Befagyott a történelem Európa utolsó kettéosztott fővárosában

2018.07.04. 17:53

Jegelt konfliktusok, hidegháborús örökség vagy történelmi hagyaték? Hogy létezhetnek két településen belül olyan különbségek, hogy Nicosia még mindig Európa egyetlen kettéválasztott fővárosa? A közelmúltban az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójánál tett látogatást a Pécsi Tudományegyetem Béke és Konfliktus a Balkánon és Közép-Európában Kiválósági Centrumának hattagú küldöttsége, hogy az évszázados viszály történelmi hátterét tanulmányozza.

Az ENSZ már több évtizede békefenntartóként jelen van a szigetországban, amiben Magyarország is részt vesz. Ciprus történelme érdekes, szeszélyes, néhol bonyolult és szerteágazó. A szigetországot megosztó befagyott és megoldatlan régi konfliktus hátterét a magyar kutatók élesben is tanulmányozhatták.

Hatalmas pénznyelő a Földközi-tenger keleti medencéjében

Ciprus szigetének és fővárosának északi, Törökország által megszállt harmadát több mint negyven éve választja el az úgynevezett zöld vonal, amit a hatvanas években egy brit tiszt húzott a térképre.

Ciprus fővárosa, a kettéosztott NicosiaForrás: A. Savin, http://WikiPhoto.Space/A.Savin

A szigetország megosztottsága azóta sem szűnt meg,

a feszültség és az ellentétek kezeléséhez pedig továbbra is szükség van az ENSZ békefenntartóira.  A Pécsi Tudományegyetem hattagú küldöttsége néhány napon át a magyar kontingens munkáját kísérhette figyelemmel Cipruson.

A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja Cipruson, magyar ENSZ-békefenntartókkalForrás: Dr. Pap Norbert

Befagyott konfliktusok, hidegháborús örökség jellemzi a térséget, ráadásul a közelben csak olyan országokat találhatunk, ahol polgárháborúk, megosztottság, vallási ellentétek lángolnak

– nyilatkozta dr. Pap Norbert, a delegáció vezetője. – „Bár 1974 óta nem volt háború, mégis ma is jelen van a feszültség, a megoldás pedig éppolyan távolinak tűnik, mint annak idején.”

Dr. Pap Norbert professzor, a kutatócsoport vezetője egy ENSZ-békefenntartóval beszélgetForrás: Dr. Pap Norbert

Hozzátette, hogy a többrétegű konfliktus kezelésébe 1974 augusztusa óta rengeteg pénzt öltek: a harcállási rendszer, az ezt kiszolgáló logisztika, valamint mindennek fenntartása hatalmas pénznyelőnek bizonyult.

Török katonák Cipruson, az 1974-es Attila hadművelet idején. A fegyveres konfliktus után rengeteg pénzbe került a törékeny béke fenntartásaForrás: Greek Reporter

„Bonyolult a helyzet, aminek azonban rengeteg a tanulsága” – hangsúlyozta a szakember. – „A kutatócsoportunk által vizsgált boszniai struktúra és a ciprusi konfliktus sokban hasonló, miközben ez a legfontosabb ENSZ-misszió, amiben magyarok részt vesznek.”

Afrodité szigete a félhold árnyékában

Ciprus civilizációja a régészeti leletek és a későbbi, írásos történelmi dokumentumok segítségével már 9 000 éve nyomon követhető.

Apolló szentélyének romjai KourionbanForrás: Wikimedia Commons

A sziget a közel-keleti ókori világ nagy civilizációi számára egyfajta stratégiai alapkőnek bizonyult,

így Ciprus igen küzdelmes évezredeket tudhat a háta mögött.

A sziget az ókori keleti hatalmak fennhatósága után hosszú évszázadokra Róma kezébe kerültForrás: Wikimedia Commons

Az időszámításunk előtti időkben leigázta Asszíria, Egyiptom, Perzsia, Macedónia, majd Róma is, a Római Birodalom összeomlása után a negyedik századtól pedig a bizánciak, a frankok és a velenceiek uralma alá került.

II. Szelim oszmán szultán, és az iszlám kalifája. Ciprus Szelim uralkodása alatt került a törökök birtokábaForrás: Wikimedia Commons

Az oszmánok II. Szelim szultán idejében 1570-71-ben foglalták el Ciprust,

és ezzel vette kezdetét a 300 éves török uralom. A ciprusi törökök ősei az oszmán időszak alatt telepedtek le a szigeten.

Hala valide (a szultán anyja) által alapított dzsámi és derviskolostor (tekke) Lárnaka közelébenForrás: A.Savin, http://WikiPhoto.Space/A.Savin

A gazdag és változatos történelem, valamint az eltérő civilizációs hatások révén Ciprus sokrétű kulturális örökségre tett szert.

A brit oroszlán Ciprusra teszi mancsát

Jóval később, 1878-ban a Brit Birodalom megállapodott II. Abdul-Hamid szultánnal, aki éves bérleti díj fejében a britek ellenőrzésébe adta a szigetet.

II. Abdul-Hamid oszmán szultán Ciprust „bérbe adta” az angoloknakForrás: Picasa

Törökország az I. világháborúban a császári Németország vezette központi hatalmakhoz csatlakozott, ezért 1918 után a vesztesek sorsában osztozott.

A versailles-i „békecsinálók” (balról jobbra): David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök. A Párizs környéki békeszerződésekkel az antant súlyos feltételeket szabott a vesztes központi hatalmakraForrás: Wikimedia Commons

A versailles-i békerendszer részét alkotó, az antant, valamint Törökország között 1923. július 24-én aláírt lausanne-i békeszerződéssel

az egykori Oszmán Birodalmat a győztesek szétdarabolták, és Ciprus végleg brit fennhatóság alá került,

1925-ben angol koronagyarmat lett.

Musztafa Kemal Atatürk (középen) a modern Törökország megteremtője. Atatürk ellenállt az antant nyomásának, és a Görögországnak átengedett török területekről katonai erővel kiverte a megszállásra érkező görög katonaságot. Az ennek eredményeként megkötött lassanne-i szerződéssel sem tudta azonban megtartani Ciprust Törökország javáraForrás: AFP

Az 1930-as évektől felerősödött a ciprusi görögök mozgalma,

amelynek a Görögországgal való egyesülés volt a legfőbb célja.

1950-ben Makáriosz érsek állt az enózisz, azaz a görög patriótamozgalom élére, aki az athéni kormánnyal szorosan együttműködve igyekezett nemzetközi támogatást szerezni az egyesülési törekvésekhez.

Az enózisz szimpatizánsai tüntetnek a Görögországgal való egyesülés mellett Cipruson, az 1930-as évekbenForrás: Wikimedia Commons

Az Egyesült Királyság kormányának a helyzet pacifikálására tett kísérletei meddőnek bizonyultak:

London három alkalommal, 1948-ban, 1954-ben, majd 1955-ben a belső önkormányzat különböző formáinak megteremtésére tett javaslatait a ciprusi görög etnikai tanács elfogadhatatlannak minősítette.

Makáriosz érsek 1950-től állt az enózisz élénForrás: Wikimedia Commons

1955-ben végül a Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete (National Organisation of Cypriot Fighters, EOKA) fegyveres ellenállást indított az angol fennhatóság megszüntetésére.

A szigetország etnikai és kulturális megosztottsága több mint négyszáz éves történelmi múltra tekint visszaForrás: Greek Reporter

A konfliktust kihasználva az ankarai kormány támogatásával a ciprusi török vezetők létrehozták a Ciprusi Török Pártot (Cyprus Is Turkish Party) és a Török Ellenállási Szervezetet (Turkish Resistance Organisation). A szigetországot megosztó harcok ezzel nemzetközi konfliktussá szélesedtek.

Felizzanak az évszázados ellentétek

Az Egyesült Királyság 1960-ban függetlenségi tárgyalásokat kezdeményezett Görögországgal és Törökországgal, amelyben a három hatalom garantálta Ciprus integritását és védelmét.

Az egyezmény deklarált célja annak megakadályozása volt, hogy senki se egyesíthesse vagy oszthassa fel Ciprust.

 

A brit uralom 1878-ban vette kezdetét Ciprus felett, és csaknem egy évszázadig tartottForrás: Origo

Az így de facto és de jure is függetlenné vált szigetország azonban nem vehetett részt az önállóságát biztosító egyezményeket kidolgozó tárgyalásokon.

Makariosz érsek, az önálló Ciprus első államfőjeForrás: Origo

A kapcsolatok 1963-ban jutottak mélypontra,

amikor fegyveres harc bontakozott ki a két népcsoport, a görögök és a törökök között,

és ami megközelítőleg 500 ember halálához vezetett.

Többször robbant ki véres zavargásokba torkolló felkelés Cipruson, a britek uralma ellenForrás: Pinterest

Az országban állomásozó brit csapatok a szemben álló erők megfékezésére és elszeparálására kidolgoztak egy nagyszabású tervet, ennek eredményeként állították fel a zöld vonal (Green line) néven ismertté vált tűzszüneti vonalat.

Az ENSZ békefenntartói 1974 óta állomásoznak a szigetenForrás: Dr. Pap Norbert

Az ENSZ békefenntartó erői 1964-ben érkeztek Ciprusra, és azóta is a szigeten állomásoznak, a fegyvernyugvás ellenőrzésére.

 

Az ellenségeskedés azonban tovább folytatódott a szigetország két népcsoportja között.  

 

Az úgynevezett zöld vonal, az országot és a fővárost két zónára osztó határt még az angolok jelölték kiForrás: Wikimedia Commons

A görög és a török közösség igen közel került a háborúhoz, ezért Makáriosz érsek újabb tárgyalásokat kezdeményezett, de fáradozásai sikertelenek maradtak.

Feléled az oszmán szellem

1974-ben az unionista, magát EOKA B-nek nevező görög ciprióta fegyveres csoport Athén támogatásával megdöntötte Makáriosz érsek hatalmát,

és egy nacionalista kormányt juttatott hatalomra

Nikos Sampson vezetésével, aki a feltételek nélküli enóziszt támogatta.

1974-ben megdöntötték Makáriosz érsek hatalmátForrás: Pinterest

A hatalomátvételre adott válaszként Ankara sebtében kidolgozta a sziget török lakta északkeleti részének katonai megszállását célzó Attila-tervet. A török csapatok 1974. július 20-án kezdték meg a partraszállási műveletet.

A török invázió 1974. július 20-án vette kezdetétForrás: AFP

A török hadsereg a hadművelet során a sziget területének mintegy 36 százalékát szállta meg,

és 170 ezer görög etnikumú lakost kényszerített távozásra lakóhelyéről. Görögország képtelen volt megakadályozni az Athént készületlenül ért váratlan török inváziót.

Török gépesített egység az Észak-Ciprus megszállásával végződő Attila-hadműveletbenForrás: Origo

Válaszul a török megszállás alá került területen végrehajtott kitelepítésre,

a sziget görög fennhatósága alatt álló részén 44 ezer ciprusi török is elveszítette a lakhelyét.

 

Támadó török gyalogság az 1974. nyári ciprusi inváziós hadműveletbenForrás: EPA/Cypriot Press Office / Handout

1983 novemberében egyoldalúan kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet mindeddig csak és kizárólag Törökország ismert el hivatalosan.

A török lakosság örömmel fogadta a megszálló hadsereg bevonulását, és az ország kettéosztását isForrás: AFP/Getty Images/Iakovos Hatzistavrou

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és számos kormány elítélte a függetlenség egyoldalú deklarálását,

ugyanakkor felszólították a török cipriótákat szeparatista törekvéseik beszüntetésére, és a konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére.

Az 1974-es invázió sok tízezer család életét érintetteForrás: Origo

Nicosiát, a fővárost a török megszállás után a szigeten átfutó zöld vonal mentén kettéosztották (a görög és a török ciprióták csak 2003-tól látogathatnak át a sziget másik felére).

A berlini fal leomlott, a nicosiai még áll

Az elmúlt évtizedekben több ciprusi vezető is nyíltan kereste a kompromisszum lehetőségét, ám mindeddig sikertelenül,

és az újraegyesítésről szóló tárgyalások sorra kudarcba fulladtak.

 

Észak-Ciprus megszállását dicsőítő egykorú török propagandaplakátForrás: Origo

Az ENSZ többször próbálta megállapodásra sarkallni a görög és a török ciprióták delegációit,

ám a világszervezet erőfeszítéseit sem koronázta eddig siker.

A több mint négy évtizede tartó konfliktust a népszavazások nem zárták le, de az a fontos körülmény sem, hogy 2004 májusában a Ciprusi Köztársaság az Európai Unió tagjává vált.

Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot csak Ankara ismerte el önálló államkéntForrás: Origo

Legutóbb tavaly júliusban, a svájci Crans-Montana üdülőhelyen rendezett tanácskozáson futottak ismét zátonyra az újraegyesítési tárgyalások.

Török harckocsi Nicosia törökök által lakott városrészébenForrás: Origo

Sajnos ... nem volt lehetséges a megállapodás, a konferenciát pedig anélkül zártuk le, hogy megoldást találtunk volna erre a tragikus és hosszú ideje tartó problémára

– nyilatkozta akkor António Guterres ENSZ-főtitkár, aki hozzátette, hogy „ez még nem jelenti azt, hogy ne lehessen más kezdeményezéseket életre hívni a Ciprus-probléma megoldására”.

António GuterresForrás: AFP/Kena Betancur

A DPA német hírügynökség szerint a török fél a tárgyalás során mindvégig kitartott amellett,

hogy a konfliktus rendezését követően is a török csapatok tovább állomásozhassanak a szigeten.

 

Az egykori berlini falra emlékeztet a ciprusi fővárost, Nicosiát máig kettéosztó falForrás: Dr. Pap Norbert

A görög küldöttség viszont az összes török katona fokozatos kivonását akarta elérni. A kölcsönös bizalom helyreállításához talán nem is elég a politikai megegyezés, hanem ennél jóval többre lesz szükség.

Egyelőre ingatag még a béke Afrodité szigeténForrás: Origo

Így egyelőre továbbra is fennmarad a fővárost Európában most már egyedülálló módon kettéosztó szögesdrótkerítés.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK