Hamisítvány a világ legtitokzatosabb ereklyéje?

2018.07.19. 11:13

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy legnagyobb valószínűség szerint középkori hamisítvány a Krisztus halotti lepleként számontartott torinói lepel, amelyet ezúttal törvényszéki vizsgálatnak vetettek alá a kutatók, kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrálva a relikvián.

Az bizonyos, hogy nem festmény a lenyomat

Az egyebek között vérnyomelemzést alkalmazó, valamint egy önkéntes és egy próbababa bevonásával végzett nyomozás eredményeit a Journal of Forensic Sciences című folyóiratban publikálták.

A Krisztus szobra mellett látható kép a torinói lepel arckontúrjai alapján rekonstruált portréForrás: Origo

A torinói lepel néven híressé vált ereklye a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple:

az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták az után, hogy levették a keresztről, majd ebben is temették el.

A torinói leplet Jézus Krisztus halotti gyolcsának tartjákForrás: Origo

A 4,37 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata rajzolódik ki,

akit láthatóan megkínoztak:

erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán.

A torinói lepelről készített felvétel negatívján egy olyan alak 3D-kontúrja rajzolódik ki, aki a testén a bibliai szenvedéstörténetben leírt sérülések nyomait viseliForrás: Sindone

Az ereklye eredetiségét mindazonáltal eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, a tudósok a mai napig vitáznak róla.

Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat,

az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik. A római katolikus egyház nem foglalt hivatalosan állást a relikvia eredetiségét illetően.

Nincs egyezés a vérnyomok folyásiránya között

A szkeptikusok szerint a vászon egy mesterien kivitelezett középkori hamisítvány.

Az 1988-ban elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint 1200 és 1304 közöttből származik,

ám sokan megkérdőjelezik ezen eredmények pontosságát.

A lepel közszemlére tétele, egy 1613-ból származó rézmetszeten. Többen úgy vélik, hogy a leplet a középkorban készítették passiójátékokhozForrás: AKG-IMAGES / DE AGOSTINI PICTURE LIB.

A mostani vizsgálat kizárólag azokra a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrált, amelyek az áldozat bal kezén és alkarjain lévő sebekből, valamint a Biblia szerint egy lándzsa okozta oldalsó sérülésből származhatnak.

A lepel eredete erősen vitatott, és várhatóan a mostani, legfrissebb interpretáció sem fogja lezárni a szakmai vitátForrás: Jesus Wallpapers

A vizsgálat során az önkéntes csuklójára illesztett apró cső segítségével szimulálták a keresztre feszítésnél használt szög okozta sebből csepegő vért.

A leplen látható lenyomat alapján elkészített 3D-rekonstrukcióForrás: The Son of God

A lándzsa okozta oldalsó sérülésből származó vér folyási irányát pedig a próbababán vizsgálták.

A különböző eszközökkel végzett elemzések azt mutatták, hogy a sebekből eredő vér folyási iránya nem egyezik meg a lepelről készített nagy felbontású képeken látható foltokkal, hiába vett fel különböző fekvő pozíciókat az önkéntes.

Maradtak még bőven nyitott kérdések

Az új vizsgálati eredmény ismeretében is maradnak azonban még bőven nyitott kérdések. Az 1978-ban elvégzett részletes vizsgálat során megállapították, hogy a leplen látható alak kontúrját a lenvászon felületi rostjainak megpörkölődése és összenyomódása rajzolja ki.

Az új vizsgálat megállapításai ellenére is még számos nyitott és megválaszolatlan kérdés maradt a lepel eredetével kapcsolatosanForrás: JESUS WALLPAPERS

A kémiai analízis kizárta mesterséges festékanyagok létét a leplen;

a később elvégzett szerológiai vizsgálatok döntő többsége pedig arra az eredményre jutott, hogy a halvány körvonalak anyagát vér, mégpedig az igen ritka, és leginkább a közel-keleti népeknél előforduló AB csoportú emberi vér alkotja.

Jézus Krisztus feltámadása Rafaello Sazio 15. századi festményén. Jézus feltámadása. A Szentírás szerint a feltámadáskor erősen sugárzó fény áradt ki Krisztus halotti sírkamrájábólForrás: Wikimedia Commons

Dr. Giovanni Tamburelli, a Torinói Egyetem hematológusa számítógépes képfeljavítással fedezte fel még korábban az arcon lévő, és megpattant hajszálerekből származó vérfolyás nyomokat, ami valószínűtlenné teszi a szakértő szerint, hogy a lenvásznon kirajzolódó alak emberi kéz műve lenne.

Olyan, mintha nagy erejű neutronkisülés érte volna a leplet

A lepel rostjaiba beégett kontúr eredetével kapcsolatosan Roberto Hedges, az Oxfordi Egyetem sugárlaboratóriumának vezetője, aki az 1988-as elhíresült C14 radiokarbon kormeghatározásban is részt vett,

határozottan állítja, hogy a leplet erős neutronkisülés érte.

 

A torinói lepel az emberi kultúrtörténet legtitokzatosabb ereklyéjeForrás: Origo

Ian Wilson brit magfizikust – akinek „A torinói lepel” című, 1978-ban kiadott könyve tette széles körben ismertté a relikviát –, a kontúr vászonba égése egyenesen a nukleáris robbanáskor felszabadult sugárzás hatására emlékeztette.

Az alak kontúrjait valamilyen erős sugárzás égette bele a lepel rostjaibaForrás: Wikimedia Commons

Wilson az oldószerrel is kitörölhetetlen lenyomatról egyértelműen kizárta, hogy azt emberkéz festhette volna rá a vászonra,

mint ahogyan azt a leplet hamisítványnak tartók közül sokan vélelmezik. (A korábban ateista tudós azt is megvallotta, hogy a lepel vizsgálata után hívővé vált.) Az olasz Országos Technológiai és Energiaügyi Fejlesztési Ügynökség kutatócsoportja majd négy évig vizsgálta a kontúr reprodukálásának lehetőségét.

Archív felvétel a lepel legelső, 1978-as tudományos igényű vizsgálatárólForrás: THE SHROUD OF TURIN

Az alak körvonalai leginkább egy lézerrel textilre rajzolt képre emlékeztették a kutatókat.

Sokéves kísérletezés után, speciális lézertechnika segítségével kibocsátott rövid, de rendkívül intenzív fényimpulzusokkal sikerült a lepelhez hasonló módon elszínezni kisebb szövetdarabok felszínét, de minden erőfeszítés ellenére, csak az alak tört részét tudták reprodukálni.

A leplen észlelhető alak fejkontúrjának számítógépes rekonstrukciójaForrás: Origo

Paolo Di Lazzaro, a kutatócsoport vezetője szerint: „A teljes kép rekonstruálásához 14 ezer lézerforrásra lenne szükség, ami jelenleg megvalósíthatatlan.”

Ilyen fizikai sugárzást a földön nem ismerünk

Mark Antonacci és Arthur Lind „Részecskesugárzás a testből” című, 2010-ben megjelent közös tudományos publikációjukban összegezték a lepellel kapcsolatos kutatásaik eredményét.

A leplen lévő kontúr, illetve a textilrostok 29 fizikai jellemzőjét vizsgálták.

Megállapításuk szerint a testkontúr által fedett rostok felszíne dehidratált és oxidálódott; az elszíneződés ellenáll a víznek, a savaknak, valamint a hőhatásnak.

A torinói leplen látható lenyomat alapján elkészített pontos és mérethű 3D-rekonstrukcióForrás: Pinterest

További megállapításuk, hogy az alak frontális és háti része egyforma intenzitással rajzolódik ki a lenvásznon,

és Secondo Pia 1898-ban készített híres felvételéhez hasonlóan, a halvány lenyomatról készített kép negatívja 3D-formában rajzolja ki a testet.

Secondo Pia torinói ügyvéd és amatőr fotográfus fedezte fel a kontúr 3D-jellegétForrás: Wikimedia Commons

Lind arra a következtetésre jutott, hogy ismeretlen eredetű intenzív sugárzás égette bele a lenyomat képét a textilrostokba. Hasonlóan vélekedik Alexander Beljakin orosz magfizikus is, aki úgy gondolja, hogy:

Ilyen fizikai sugárzást a földön nem ismerünk.

 

Secondo Pia eredeti felvétele a fejről, 1898-bólForrás: Wikimedia Commons

Annak ellenére, hogy sok még a megválaszolandó kérdés, érdekes az egybeesés a hagyomány szerinti, a feltámadáskor a sírból áradó bibliai fényjelenség, valamint a modern kor fizikusainak intenzív sugárzással kapcsolatos megállapításai között.

A radiokarbon kormeghatározás szerint a középkorban keletkezett

Az amerikai, nagy-britanniai és svájci egyetemek kutatói által elvégzett 1988-as tesztek eredményét a hívők egy része megkérdőjelezi, arra hivatkozva, hogy a leplen végzett helyreállítási munkálatok az elmúlt évszázadokban befolyásolhatták az eredményeket.

Az egymással ellentétes vizsgálati eredmények sokakat nem győztek meg arról, hogy a lepel ne Krisztusé lenneForrás: Origo

A lepel tulajdonosa, a római katolikus egyház 1988-ban hozzájárulását adta ahhoz, hogy három független sugárlaboratórium elvégezze a lepelből kivágott minták C-14 szénizotópos radiokarbon kormeghatározást.

Alexander Ivanov festménye Jézusról, ahogy megjelenik Mária Magdolnának a feltámadás utánForrás: Wikimedia Commons

Egyenként három, jelölés nélküli mintát küldtek el az oxfordi, a zürichi és egy arizonai laboratóriumnak.

A kormeghatározást végzőknek arról sem lehetett tudomásuk, hogy mit vizsgálnak. Mindhárom laboratóriumban arra az eredményre jutottak, hogy a lepel 1200 és 1304 között keletkezhetett.

Krisztus korából származik a lepel textilanyaga

E vizsgálati eredménnyel kapcsolatban egyes szakértők felvetették, hogy az oxfordi, zürichi és arizonai mérések kétséget kizáró bizonyossága megkérdőjelezhető, mivel egy 1532-ben keletkezett tűzben a lepel megpörkölődése eleve kizárja a pontos radiokarbon kormeghatározást.

A torinói lepel a középkor legnagyobb befolyással rendelkező, de egyben a legtitokzatosabb rendje, a templomosok birtokába került a 13. századbanForrás: LEEMAGE/PASCAL DELOCHE / GODONG

A lepel alapanyagát vizsgáló textilszakértők az anyagból és a szövési technikából pedig kivétel nélkül arra a következtetésre jutottak,

hogy az az i. u. 1. századból származik,

azt is megjegyezve, hogy a szövési stílus a korabeli Palesztinára volt jellemző.

A torinói Keresztelő Szent János székesegyház, a lepel őrzésének helyeForrás: Wikimedia Commons

Gilberto Raes, a Genti Egyetem kutatója határozottan kizárta a szövetanyag középkori eredetét.

Ezért a most publikált új kutatási eredmény is nagy valószínűséggel nem zárja a lepel eredetével összefüggő további vitákat.

II. János Pál pápa – aki valódi relikviának minősítette az ereklyét – imádkozik a Szent János székesegyházban őrzött torinói lepel előttForrás: Origo

Az olaszok által La Sacra Sindoneként emlegetett leplet a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őrzik, és csak különleges alkalmakkor tárják a nyilvánosság elé.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK