyilas hatalomátvétellel ért véget. Horthyt utóbb sok kritika érte az 1944-ben történt sorsdöntő és tragikus események kezelése miatt.

Horthy kormányzó feltétlenül megbízott a tisztikarbanForrás: Origo

Az ezzel kapcsolatos egyik gyakran hangoztatott bírálat szerint azzal, hogy az 1944. március 18-i klessheimi tárgyalásán – ahol Hitler bejelentette Magyarország katonai megszállását – nem mondott le a kormányzói hatalmáról, mintegy legitimálta a német nyomásra március 23-án kinevezett bábkormány, Edmund Veesenmayer német követ, illetve „teljhatalmú birodalmi megbízott” kottájából, és zömében elvakultan nácibarát szélsőjobboldali politikusokból összeállított Sztójay-kabinet tevékenységét.

Edmund Vesenmayer budapesti német követ és Hitler „teljhatalmú birodalmi megbízottja” kezében futottak össze a szálak a német megszállás utánForrás: O.Ang.

A Sztójay-kormány az országot teljesen kiszolgáltatta a német hadigazdaság igényének és Hitler eszelős, a zsidók megsemmisítését célul tűző faji politikájának.

Sztójay Döme, a német kollaboráns „Quisling-kormány” feje közvetlenül Veesenmayertől kapta az utasításokatForrás: Origo

Horthy Miklós a budai várba május végén titokban eljuttatott Auschwitz-jegyzőkönyvek hatására, valamint az 1944. június 6-i normandiai partraszállás hírére, nem különben a Vatikán, a semleges országok és a hazai náciellenes, Bethlen István nevével fémjelzett konzervatív közéleti kör tiltakozására figyelemmel,

az 1944. június 27-i koronatanácson bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállítja a deportálásokat,

és nem tűri el a budapesti zsidóság tervezett elhurcolását.

Horthy 1944 június végén arra utasította a Sztójay-kormányt hogy azonnali hatállyal állítsa le a deportálasokatForrás: Wikimedia Commons

A Sztójay-kabinet azonban figyelmen kívül akarta hagyni a kormányzó utasítását, és főleg a Belügyminisztérium két elvakultan antiszemita, nyilas érzelmű államtitkára, Baky illetve Endre László Adolf Eichmann SS-Sturmbanführer „zsidóügyi csoportjának”, valamint a július elején Budapestre felvezényelt 3000 csendőr segítségével puccsszerűen végre akarta hajtani a budapesti zsidóság deportálását.

Jaross Andor, a Sztójay-kormány hírhedten antiszemita belügyminisztereForrás: Wikimedia Commons

Horthy ekkor vállalva a németekkel való összetűzés kockázatát is,

az Esztergom mellett állomásozó 1. magyar páncéloshadosztály alakulatainak Budapestre vezénylésével megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását.

Magyarországi transzport érkezik a hírhedt auschwitzi haláltáborba 1944 nyaránForrás: Origo

Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncéloshadosztályt Budapestre rendeltem, és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítottam, ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását” – így emlékszik vissza a kormányzó a „csendőrpuccs” megakadályozására tett intézkedéséről a Buenos Airesben 1953-ban kiadott emlékiratában.

A kormányzó ismét aktivizálja magát

Horthy 1944 nyarán a Harmadik Birodalom válságos hadi helyzete miatt az ország mielőbbi háborúból való kivezetését tekintette legfőbb céljának.

A budai várban titokban létrehozott „kiugrási iroda” közreműködésével keresett kapcsolatot az angolszász szövetségesekhez.

 

Horthy elhatározta, hogy visszaszerzi a cselekvési szabadságátForrás: Origo

Elhatározta, hogy nem törődve a németekkel, leváltja a kollaboráns Sztójay-kormányt, és a kiugrás levezényelésére hozzá hű kabinetet nevez ki.

A belügyminisztérium szélsőségesen antiszemita nyilas érzelmű közigazgatási államtitkára tudatosan igyekezett elszabotálni a kormányzói utasítástForrás: Origo

A cselekvés pillanatát az augusztus 23-i román kiugrás után látta elérkezettnek,

augusztus 29-én – figyelmen kívül hagyva Veesenmayer német követ és „teljhatalmú birodalmi megbízott” durva fenyegetőzését –, menesztette Sztójayt, majd saját hívét, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnöknek.

Lakatos Géza vezérezredes, aki Horthy híveként 1944 augusztus 29-én vette át a kormányfői teendőket a menesztett Sztójaytól, azt a feladatot kapta a kormányzótól, hogy lehetőség szerint minél előbb vezesse ki az országot a háborúbólForrás: Origo

Az államfő az ország mielőbbi háborúból való kivezetését tette meg a Lakatos-kabinet legfőbb feladatává. Nem rajta múlt, hogy a Lakatos-kormány csak ímmel-ámmal, folyamatosan jogászkodó ellenvetésekkel, félszívvel tette oda magát ehhez a feladathoz.

Faragho Gábor altábornagy, a Moszkvába küldött magyar fegyverszüneti delegáció vezetőjeForrás: Origo

Amikor pedig szeptember 22-én határozott válasz érkezett a szövetségesek olaszországi főhadiszállásáról, hogy Magyarország kizárólag csak a Szovjetunióhoz fordulhat fegyverszünetért,

lenyelve minden viszolygását a sztálini bolsevik rendszerrel szemben,

Faragho Gábor altábornagy vezetésével fegyverszüneti delegációt menesztett Moszkvába.

Már csak néhány bizalmasára és fiának özvegyére számíthatott 

Jóváhagyta a feltétel nélküli megadási formulát tartalmazó megállapodás aláírását is, amire október 11-én került sor. Horthy tisztában volt azzal, hogy a szovjet megszállással nem maradhat fenn tovább a rendszere, és Magyarország bolsevizálása elkerülhetetlenül be fog következni.

Horthy már csak néhány hívére, a menyére és a testőrségre számíthatott 1944 októberének vészterhes napjaibanFotó: Csudai Sándor - Origo

Mindennél fontosabbnak tartotta azonban, hogy mentse azt, ami még menthető,

és megakadályozza további százezrek értelmetlen halálát, illetve az ország romba dőlését. Készen állt a kiugrás levezénylésére, azonban ekkor már csak legszűkebb híveire, valamint egyetlen életben maradt fiára és özvegy menyére számíthatott.

A kormányzó menye, özvegy Horthy Istvánné Gróf Edelsheim-Gyulai Ilona komoly szerepet játszott a várbeli „kiugrási iroda” tevékenységébenForrás: Wikimedia Commons

Szovjet nyomásra az eredetileg tervezettnél öt nappal korábban, október 15-én jelentette be a fegyverszünetet, egyidejűleg titkos utasítást küldve a Kárpátok vonalán állomásozó 1. és 2. magyar hadsereg parancsnokainak a Vörös Hadsereghez való átállás végrehajtására.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke, Dálnoki Miklós Béla (a kép jobb szélén, ballonkabátban) Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában, 1945 késő tavaszán. Vörös mint a Honvéd vezérkar főnöke, 1944 októberében kétkulacsos szerepet játszott a kiugrási kísérletbenForrás: MEK

 A vezérkari főnökségen azonban hazaáruló tisztek elsikkasztották ezt a parancsot,

a kétkulacsos vezérkari főnök, Vörös János vezérezredes pedig tovább fokozta a káoszt a kora délután kiadott, és további ellenállást elrendelő parancsával.

SS őrizet alatt, fogolyként élte meg a háború végét

Az idős, ekkor már 76 éves kormányzó teljesen magára maradt. A fővárosba rendelt egységek átálltak a puccsista Szálasi oldalára, a Horthyhoz hű katonákat, köztük Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti 1. hadtest parancsnokát, pedig saját tisztjeik tartóztatták le.

Nyilasokhoz átállt magyar alakulat menetel Budapest utcáin, a Szálasi-puccs idejénForrás: Bundesarchiv/Faupel

Október 16-án a németek támogatásával a puccsista nyilasvezér, Szálasi alakított kormányt,

ám Horthy ekkor még megtagadta, hogy nevét adja az államcsíny legalizálásához.

Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer vezetésével másnap hajnalban a németek megostromolták a budai várat.

Az SS kommandós szakértője, Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer (a képen középen) a budai várban, 1944. október 16-ánForrás: Bundesarchiv/O. Ang.

Horthy értelmetlennek látva további életek elvesztését, parancsot adott az ellenállás beszüntetésére. Veesenmayer a megtört idős kormányzót egyetlen életben lévő gyereke,a Skorzeny-kommandó által október 15-én reggel elrabolt

ifj. Horthy Miklós életével zsarolva vette rá a lemondási nyilatkozat,

és a Szálasit miniszterelnökké kinevező okmány aláírására.

A német szuronyok segítségével hatalomra került Szálasi, a fantaszta nyilas vezér a budai várban, az október 16-i fegyveres puccs napjánForrás: Bundesarchiv

Horthyt és családját október 17-én fogolyként Németországba szállították.

A háború végét az SS őrizete alatt, a bajorországi Weilheimben élte meg. Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója 1945. május 1-jén amerikai fogságba került.

Rákosit maga Sztálin intette le Horthy ügyében

1945 nyarán, a még január végén a moszkvai emigráns kommunisták Budapestre érkezett vezetője, Rákosi Mátyás tett lépéseket Horthy háborús bűnössé nyilvánítása, és magyarországi felelősségre vonása céljából.

Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára mindent megtett azért, hogy Horthyt háborús bűnösként kiadják Magyarországnak, hogy a volt kormányzót a kommunista párt által kézivezérelt, úgynevezett népbíróság elé állítassaForrás: Origo

Tito az 1942. januári újvidéki vérengzés miatt ugyancsak kérte Horthy kiadatását Jugoszláviának.

Történelmi tény, hogy Horthy semmit sem tudott a délvidéki megszálló csapatok parancsnokai által önkényesen elrendelt, és mintegy 3000 civil halálát okozó úgynevezett „razziáról”.

Tito, a jugoszláv kommunista partizánvezér ugyancsak követelte a volt kormányzó kiadatásátForrás: Wikimedia Commons

Amikor erről jelentést kapott, azonnal elrendelte az érintett tisztek leváltását és hadbíróság elé állítását, a legszigorúbb büntetés kiszabását követelve velük szembe. Tegyük hozzá azt is, hogy az a Tito követelte a kormányzó kiadatását, akinek tudtával partizánjai 1944 őszén a legbestiálisabb módon válogatott kegyetlenségekkel irtottak ki mintegy 40 ezer délvidéki magyar civilt.

Rákosit személyesen Sztálin intette le Horthy ügyébenForrás: Origo

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság azonban elutasította Tito követelését.

Rákosit pedig nem más, mint maga Sztálin intette le,

azt közölve túlbuzgó vazallusával, hogy Horthy, akinek még mindig nagy a tekintélye a magyar nép körében, mégis csak ki akart ugrani a háborúból.

A Horthy házaspár és ifjabb Horthy Miklós az emigrációbanForrás: Origo

Az idős kormányzót így végül csak tanúként hallgatták ki Nürnbergben, a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt a német háborús főbűnösök elleni büntetőperben.

Belehalt az 1956-os forradalom leverésének hírébe

1945 után még négy évig Bajorországban élt, majd a portugál kormány felajánlását elfogadva, családjával együtt Estorilba költözött.

Horthy Miklós családja körében, a kenderesi kúriábanForrás: Origo

A minden vagyon és jövedelem nélkül maradt Horthy család támogatására az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, John Flournoy Montgomery 1949-ben alapítványt hozott létre, amelynek több magyar zsidó személyiség, köztük ifj. Chorin Ferenc volt nagyiparos is jelentős összegű pénzadományt juttatott.

Az idős kormányzó felesége társaságában PortugáliábanForrás: Pinterest

Az 1956-os forradalom híre teljesen felvillanyozta az ekkor már 88. életévében járó idős kormányzót,

ám a szabadságharc szovjet eltiprásának hírére búskomorrá vált, apátiába zuhant, és alig három hónappal a forradalom leverése után, 1957. február 9-én meghalt.

Az idős kormányzó a bajorországi évek idejénForrás: Origo

Végakaratát teljesítve a szocialista rendszer összeomlása után 1993 szeptemberében hazahozták hamvait, és a kenderesi családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

Horthy Miklós temetése Kenderesen, 1993 szeptemberébenForrás: Wikimedia Commons

Személye és az általa képviselt korszak megítélése mind a mai napig nemegyszer indulatosan izzó viták kereszttüzében áll.

Sine ira et studio

Az 1945. utáni hivatalos történetírás leegyszerűsítve csak „Horthy-fasizmusként” aposztrofálta azt a valamivel több mint huszonnégy évet, amelyet 1920. március 1-jétől, kormányzóvá választásától 1944. október 16-ig, a hatalomból történt eltávolításáig az ország élén töltött.

Horthy kormányzóként kereken 24 évig állt az ország élénForrás: Pinterest

A négy évtizedes kommunista diktatúra idején Horthy neve szitokszónak számított,

nyilván nem teljesen elvonatkoztatva az egykori kormányzó közismerten erős antikommunizmusától. Montgomery a volt amerikai nagykövet „Magyarország a vonakodó csatlós” (Hungary: The Unwilling Satellite) című memoárkötetében úgy jellemezte a kormányzót, hogy magánbeszélgetéseiben olyan borsos, mint egy brit indiai ezredes, ám kétség sem fér ahhoz, hogy Horthy becsületes és nagy hazafi volt.

Horthy és a nevével fémjelzett korszak minden szempont szerinti tárgyilagos megítélése még várat magáraForrás: Origo

Személye és politikai életművének megítélése azonban még jelenleg sem tekinthető lezártnak,

amit megosztó viták kereszttüze övez.

 

A kormányzó síremléke KenderesenForrás: Wikimedia Commons

Valószínű, még hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi személyiségét és politikai életművét valóban pártatlanul, „sine ira et studio”, azaz harag és részrehajlás nélkül lehessen megítélni.