Nem utópia a szén-dioxidmentes világ

2018.07.09. 22:07

A levegőszennyezés évente mintegy 310 ezer korai halálesetért felelős Európában. És ez a jelenség jóval több áldozatot szed, mint az amúgy drasztikus számokat produkáló közúti balesetek. Az éghajlatváltozás elleni fellépés állt a napokban rendezett, két napos brüsszeli tanácskozás középpontjában, amelyen az Origo tudósítója is részt vett.

Egyre magasabbak az egészségügyi kockázatok is

A környezeti levegőszennyezés egészségre gyakorolt káros hatásainak sokféleségét jól mutatják a világ különböző részein végzett vizsgálatok.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyre jelentősebb egyenlőtlenség áll fenn a levegőszennyezés és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatoknak való kitettség tekintetében.

A WHO jelentése riasztó adatokat tartalmaz a légszennyezettség növekedésérőlForrás: AFP

Ahogy azt a szervezet jelentése megfogalmazza,

aránytalanul nagy terhet jelent a társadalom kevésbé jóléti részeiben.

„Az Európai Unió (EU) határozott ütemben halad az éghajlatváltozás elleni globális versenyben és elkezdte teljesíteni Párizsban tett ígéreteit" – nyilatkozta az újságíróknak Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke a napokban Brüsszelben.

Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottságának elnökeForrás: European Comitee of the Regions

– „A megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célok megvalósítása fontos lépés az európai fenntartható energiaátalakulás felé. Az új tervezet a fogyasztókat helyezi az energiaátalakítás középpontjába."

Majdnem egy évvel csökken a várható élettartam

A WHO igen széleskörű adatokkal rendelkezik

a porképződésre gyakorolt, kedvezőtlen hatásokkal kapcsolatban.

„Európa lakosságának több mint 80 százaléka olyan városokban él, hogy a légszennyezettség jelentős terhet jelent, mert a porkoncentráció meghaladja a szervezet levegőminőségi irányelveiben megfogalmazott szintet" – hangsúlyozza a jelentés.

Forrás: AFP/Frederic J. Brown

Ez a szennyezés átlagosan közel kilenc hónappal csökkenti a várható élettartamot Európában, ezért redukálnunk kell az egészségügyi kockázatokat."

A tanácskozáson elhangzott: „ A levegőszennyezés kérdése azonban már meghaladja az egyének ellenőrzési szintjét, és állami, regionális, nemzetközi szintű fellépést igényel."

A múlt heti brüsszeli tanácskozáson az EU-országok képviselői megvitatták a légszennyezettség és a szén-dioxid koncentráció csökkentésével kapcsolatos legsürgetőbb teendőketForrás: European Comitee of the Regions

Az Európa tisztább levegőjéről szóló uniós irányelv kifejezetten előírja, hogy a káros légszennyező anyagok kibocsátását kerülni kell,

és lehetőség szerint csökkenteni vagy megakadályozni szükséges. Meg kell hozni a megfelelő levegőminőségi intézkedéseket, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó szabályait, iránymutatásait és programjait.

A levegőszennyezettség az egyik legnagyobb környezeti problémává nőtte ki magátForrás: Courtesy of Texas A&M University

A közlekedés jelenleg az Európai Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának mintegy 25 százalékát teszi ki,

így a második legmagasabb kibocsátású ágazatot képviseli az energiaipar után.

Az ipari üzemek még mindig primér kibocsátónak számítanakForrás: MTI/Máthé Zoltán

A levegőszennyezés minden évben átlagosan 310 ezer halálesetért felelős Európában, amely így jóval több áldozatot követel, mint a szintén magas számokat produkáló közúti balesetek.

Csúcsforgalom Londonban. Európában az üvegházhatású gázok emissziójának 25%-a a gépjárműforgalomból származikForrás: AFP/robertharding/Tim Graham

Az ezzel kapcsolatos egészségkárosodás a becslések szerint évente körülbelül 790 milliárd euró (azaz akár 260 ezermilliárd forint) közötti kárt jelent az európai gazdaságnak.

Többfajta autó be sem teheti majd ide a lábát

„A probléma kezeléséhez olyan városi területeket alakítottunk ki, ahol nem engedélyezettek a jelentősebb károsanyagot kibocsátó járművek" – mondta el az újságíróknak Mara Cavelier, a brüsszeli fővárosi régió alacsony kibocsátási övezetének (LEZ) kommunikációs tisztviselője.

A múlt héten tartotta meg planáris ülésté Brüsszelben a Régiók Európai BizottságaForrás:European Comitee of the Regions

„Ezek az övezetek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be valamennyi város számára, hogy így csökkentsék a közúti közlekedésből származó kibocsátást, javítsák a levegő minőségét, valamint a közegészségügyi helyzetet, és óvjuk a környezet."

A látványos javulás érdekében újra kell gondolniaz energiapolitikát, minél nagyobb arányt biztosítva a megújuló energiaforrássoknakForrás: AFP/Getty/David McNew

„Az, hogy visszaadjuk a városközpontokat a gyalogosok számára, nem jelent teljesen új stratégiát, és eközben hozzájárul új társadalmi és gazdasági modellek kialakításához" – tette hozzá Benoit Fosty, a Brüsszeli Régió Számítógépközpont (CIRB) Főtitkárságának igazgatója a gépjárműmentes övezetek kialakításához kapcsolódva,

amellyel az európai városok levegőminőségét kívánják javítani.

 

Forrás: European Comitee of the Regions

– „Az ilyen projektek azonban továbbra is jelentős vitát váltanak ki, és erre Brüsszel is jó példát szolgáltat."

Felsejlenek egy szén-dioxidtól mentes világ körvonalai

Hat hónappal az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (COP24) előtt, amelyet a lengyelországi Katowice városában tartanak,

az Európai Régiók Bizottsága tovább sürgette az éghajlatváltozás elleni, drasztikusabb fellépést.

 

A következő tanácskozást Katowicében fogják megtartani, idén decemberbenForrás: Wikimedia Commons

„Elindultunk az európai fenntartható energiaátalakulás felé, ám még egy óriási ugrásra van szükségünk ahhoz, ha tényleg egy szén-dioxid semleges világot szeretnénk elérni 2050-ig" – jelentette ki Karl-Heinz Lambertz elnök.

Karl-Heinz Lambertz elnök szerint már elindultunk a helyes irányba, ám még egy óriási ugrás szükséges a szén-dioxid probléma leküzdéséhezForrás: European Comitee of the Regions

– „Az elhivatottságot viszont jól mutatja, hogy már közel 8 ezer város és régió írta alá a közös energia-éghajlati célokat megfogalmazó dokumentumot."

Karl-Heinz Lambertz szerint az éghajlatváltozás miatt szó szerint értendő katasztrófa felé rohanunk,

de megvan a lehetőségünk arra, hogy lassítsuk a folyamatot és elkerüljük a drasztikus következményeket.

2030-ra áttörés érhető el a tanácskozáson felszólalók szerintForrás: European Comitee of the Regions

„A problémák helyben konkretizálódnak, és ezért helyi szinteken is ki kell vennünk a részünket is a folyamatból" – mondta el az Origo tudósítójának a brüsszeli személyes találkozáson az Európai Parlamentben.

A globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztető művészi illusztrációForrás: pixabay.com

„A klímaváltozás nagy feladatokat ad, és ezek végrehajtása során radikálisan meg kell változtatni a gondolkodásunkat, mert a veszély igen is valós. Ez most a legsürgetőbb teendőnk, miközben az ehhez kapcsolódó folyamatokat csak egymásra építve valósíthatjuk meg."

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható, összehasonlítva az Európai Unió kibocsátásávalForrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai

Hozzátette, hogy az éghajlatváltozás generálta problémák megoldásához

az eddiginél szélesebb nézőpontra van szükség,

illetve egy olyan klímapolitikára, amely tiszteletben tartja az egyes szuverén elképzeléseket.

A hétköznapok szintjén is radikális szemléletváltás szükségesForrás: MTI/EPA/Maesiro Hitosi

Ám nehéz megtalálni a kohéziós politika és a feladatok teljesítéséhez szükséges összegek közötti összhangot.

Szakadék tátong az eredmények és ígéretek közt

Az éghajlatváltozásról szóló brüsszeli találkozáson a szakemberek igyekeztek válaszolni az újságírók felvetéseire, az éghajlatváltozással foglalkozó kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatban.

A tanácskozás résztvevői válaszolnak a sajtó képviselőnek kérdéseireForrás: European Comitee of the Regions

Ezek közül az első, hogy a világ vajon jó úton halad-e a párizsi megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában,

a második az éghajlatváltozás elleni fellépés szerepét firtatta a 2021-2027-es költségvetésben, míg a harmadik kérdéskör azokra a kihívásokra mutatott rá, amelyekkel az európai városok és régiók szembesülnek az éghajlatváltozás miatt.

A globális felmelegedés ma már vitathatatlan tényeken alapuló realitás, amellyel minden felelős döntéshozónak számolnia kellForrás: NOAA

„A helyi és regionális önkormányzatok bevonása nélkül továbbra is szakadék tátonghat az éghajlatvédelmi ígéretek és az elért eredmények között, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hőmérséklet emelkedése jóval a +2 Celsius fok alatt maradjon" – hangsúlyozta az Európai Parlament plenáris ülésén Andrew Cooper, a nagy-britanniai Kirkless település önkormányzatának tagja, a 2020 utáni „Klímakormányzat" referense.

Forrás: European Comitee of the Regions

– „Itt az ideje, hogy elismerjük a többszintű kormányzást, és konkrétan megfogalmazzunk helyi és regionális feladatokat."

Megállíthatatlanok a megújuló energiaforrások

A brüsszeli, két napos vita középpontjában a közelmúltban elfogadott 2030-as uniós energia- és éghajlatpolitikai célkitűzések álltak.

Mara Cavelier, a brüsszeli fővárosi régió alacsony kibocsátási övezetének (LEZ) kommunikációs tisztviselője válaszol az újságírók kérdéseireForrás: European Comitee of the Regions

A most jóváhagyott tárgyalási mandátum értelmében

2030-ra a teljes energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló forrásokból kellene fedeznie az Európai Uniónak,

és ezzel párhuzamosan az energiahatékonyságot is ugyanekkora mértékben szükséges növelni.

Egyre nagyobb szerepe lesz a zöld energiánakForrás: AFP/Janek Skarzynski

A képviselők kitértek arra is, hogy emellett

a közlekedési szektor energiafelhasználásának 12 százalékát zöld forrásokból kellene előállítani.

„Az új uniós célok azt jelentik, hogy 2030-ra a jelenlegi 40 százalékról kicsit több, mint 45 százalékra emelhetjük a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló törekvésünket." – mondta Miguel Arias Cañete, az EU klímaváltozással és energiával foglalkozó biztosa.

Új perspektívát vátoltak fel BrüsszelbenForrás: European Comitee of the Regions

– „Ehhez azonban szükségünk van egy erős és átlátható irányítási keretrendszerre a párizsi megállapodás teljesítéséhez."

Az Európai Unió 2021 és 2030 között évente 379 milliárd eurós beruházási keretet tart indokoltnak az előirányzott célok eléréséhezForrás: Pixabay

A pénzügyekről Arias Cañete spanyol biztos kijelentette,

hogy 2021-2030 között évente mintegy 379 milliárd eurós beruházásra van szükség,

és emlékeztetett arra is, hogy az EU-ban az említett időszakra fordított kiadások 25 százaléka az éghajlati célkitűzésekre összpontosul.

Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA Orbiting Carbon Observatory-2 műholdja a légkör szén-dioxid koncentrációját mériForrás: NASA/Jhoward

Az Európai Parlament állásfoglalásában emellett arra is kitértek, hogy 2022-re a transzeurópai úthálózat

90 százalékát fel kell szerelni elektromos töltőállomásokkal.

 

2022-re a transzeurópai főútvonalak 90 %-át szeretnék eletromos töltőállomásokkal ellátniForrás: Picture-Alliance/AFP/Hendrik Schmidt

Ma már számos globális kezdeményezés létezik a helyi és regionális önkormányzatok által elért éghajlatváltozás nyomon követésére. Az idei, lengyel elnökségi COP24 szlogenje a „Közös változás". A klímacsúcsot december 3. és 14. között rendezik meg Katowicében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK