Tudja-e, vajon miért pont a gólya hozza a babákat?

2018.06.22. 19:58

Az újszülötteket igen gyakran ábrázolják egy kendőbe kötve, amint a gólyák csőrében lógnak. A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel illetve a csecsemőkkel, és nem véletlenül van helye a jó kívánságokat jelző kártyákon, babaruhákon, és a takarókon is.

A „csecsemőszállító" gólyák a mesékben, illetve a modern kor rajzfilmjeiben is gyakran szerepelnek, gondoljunk csak a "Gólyák" című történet babagyáros fuvarcégére, vagy pedig Andersen világhírű meséire, esetleg Illyés Gyula népmeséire. Az európai kultúrkörben évszázadok óta jelen lévő mítosz eredete azonban ennél sokkal izgalmasabb.

Közös kultúrtörténeti gyökerek

A legendáknak, köztük a csecsemőket hozó gólyák meséjének is igen nehéz kibogozni a múlt homályába vesző szálait. Ennek egyszerű az oka: a csőrében babákat fuvarozó madár ugyanis több kultúra, Európa, Amerika, Észak-Afrika, és a Közel-Kelet népművészetében is megjelenik.

 

A történet alapja szinte mindenhol ugyanaz, és közös alapokat mutat a madarak legszembetűnőbb vonásaival.  

 

A fehér gólya legendája egészen az antik mitológia koráig nyúlik visszaForrás: MTI/Ujvári Sándor

„A gólyák nagy mérettel megáldott madarak, és ráadásul fehérek, amelyek így a tisztaság képéhez kötődnek" – magyarázza Rachel Warren Chadd, a „Madarak: mítosz, tudomány és legenda" (eredeti címén Birds: Myth, Lore and Legend) című, a közelmúltban publikált tanulmány társszerzője. – „Impozáns fészkeik közel vannak az emberek életteréhez, és emellett nyilvánvalóan kitűnő szülői magatartással rendelkeznek."

Bosszúálló istennő, aki gólyává változtatta a királynőt

Számos, népszerű történet kering egy ókori görög mítoszról, amelyben Héra, a bosszúálló istennő kapja a főszerepet.

A görög mitológiában Héra, Zeusz felesége féltékeny lett a gyönyörű királynőre, Geranára,

ezért riválisát gólyává változtatta.

Az olümposzi főisten, Zeusz a görög mitológia egyik kulcsfigurájaForrás: YouTube

A szerencsétlen Gerana azonban megpróbált bosszút állni, és ellopni Héra gyermekeit.

Az ókori görögök őt ábrázolták gólyaként,

ahogy a kék eget átszelve csecsemőt visz a csőrében. Ám Waren Chadd a kutatásai során a leírásokat tanulmányozva rájött arra, hogy az eredeti mítoszban szereplő madár nagy valószínűséggel nem is gólya, hanem egy daru volt.

Zeusz felesége, a bosszúálló istennő, HéraForrás: Pinterest

„Egy kissé bonyolult beazonosítani azokat a fajokat, amelyeket a legendákban ábrázoltak, hiszen gyakran keverték egymással a gólyákat, darukat, és gémeket" – nyilatkozta a szakember a LiveScience című lapnak.

Az ókori Egyiptomban a gólya a születés, illetve újjászületés szimbóluma voltForrás: Polygion

„Hasonló a helyzet az ősi Egyiptomban, ahol a gólyákat összekapcsolják a világ születésével, és az emberek lelkét is gólyaként ábrázolták. A madár visszatérése azt jelentette, hogy az ember újjászülethet. Ám a történelem hamarosan igazolta, hogy ez a legendás teremtmény valójában egy gém volt."

Lehet, hogy nem is gólya, hanem pelikán volt a mitikus madár

Paul Quinn, az Egyesült Királyság Chichester Egyetemének angol irodalmi lektora és egy, a folklór- és tündérmesékről szóló tudományos folyóirat szerkesztője szerint

a gólyák és a csecsemők közötti kapcsolat a fajok zűrzavarából is adódhat.

 

A kisbabát hozó gólya története a 19. században élte reneszánszátForrás: YouTube

„Úgy vélem, hogy a csőrében babákat szállító gólya, illetve a gyermekek anyai gondozása összefüggésben van azzal, hogy a pelikán és a gólya gyakran összemosódik a köztudatban" – mutat rá.

Rózsás gödények. Több bizonyíték is arra mutat, hogy a pelikánok voltak az eredeti "gólyák"Fotó: Hámori Zsófia/Life.hu

„Az európai középkori irodalomban a tekintélyes, fehér színű pelikánt a katolicizmussal, az újjászületéshez és a fiatalok neveléséhez társították. Valahol útközben a népies írásokban egyszer csak valahogy a gólyák kezdték helyettesíteni ezt a madarat, és vele együtt a „feladatait" is."

Összefüggésbe hozható a termékenység szimbólumával

Bármi legyen is a mítosz igazi eredete, a történészek abban egyetértenek, hogy a babákat hozó gólyák legendája a legnagyobb valószínűség szerint Észak-Európában, azon belül is Németországban és Norvégiában alakulhatott ki.

A gólya legendájának gyökere egészen a pogány időszakig nyúlik vissza, és a középkori időkig követhető nyomon.

 

A  gólya legendája Észak-Európa pogánykori mítoszai között is felfedezhetőForrás: The Metal Archives

Akkoriban gyakori volt, hogy a párok az éves nyári napforduló idején (június 21.-e pogány ünnep volt, a házasságot és a termékenységet ünnepelték ekkor) kötöttek házasságot. Sok baba fogant meg ilyenkor, és ezért, bő kilenc hónappal később, márciusban sok csecsemő született.

Fekete gólya. A gólyák gondosan nevelik fiókáikatForrás: Origo

Ez az időszak pedig pont a gólyák vándorlási ciklusához köthető:

a madarak pontosan kilenc hónappal később, a következő tavasszal térnek vissza. Így kapcsolódott össze a hiedelemvilág a természettel.

A gólyamese meghódította az Újvilágot is

„A gólyák tavaszi visszatérésükkel az új élet hírnökeivé váltak, és megteremtették azt a fantáziadús elképzelést, hogy emberi csecsemőket is szállítanak" – tette hozzá Warren Chadd. – „Ahogy a történet az idő múlásával változott, bővült, és az összetettsége is nőtt."

A norvég mitológiában például a gólyák a családi értékeket és a tisztaságot jelképezték,

amely nagyrészt azon a pontatlan meggyőződésen alapult, hogy ezek a madarak monogám típusúak.

A norvég mitológiában a tisztaságot és a csládi hűséget szimbolizálta a gólyaForrás: Origo

Hollandiában, Németországban, és Kelet-Európában, a házak tetején fészkelő gólyákról úgy hitték,

hogy a szerencsét és az új élet lehetőségét hozzák el az ott élő családnak.

Annak ellenére, hogy a legendák központját Európa jelentette, a gólyák betörtek Amerikába is.

Sziú harcos 19. századi színezett metszeten. A gólya legendát az indiánok is ismertékForrás: Pinterest

„Nagyon érdekes, hogy ugyanaz a történet jelenik meg a Sziú-legendában is a kisbabákat szállító gólyákról, csak épp itt az erdei gólya tölti be a nálunk jól ismert fehér gólya szerepét" – mondja Warren Chadd. – „Mindegyik legenda az emberek különböző megfigyeléseiből fakad, és szinte mindenhol megtalálhatjuk ezeket, ahol gólyák élnek."

Andersen gólyája bölcs erkölcsi leckére tanít

A 19. században a mítosz új szárnyakat kapott. Ezúttal a híres meseíró, Hans Christian Andersen a Gólyák című történetével tette igazán népszerűvé. Ebben a tipikus Andersen-mesében a gólyák az igazak édes álmát alvó csecsemőket egy tóból halásszák ki, hogy elvigyék őket azokba a családokba, amelyek megérdemelnek egy újabb kisbabát.

Hans Christian Andersen, a híres 19. századi dán költő és meseíróForrás: Wikimedia Commons

A történetnek akadt azonban egy sötét oldala is:

a csúfolódó, rosszul viselkedő gyerekek büntetésből halott babát kapnak testvérül.

Forrás: Today I Found Out

„A mese arra törekedett, hogy erkölcsi leckére tanítsa a gyerekeket, és tartsa fenn a csecsemőkről szóló tündérmesék új hagyományát" – mondta Quinn. – „Ezzel pedig számottevően nőtt a gyermekeknek szóló, gyakran didaktikus és vallásos szándékú szakirodalom. A gólyamese több szempontból is praktikusnak bizonyult: így elejét tudták venni a gyerekek kényelmetlen kérdéseinek, amelyek Andersen korában tabunak számított."

Viktória királynő egy egész korszak szimbólumává váltForrás: Pinterest

A viktoriánus Angliában is – mondhatni - kapóra jött a gólyákról szóló mesebeli történet,

amely mögé jól el tudták rejteni a gyerekek elől a szexualitás és a születés valóságát. „A viktoriánusokat gyakran zavarba ejtették az élet tényei, és így az, hogy a csecsemőket a gólya hozza, hasznos elképzelésnek bizonyult a szemérmeskedés és prűdség világában" – mondta Warren Chadd.

A prűd viktoriánus korban egyenesen kapóra jött a gólyamese 19. századi reneszánsza, a születéssel és szexualitással kapcsolatos "kellemetlen" kérdések megkerüléséhezForrás: Pinterest

„Bár a gyermekáldás kérdései ma már kevésbé jelentenek kényes témát, a gólya mítoszához mégis többen ragaszkodnak. Ez azért lehet, mert az emberek szeretik a jó történeteket. Az állatok humanizálására való törekvésünk alapjai is ebben, a világ egyik legelterjedtebb mítoszában gyökereznek."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK