Tudja-e, hol sújthatná halálra a villám a legtöbb embert a Földön?

2018.06.21. 17:21

A „legelektromosabb” és a villámcsapások szempontjából legveszélyesebb hely a Földön a dél-amerikai kontinensen, Venezuelában található. Itt fekszik az a különleges tó, ahol percenként átlagosan 27 villám sújt le. A Maracaibo-tó a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a Föld legnagyobb villámkoncentrációval rendelkező pontja.

Percenként 28 villám csap le a „viharok fővárosában”

A Catacumbo-folyó és a Maracaivo-tó találkozása a földkerekség különösen veszélyes pontja, ugyanis itt nagy átlagban 28-szor villámlik percenként, az égbolt pedig végigdörgi szinte az egész évet.

Egy-egy esztendő átlag 260 viharos napján villámok ezrei világítják be az éjszakát, hosszú órákon át.

 

A Catacumbo környéke a Föld „viharfővárosa”, ahol percenként átlagosan 28 villám sújt leForrás: YouTube

A szakértők még nem találtak pontos magyarázatot a különleges és veszélyes jelenség okára.

Mindaddig, amíg nem végezték el a földkerekség globális vihartérképének egy rendkívül nagy adatsoron alapuló aprólékos elemzését, úgy vélték, hogy a Föld „legelektromosabb helye” a világ „viharfővárosának” tekintett közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kifuka hegyi falu, ahol évente nagy átlagban 158 villám csap le négyzetkilométerenként.

Hátborzongató villámorgia Catacumbo környékénForrás: Global Content Of The World

A részletes kutatás azonban megfosztotta Kifukát a viharok fővárosa címtől,

mivel a venezuelai Catacumbo-folyó és a Maracaivo-tó találkozási pontjánál jóval intenzívebbnek bizonyult a villámok tombolása.

A mélyben rejtőző uránérctelepek ugyanolyan gyanúsak, mint a kőolajmezők 

A tudósok évtizedeken át keresték a magyarázatot erre a rendkívüli természeti jelenségre. Az 1960-as években úgy gondolták, hogy a terület fekükőzet-rétegében (felszíni talaj alatti kőzetsorban) található uránban dús réteg vonz a szokásosnál jóval több villámot.

Átlagosan az év 260 napján tombolnak szünet nélkül itt a viharokForrás: Origo

A legfrissebb kutatások alapján azonban a szakértők most már úgy vélik, hogy a felszíni rétegek alatt húzódó olajmezőkből feltörő metántól (CH4) a tó feletti levegőtömeg vezetőképessége jelentősen felerősödik, és ez lehet a magyarázat a villámlások rendkívüli intenzitására.

Az 1960-as években úgy vélték a tudósok, hogy a Catacumbo környékén tapasztalható extrém villámlás hátterében a talaj alatti uránércet tartalmazó kőzetrétegek állhatnakForrás: Metro

Mindenesetre jelenleg még egyik teória sincs megnyugtatóan alátámasztva,

ezért egyelőre a szokatlan jelenséget a terület geográfiai sajátosságai és az uralkodó szélirány, illetve az intenzív feláramlások erős kombinációjának tulajdonítják.

A térségben - annak geográfiai adottságai miatt - rendkívül erősek a légköri feláramlásokForrás: TruthTheory

Dr. Daniel Cecil a Global Hidrology and Climate Centre, a Globális Hidrológiai és Klíma Központ a villámlások természetét kutató csoportjának munkatársa szerint,

a Földön ismert legtöbb ilyen sokvillámos helyszín a terep jellemzőihez köthető:

például a hegyláncok meredek lejtői, az erősen tagolt partvonalak, valamint ezek geográfiai kombinációi, az extrém felszíni egyenetlenségek komolyan befolyásolják a levegő feláramlását, a meleg és párás, illetve hűvösebb légtömegek konvekcióját, és e tényezők együtt pedig jelentősen megnövelik a viharok valószínűségét.

Ártalmatlannak látszó felhőtorony mélyéről sül ki a halálos szikra

A Miracaibo városa mellett fekvő Miracaibo-tó (Dél-Amerika legnagyobb tava) a Karib-tengerhez csatlakozik, és az Andok hegyláncának szétágazásánál fekszik, három oldalról pedig magas hegygerincekkel van körbevéve.

Az Andok magasba nyúló hegyormaiForrás: Miguel Vieira

A forró trópusi napsütés miatt rendkívül intenzív itt a párolgás, a tónak és a környező mocsaras, nedves területeknek köszönhetően.

A tenger felől fújó szelek a meleg és páradús levegőt nekinyomják a hegyláncnak, ami ettől felemelkedik és összekeveredik a magashegységi hűvösebb levegővel. E heves feláramlásokból alakulnak ki a zivatarfelhők (cumulonimbus), amelyek egészen a tropopauzáig, 12 kilométeres magasságig felnyúlhatnak.

Egy magasba nyúló zivatarfelhő, cumulonimbus képe. A zivatarfelhőkben rendkívül heves fel- és lefelé tartó áramlások uralkodnakForrás: Wikimedia.org

Ezek a légköri képződmények kívülről fodros, fehér és a tetejükön üllőszerűen kiszélesedő ártalmatlan felhőtoronynak néznek ki,

de a belsejükben heves csata tombol.

A vízcseppek az emelkedő párás levegőben összeütköznek a hideg légtömeg jégkristályaival, így statikus töltések jönnek létre, és kitör az elektromos vihar.

Zivatar felhőtornya a Miracaibo-tó felettForrás: Alan Highton

Ez a fajta statikus elektromosság a cikcakkalakban a felhők közt haladó vagy bennük felvillanó, földbe csapó villámok formájában sül ki.

A villámlást kísérő dörgés akkor keletkezik, amikor a villám hője hirtelen összenyomja a környező levegőt.

 

Félelmetes égi panoráma Miracaibo városa felettForrás: Fabulous Life

Ez a hő a Nap felszíni hőmérsékletének közel háromszorosa. A dörgés és villámlás mentén alakul ki a felhőszakadás és a jégeső.

Egykor navigációs pontnak használták a távoli villámgócot

A Catacumbo villámai akár 400 km távolságból is láthatók. A szinte egész évben folyamatos villámlás miatt

a gyarmatosító spanyol tengerészek egykor navigálásra, tájékozódásra használták

a Catacumbo nyílt tengeren is messze ellátszó villámait.

Egy kifejlett cumulonimbus a Miracaibo-tó felettForrás: Su Nombre

Sok szemtanú azt állítja, hogy az itteni heves viharok valójában csöndesek.

A hang sebessége (330 m/s) a fényéhez (300.000 km/s) képest lassú, a hanghullámok egy bizonyos távolság után pedig elenyésznek a sűrű levegőtömegben, ezért a dörgés nem éri el a távoli nézőt. Erre vezethető vissza a Catacumbo villámorgiáját távolról szemlélők illúziója a vihar „csendességéről”.

Csak illúzió a Miracaibo-tó környékén tomboló villámokat távolról szemlélők számára a „csendes vihar”Forrás: Oddviser

A villámokat a föld körüli pályára állított műholdakkal rögzítik:

egy érzékeny optikai műszer felveszi a fényvillanásokat, az alacsony föld körüli pályán keringő műhold rövid pillanatfelvételek sorozatait készíti el így a trópusi viharokról .

Catacumbo környéki látkép viharfelhővel és villámlássalForrás: Mother Nature Network

A NASA és a japán űrkutató ügynökség, a Japan Aerospace Exploration Agency egy közös projekt keretében 17 éven át a Tropical Rainfall Measuring Mission műhold fedélzetén lévő eszközökkel rengeteg meteorológiai adatot gyűjtött.

A Tropical Rainfall Measuring Mission nevű „viharvadász” műholdForrás: NASA

A műhold fedélzetén elhelyezett Lightening Image Sensor nevű műszer rögzítette a trópusi öv viharzónáiban történt felvillanásokat. A tudósok a műhold által gyűjtött hatalmas felvételanyagból állították össze az eddigi legrészletesebb globális villámtérképet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK