Nem látjuk, mégis 4,5 millió embert ölt meg egy év alatt

2018.07.07. 13:07

Azt kiszámítani, hogy hányan haltak meg légszennyezettség, vagy bármilyen más szennyezés miatt, nem egyszerű feladat. Pedig a probléma nagyon valós és aktuális, a rendkívül finom szemcséjű anyagok és mérgező gázok könnyen korai elhalálozást idézhetnek elő az által, hogy károsítják a tüdőt, valamint a szív- és érrendszert. Tisztázni az ok-okozati összefüggést, és számszerűsíteni azt ugyanakkor nem egyszerű feladat.

A kérdésen már számtalan kutatóintézet rágódott, legutóbb a Max Planck Társaság kémiával foglalkozó részlege, illetve a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének kutatói jelentették meg saját számításaikat. Eszerint csak 2015-ben négy és fél millióan haltak meg a külső levegő szennyezettsége miatt. Az áldozatok között az öt év alatti gyerekek száma elérte a 237 000-t, esetükben a légzőszervrendszer károsodott drasztikus mértékben. Az eredményeket a tudósok a The Lancet: Planetary Health című tudományos szakfolyóiratban publikálták.

Ha alaposabban megvizsgáljuk a tanulmány által megállapított 4,5 milliós számot, azt látjuk, hogy átlagosan napi 12 329 ember életét követeli a légszennyezettség. Ez olyan mintha 24 óra leforgása alatt négy, a szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonló merénylet történne egymás után. Szintén beszédes, hogy míg évente 1,3 millió ember hal meg közlekedési balesetben, 3,5-szer annyian esnek áldozatául a rossz minőségű levegőnek.

A most publikált eredmények összhangban vannak a WHO becslésével, amely szerint egy év alatt 4,2 millióan halnak meg a külső levegő szennyezettsége miatt (további 3,8 millió ember pedig a háztartáson belüli, főzésből, fűtésből származó légszennyezés következtében halálozik el).

Égő olajmezők. A NASA műholdas képe az öbölháború idejébőlForrás: Jsc\NASA

Láthatatlan gyilkosok szállnak a levegőben

A gyilkosok nagy része szemcsés anyag. Ezek mindenféle formában és méretben megtalálhatóak a levegőben, leginkább erőművekből, cigarettafüstből, mezőgazdasági tevékenység révén, építési munkálatok során és gépjárművek kipufogócsövén keresztül jutnak a szabadba. A legveszedelmesebbnek a 2,5 mikronnál kisebb részecskéket (PM 2,5) tartják, mert igazolódott, hogy ez a méretű szennyeződés lejut a léghólyagocskákba is, sőt bekerül a véráramba, ahol vérrögképző hatású. Ezek ezért nemcsak pulmonális, hanem szív- és érrendszeri kockázatot is jelentenek.

Ez természetesen a problémának csak az egyik fele, nem lett még megemlítve a rengeteg nitrogén-dioxid, ózon és kén-dioxid, amik szintén egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az általunk belélegzett levegőben és hasonló mértékben károsítják szervezetünket.

Portól fuldokolnak a városokForrás: AFP/Str

Módszertan

A mostani kutatás során a szakemberek komplex számítógépes modellel szimulálták, hogyan áramlanak keresztül az atmoszférán az egyes kemikáliák. A kapott adatokhoz hozzávették az Egészségügyi Világszervezet statisztikáit, valamint kiszámították annak valószínűségét, mennyiben járul hozzá a korai halálozáshoz a légszennyezés. Így jött ki a már ismertetett 4,5 milliós szám, ami még így is csak a jéghegy csúcsa: a kutatók nem vizsgálták ugyanis a háztartáson belüli légszennyezés hatásait. Utóbbi különösen a fejlődő országokban jelent gondot, ahol az emberek nagyrészt még mindig szénnel és fával fűtenek.

A szegények itt is rosszabbul járnak

A szakemberek szerint a halálozási mutató Ázsiában a legmagasabb, de Afrikában is drámai a helyzet. A két nem sem egyformán érintett: például Pakisztánban és Indiában 1,2-szer nagyobb a halálozási arányszám a lányok körében. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a családok a fiúgyermek túlélését tartják fontosabbnak, így a rendelkezésre álló táplálék és egyéb ellátások nagy részét rájuk fordítják.

Az ilyen szmog gyakori az indiai nagyvárosokbanForrás: AFP/Narinder Nanu

Összességében, akárcsak a klímaváltozásnál, itt is az rajzolódik ki, hogy az alacsony jövedelmű országokat jobban sújtják a káros hatások, mint a fejlettebb, gazdagabb régiókat.

Ha nem csak a légszennyezést, hanem a környezetszennyezés egészét vizsgáljuk, az adatok még elborzasztóbbak: a becslések alapján évente 9 millió ember életét követeli bolygónk tönkretétele.

Forrás: IFL Science