Több mint kétmillió éve hagyhatták el az emberősök Afrikát

2018.07.12. 14:17

Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - erről számol be a Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya.

Korai pleisztocén kőszerszámokra bukkantak Kínában

A Kínai Tudományos Akadémia tagja, Csaojü Csu professzor által vezetett régészcsoport a korai pleisztocén korból származó számos kőszerszámot talált Sangcsenben, a Kínai Lösz-fennsíkon.

A kínai nagy Lösz-fennsík közel 270 ezer négyzetkilométer kiterjedésűForrás: The Iron Ammonite

A legősibb szerszám 2,12 millió évvel ezelőtti lehet,

vagyis 270 ezer évvel régebbről származik, mint azok az 1,85 millió évvel ezelőtti leletek, csontvázmaradványok és kőszerszámok, amelyeket a grúziai Dmanisziban találtak, és amelyeket eddig az Afrikán kívüli emberi élet legkorábbi bizonyítékainak tartottak.

A pleisztocén időszakban felgyorsult a hominidák evolúciójaForrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

"Még várat magára, hogy a kőeszközökkel kapcsolatba hozható homininek fosszíliáit is megtaláljuk Sangcsenben, ezért még nem tisztázott, hogy kik készítették ezeket az eszközöket, de beszélhetünk egy nagyon primitív homininféléről" - mondta a professzor.

Csaknem egymillió évet ölelnek fel a tárgyi leletek

A hominin az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, az evolúciós családfa szerint ennek leszármazottja a homo faj. A Kínai Lösz-fennsík 270 ezer négyzetkilométeren terül el.

A tanulmány szerint mintegy 80 kőeszközt találtak túlnyomórészt a fosszilizálódott talaj 11 különböző rétegében,

amelyeket a meleg és nedves klíma alakított.

Néhány kétmillió éves kőeszköz a Lösz-fennsíkon folytatott feltárásbólForrás: Firenews

A leletek között vannak marokkövek, kőbalták, szilánkok, kaparók, hegyek, fúrók, ősi kőszerszámok bizonyítékai.

16 további tárgyat a lösz további hat, hidegebb és szárazabb klímában alakult rétegében találtak meg.

 

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején. A pleisztocénben a hideg és száraz eljegesedési periódusok közötti interglaciálisok idején nem egyszer a mainál is melegebb enyhe éghajlat uralkodottForrás: Wikimedia Commons

A 17 különböző réteg és a fosszilis talaj csaknem egymillió év alatt formálódott ki.

A leletek arra utalnak, hogy az emberek elődei különböző klimatikus korszakokban népesítették be a Lösz-fennsíkot az 1,2 millió - 2,12 millió évvel ezelőtti időszakban - állítja a tanulmány.

Sokkal előbb vándorolhattak ki az emberősök, mint eddig feltételezték

A felfedezésünk azt jelenti, hogy újra kell értékelni, hogy mikor hagyták el a korai emberek Afrikát" 

- jelentette ki a kutatásban részt vevő Robin Dennell professzor, az Exeteri Egyetem tudósa.

A kutatócsoport tagjai a Lösz-fennsíkon folytatott feltárás közbenForrás: Watertown Daily Times

Michael Petraglia, a jénai Max Planck Intézet régésze, aki nem vett részt a kutatásban, szintén úgy vélte, hogy a felfedezés alapján az emberek elődei sokkal korábban vándoroltak ki Afrikából, mint valaha gondolták.

A hatalmas kiterjedésű Lösz-plató az ország szívében helyezkedik elForrás: Open ended social studies

Nagyon sok idővel azelőtt, hogy a Homo sapiens egyáltalán megjelent volna a Földön.

Egyes tudósok azonban óvatosságra intenek a felfedezéssel kapcsolatban.

 

Az előemberek a Lösz-fennsíkon történt felfedezés alapján már valamivel több mint kétmillió éve kivándorolhattak AfrikábólForrás: Flickr / Carlos Lorenzo

Geoffrey Pope, a New Jersey-i William Paterson Egyetem antropológusa elmondta, hogy ő szkeptikus, úgy véli, nem változtat túl sok mindenen a felfedezés. Mint magyarázta: néha a természet is képes úgy formálni a kődarabokat, hogy az kézzel megmunkáltnak tűnik.

Forrás: Origo

A New York-i Stony Brook Egyetem archeológusa, Sonia Harmand szerint viszont a lelet feltalálásának helye lehet "a világ egyik legfontosabb archeológiai helyszíne".

(Forrás: MTI, Nature)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK