Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

2018.06.27. 17:17

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Egykor a török ellen sorakoztak fel a mai pincesor helyén

A Szépasszony-völgyét egészen a 19. század elejéig Koháry-völgyként emlegették a híres törökverő hadvezér és későbbi országbíró, gróf Koháry István után, aki a 17. század végi visszafoglaló háborúk idején

a hagyomány szerint itt állította csatarendbe a főleg hajdúkból álló seregét,

amikor a híres és török kézre jutott végvár visszavívására a császári csapatok Eger köré szoros ostromgyűrűt fontak.

Gróf Koháry István, a híres törökverő hadvezér és országbíró korabeli portréjaForrás: Wikimedia Commons

A császárhű Koháry grófnak és hajdúinak – akik Buda 1686-os sikeres ostromában is részt vettek - jelentős szerepük volt abban, hogy csaknem egy évszázados török megszállás után,

1687 novemberében az egri vár ormáról is végleg lehanyatlott a török félhold.

Egert a tizenötéves háború idején, 1596-ban foglalták el az oszmán hadak (Egykorú metszet)Forrás: Wikimedia Commons

A történelmi hagyomány úgy tartja, hogy Koháry gróf a hajdúival Kerecsend és Egerszalók felől vonult a vár alá, és a hatvani kapu előtt sorakoztatta fel vitézeit.

Eger látképe a 17. századból (korabeli színezett rézmetszet)Forrás: Wikimedia Commons

A Farkas-völgyben folydogáló forrás neve mind a mai napig Koháry-kút,

amely azon a dombon csörgedezik, ahol egykor Koháry gróf tábora feküdt.

A Farkas-völgyben csobogó forrást ma is Koháry-kútnak hívják, a törökverő hadvezér táborhelyére emlékezveForrás: Wikimedia Commons

A történeti források szerint a törökverő gróf tábora a mai Öreg-sor nevű pincék felett, az Eger fölé emelkedő dombháton állt.

Az egri minaret a több mint 90 évig tartó török megszállás emlékét őrziForrás: MTI/Faludi Imre

Ezt a történelmi jelentőségű völgyet csak jóval Eger töröktől való visszafoglalása után kezdték el Szépasszony-völgyeként emlegetni.

Pogány ősmagyar istennő vagy hús-vér kikapós úrihölgy?

A rendelkezésünkre álló levéltári források szerint ma már nem lehet egyértelműen megállapítani a név eredetét, és azt sem, hogy az első pincéket mikor építették. A Szépasszony-völgy név első levéltári említése egy 1843-ban kelt iratban található.

Honfoglaláskori harcos rekonstrukciója. Egyes vélemények szerint a "Szépasszony" a pogány honfoglaló magyarok istennője volt, akinek a mai völyghelyén mutattak be áldozatokatForrás: László Gyula

Bakó Ferenc néprajzkutató szerint - ő írta meg az egri borospincék történetét – a „Szépasszony" a pogány magyar ősvallás egyik istennője, szerelem istennő, a római mitológia Vénuszának megfelelője,

akinek az ősmagyarok egykor itt mutattak be áldozatot.

Más néprajzkutatók szerint viszont olyan természetfölötti lény, tündér, boszorkány, lidérc, vagy démon, akiknek a babonás nép kedvezni akart.

Más népi legenda szerint a "Szépasszony" valójában nem is egy vonzó hölgy, hanem boszorkány lehetettForrás: Knowledge Class

Van egy olyan legenda is, amely szerint a völgy úrnője egy gyönyörű asszony, egy híresen szép pincetulajdonos volt, aki kiváló bort kínált a betérő vendégeinek.

Más, a 19. század elejéről származó vélekedés szerint a Szépasszony-völgy a közeli domboldalon álló nemesi kúria kikapós természetű úrnőjéről kapta a nevét (a kép illusztráció)Forrás: Pinterest

De a néphagyomány azt is tudni véli, hogy a „Szépasszony” valójában nem más,

mint a völgy oldalában álló nemesi villa kikapós úrhölgye volt.

 

Nem tudni, igaz-e a környékbeli könnyűvérű nemesasszony legendája (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons

Az egri bor nagy része sokáig csak helyben fogyott, de a 18. században megindult a hazai és külföldre irányuló borkereskedelem is.

Misézésre is használták a bor templomát

A hódoltság utáni években elterjedt szokássá vált, hogy a termelők borkiméréssel foglalkoztak,

ebből fejlődött ki a 18. században az egyre nagyobb volumenű kereskedelem,

messze földön is megalapozva az egri borvidék hírét.

A 18. században indult virágzásnak az egri borkereskedelemForrás: Szepasszonyvolgy.hu

Mária Terézia korában egy „nyelet” bor 50 krajcárba, majd később 10 fillérbe került, egy szívás pedig a kedves szomjazó vendég számára ingyen adatott meg, kóstolóként.

Mária Terézia királynő egykorú portréja  (Martin van Meytens festménye)Forrás: Wikimedia Commons

Sajátos helybeli népszokás, hogy vigasságkor az első pohár bort mindig a pince földjére öntik az elhunytak emlékére.

A "Szépasszony" emlékműve a messze földön híres pincesor területénForrás: Wikimedia Commons

A Szépasszony-völgyének az első sorában lévő 24. számú pincéjét templom gyanánt is használták,

amikor a reformáció idején a protestáns hitre tért várkapitány nem engedte meg a katolikusoknak, hogy használják városi templomaikat, ezért jobb híján itt, a borospincében tartották meg a misét.

Egy borospince belseje a Szépasszony-völgybenForrás: Travel notes

A Szépasszony-völgynek ma hozzávetőleg 1 200 borospincéje van.

Az egri Szépasszony-völgy híres pincesoraForrás: Travel notes

A pincéket a vulkanikus eredetű riolittufába vájták,

mely jól alakítható, és itt a bor állandó 10-15 °C fokos hőmérsékleten tartható egész évben: a pincékben megtelepedett mohák, valamint a nemes penész pedig sajátos atmoszférát teremt, kellemes illatot áraszt, és segíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK