A politika falazott, a vegyipari lobbi eltussolt

2018.07.20. 21:01

1956 májusában borzalmas, rejtélyes betegség ütötte fel a fejét Japán Minamata városában. A központi idegrendszert megtámadó ismeretlen eredetű járvány sorra szedte az áldozatait, a szakemberek pedig sokáig tanácstalanok voltak abban a kérdésben, hogy vajon mi okozhatja az ijesztő tünetekkel járó kórt. A nyomok a város előtt elterülő öböl iszapjához, illetve a Chisso vegyipari konszern helyi üzeméhez vezettek.

Hisztérikus pánik tört ki a borzalmas kór miatt

1956. április 21-én egy nehezen járó, nehezen beszélő, rángatózó 5 éves kislányt vittek a minamatai kórházba. Az orvosok tanácstalanok voltak. Majd 2 nap múlva ugyanezekkel a tünetekkel bevitték a húgát is.

Anyjuk elmondta, hogy a szomszéd lánya ugyanezeket a tüneteket mutatja.

Házról házra megvizsgálták a lakosokat, és még 8 embernél észlelték a gyermekeknél tapasztalt szimptómákat, őket szintén kórházba vitték.

A rejtélyes kór az idegrendszert támadta meg, a betegek járás közben rendszeresen összeestekForrás: Chris Steele-Perkins / Magnum

Május 1-én a kórház igazgatója hivatalosan is bejelentette a körzeti járványügyi hatóságnak a központi idegrendszert megtámadó ismeretlen eredetű kórt.

Hogy a járvány okait kivizsgálják, a városi önkormányzat, valamint az egészségügyi szakemberek bizottságot hoztak létre május végén. Mivel a betegséget fertőzőnek vélték, ám az csak Minamatára lokalizálódott,

ezért a betegeket izolálták, és otthonaikat fertőtlenítették.

 

Az iszonyatos kór csak a városra korlátozódottForrás: Japan Times

Az ismeretlen kór nyomán hisztérikus pánik tört ki a városban. Emiatt sajnos a helyi társadalom kivetette magából azokat és a rokonaikat is, akik ugyan felépültek a kórból, ám azt hitték róluk, hogy továbbra is fertőzőek.

A bizottság a kór lehetséges okainak feltárására végzett munka során meglepő dolgokat fedezett fel:

a környékbeli állatok már 1950 óta furcsán viselkedtek, így például a macskák rángatóztak, megőrültek, majd elpusztultak.

A macskák már 1950-től kezdve furcsa tüneteket produkáltak, de ezt csak a megkezdett vizsgálat során tárták fel (a kép illusztráció)Forrás: Jan King

A helyiek „macskatáncbetegségnek” hívták az állatok által produkált furcsa tünetegyüttest.

De nemcsak a macskák pusztultak, hanem varjak hullottak az égből, a hínár nem nőtt a tengerben, és döglött halak tömegei lebegtek a tenger felszínén.

Gyötrelmes halál és torzszülöttek a rejtélyes fertőzés nyomán

Amint a járvány kitörése után kiderült annak összetettsége, a bizottság kutatókat hívott a Kumamoto University egyetemről, hogy segítsék munkájukat, és augusztus 24-re megalakult az egyetem kutatócsoportja is.

Az egyetem szaktudósai rendszeresen látogatták Minamatát,

a betegeket pedig felvették az egyetemi kórházba részletesebb kivizsgálás céljából.

Az öbölben ugrásszerűen megnőtt a döglött halak számaForrás: YouTube

A betegek arról panaszkodtak, hogy elvesztették az érzékelőképességüket, karjaik, lábaik folyamatosan zsibbadtak. Még kis tárgyakat is képtelenek voltak megmarkolni, és begombolni ruhájukon a gombokat.

Nem tudtak sétálni vagy futni anélkül, hogy rendszeresen elbotlottak, elestek volna.

Hangjuk megváltozott, magasabb lett, és sok páciensnek megromlott a látása, hallása, valamint nehezen nyeltek. A kór lefolyása során a szimptómák általában rosszabbodtak, számos görcsös roham, kóma, majd halál követte a tüneteket.

A Minamata-öböl látképeForrás: Social Documentary

A magzatok veleszületett Minamata-kórnak nevezett fejlődési rendellenességekkel jöttek a világra,

a következő nemzedéknél később pedig súlyos idegrendszeri elváltozásokat tapasztaltak.

A betegek között különösen sokan voltak a helyi halászok közülForrás: LensCulture

Mivel a vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy az áldozatok – gyakran ugyanannak a családnak a tagjai – a Minamata-öböl menti partok halászfalvainak lakói, akiknek a hal és a kagyló a fő táplálékuk, az emberekével azonos tüneteket mutató helyi macskák pedig a családi asztalról ették a maradékot,

 

eleinte a haltól és kagylótól való ételmérgezésre gyanakodtak.  

 

Mivel elsősorban azok betegedtek meg, akik helyben fogott halat vagy kagylót ettek, a szakemberek eleinte súlyos ételmérgezésre gyanakodtakForrás: Archives Evergeen

November 4-én azonban a kutatócsoport váratlan bejelentést tett: a szakemberek közölték, hogy úgy vélik, nehézfém okozta ételmérgezésről van szó, mely valószínűleg a hallal és a kagylóval kerül a betegek szervezetébe.

A gyanús szálak egy vegyipari üzemhez vezetnek

Amint azonosították, hogy a bajok oka valami nehézfém lehet, a helyi vegyipari vállalat, a Chisso Corporation szennyvize került a kutatók érdeklődésének középpontjába.

A laborvizsgálatok valóban rengeteg nehézfémet mutatattak ki az ipari szennyvízben,

így többek között olyan súlyosan mérgező elemeket, mint például a higanyt, az ólmot, a mangánt, az arzént és szelént, valamint talliumot, illetve vörösrezet is – annyit, amely elegendő ahhoz, hogy komoly környezeti károkat okozzon.

Megnőtt a fejlődési rendellenességekkel megszületettek száma isForrás: Wikimedia Commons

Azt azonban ekkor még nem tudták kideríteni, hogy konkrétan melyik nehézfémtől betegedtek meg a lakosok,

ennek megállapítása nagyon nehéz és időigényes feladat volt. Eleinte a mangánra gyanakodtak, mivel ezt az elemet abnormálisan magas koncentrációban találták meg a halakban és az elhunytak szerveiben is.

Eleinte mangánmérgezésre gondoltak, mivel az elpusztult halakban nagy mennyiségben találtak mangántForrás:  Eugene Smith/Magnum Photos

Más teóriák is is születtek,

végül a vizsgálat 1958 márciusában elkezdett a higanyra fókuszálni,

amikor egy Minamatába látogató brit neurológus a szerves higany mérgezéséhez hasonlónak találta a szimptómákat.

A cég bűnös hanyagsággal egyszerűen a tengeröbölbe öntötte a mérget

A kutatók rendkívül nagy mennyiségű higanyt találtak a halakban, a kagylókban és az öböl iszapjában is; a legmagasabb koncentráció a Chisso vállalat szennyvízcsatornája körül összpontosult.

A fitoplanktonok felvették a tengervízbe oldódott mérget, ami így bekerült a táplálékláncba.

A bioakkumuláció révén a tápláléklánc magasabb szintjein pedig egyre jobban megnőtt a méreg koncentrációja.

A Chisso vegyi üzeme MinamatábanForrás: Japan Times

A higany olyan veszedelmes sejt-, illetve idegméreg, amely gátolja az enzimek működését.

A vállalatnál az acetaldehid gyártásához higany(II)-szulfátot(HgSO4) használtak katalizátornak. A szervetlen higany az iszapban lévő baktériumok hatására szerves vegyületté, metil-higannyá (MeHg) alakult át, amely a halakat, kagylókat (a lakosság fő táplálékait) és az azokat elfogyasztó embereket beteggé tette.

A metil-higany jóval agresszívabb és mérgezőbb, valamint jobban felszívódik a szervezetben, mint a szervetlen.

 

Hamarosan kiderült, hogy a vállalat hosszú éveken át a Minamata-öbölbe öntötte a nagy dózisban mérgező higanyvegyületeket tartalmazó szennyvizétForrás: Origo

A vizsgálatok kiderítették, hogy a tömeges megbetegedésért a helyi vegyi üzem, a Chisso volt a felelős,

mely a Minamata-öböben rakta le az ipari hulladékát.

A Chisso ellen azonban tilos volt szót emelni, mivel sok embert foglalkoztató stratégiai fontosságú üzem volt, és mert a vegyipari lobbi jelentős nyomást gyakorolt a kormányra az ügy eltussolása érdekében.

A cég vezetőit sokáig hidegen hagyták a vállalat által okozott mérgezés tragikus következményeiForrás: Haiku Deck

A Chisso üzeme fél évszázaddal korábban, 1908-ban nyitotta meg kapuit Minamatában. Először műtrágyát gyártottak, majd acetilént, acetaldehidet, ecetsavat, vinil-kloridot, octanolt és egyéb vegyipari alapanyagokat.

A II. világháború előtt és után is a Chisso volt a legfejlettebb vegyipari üzem Japánban.

A virágzó vállalat gyorsan terjeszkedett, és jótékonyan serkentette a helyi gazdaságot.

A Chisso komoly befolyással és politikai kapcsolatokkal rendelkezettForrás: Origo

Emiatt és egyéb ipar híján a Chisso nagyon befolyásos cégnek számított Minamatában. A helyi adójövedelemnek több mint a fele a vállalattól származott, és a Chisso, valamint leányvállalatai adták a város munkalehetőségeinek több mint egynegyedét.

Színre lép a „magas” politika

A Chisso vezetői mindenáron el akarták tussolni a nagy botránnyal fenyegető ügyet.

A minisztérium és a tokiói kormány is cinkos volt ebben, a „magas politika” az üzemet védelmezte.

A betegek összefogása, a sok kártérítési per, az egyre jobban elharapódzó sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések, valamint az 1959-es lázadás hatására a kormány végül kénytelen volt meghátrálni, és alaposan kivizsgáltatni az ügyet.

Egymást követték az ügy eltussolása iránti törekvéseket elítélő, és a felelősök megnevezését követelő tüntetésekForrás: Origo

Az egyre nyilvánvalóbb tények ellenére is a Chisso csak 12 év múlva ismerte el felelősségét,

és ami még felháborítóbb volt, hogy csak ekkor hagyták abba a higanyt tartalmazó vegyipari hulladékok tengerbe süllyesztését.

A nagyvállalat, valamint a Chisso üzelmeinek falazó politikusok miatt végül több mint 30 évig pusztultak az állatok, emberek, de a nyilvánvaló tények ellenére sem a kormány, sem pedig a vállalat sokáig nem tettek semmit.

A tömeges felháborodás és a tüntetések hatására a Chisso kénytelen volt meghátrálniForrás: Origo

A szennyező tevékenységet csak egy évtized múltán, 1968-ban tiltották be,

de a mérgezés hosszú távú hatásai a súlyos környezetszennyezés miatt, ezzel még nem szűntek meg automatikusan.

A minamatai higanymérgezés szomorú „főkönyvét” 2001 márciusában készítették el: hivatalosan 2.265 áldozatot regisztráltak, akik közül 1784-en vesztették életüket.

Több mint ezerhétszázra rúgott a halálos áldozatok számaForrás: Dinus.ac.id

A környezetben és a helyi állatvilágban okozott károk felmérhetetlennek bizonyultak.

Végül több mint 10 ezer ember kapott pénzügyi kártérítést. A súlyos környezeti katasztrófát okozó tevékenységgel kapcsolatban csak 2001-ben (!) rendelték el, hogy az üzem távolítsa el az öbölben és a környékén lerakódott szennyet. A kártérítési perek és követelések még napjainkban is folynak.

Még napjainkban is folynak a kártérítési perekForrás: Japan Times

A túlélők, illetve leszármazottaik még ma is rendszeres egészségügyi megfigyelés alatt állnak.

1965-ben egy másik japán városban, Niigatában is felütötte fejét a „Minamata-kór”.

Itt ugyancsak egy vegyipari vállalat volt a bűnös, a Sóva Denkó, amely a Chisso-hoz hasonlóan szintén higanykatalizátort használt, és a szennyvizet az Agano folyóba eresztette.

Fekete lepelbe öltözött alattomos kaszásként fenyeget a higany

Kevesen gondolnák, hogy a higanyszennyezés globális probléma. A higany és vegyületei rendkívül veszélyesek, mert felhalmozódnak a szervezetben, és mint sejt-, illetve idegméreg, gátolja az enzimek működését.

Elemi higanyForrás: Wikimedia Commons

A higany egyaránt bekerülhet a szervezetbe a táplálékkal, vagy gőz formájában belélegezve a légutakon át, valamint a bőrön keresztül is.

A higany úgynevezett perzisztens, a természetben tartósan megmaradó vegyület,

amely felhalmozódik a szervezetben (bioakkumulálódik), és a kibocsátás helyétől jóval távolabbra is eljut.

A higany egyik legfőbb veszélye, hogy beépülhet a táplálékláncbaForrás: Mosaic Science

Napjainkban a legfőbb higanyszennyezők a gyorsan iparosodó ázsiai országok, mint például Kína vagy India.

A higany nagy távolságokat tesz meg a levegőben.

Ezért például a Hawaii-szigetek tavaiban olyan ázsiai eredetű higanyt mutattak ki, amely a fosszilis energiahordozók elégetéséből származik. Égetéskor a higany a légkörbe kerül, az esővel kimosódik, és a légkörzés hatására a kibocsátási helytől akár több 10 ezer kilométerrel távolabb is lerakódhat.

Minamata a kapzsiság, a haszonelvűség és a súlyos károkat okozó felelőtlenség örök mementójaForrás: Japan Times

A veszélyes vegyületet számos iparágban felhasználják, így többek között fényforrások, elemek, akkumulátorok, kozmetikumok gyártásánál,

és akármilyen meglepő, de még a gyógynövényes készítmények is tartalmaznak higanyt.

A higanyt ezenkívül felhasználják gyógyszerek, kontaktlencse-folyadék, vakcinák, elektromos és elektronikai eszközök, kapcsolók előállításához is.

A higanyt számos iparág, így köztük a gyógyszeripar is felhasználja (a kép csak illusztráció)Forrás: Shutterstock

De nem csak a fosszilis tüzelők elégetésekor kerül a légkörbe a higany,

hanem a higanytartalmú anyagok égetésekor is, a vegyialapanyag- vagy cementgyártás, hulladékégetés során. Az aranybányászatban is higanyt használnak arra, hogy az aranyat elválasszák más anyagoktól.

A betegségnek nincsen gyógymódja, csak a tünetek enyhíthetők

A betegségnek nincsen gyógymódja, csak a tünetek enyhíthetők. Hagyományos módon a veséken és bélrendszeren át nem üríthető ki, hanem elraktározódik a szervezetben, főleg a májban és a vesékben. Léteznek méregtelenítő eljárások, de a nagy dózisú higanymérgezésre nincs megoldás.

Minamata példája mindennél szemléletesebben rámutatott arra, hogy mekkora fenyegetést jelent a felelőtlen környezetszennyezésForrás: Osok

A Egyesült Államok haditengerészeténél kidolgozott kelációs terápia kitisztítja a nehézfémeket a szervezetből: egy EDTE (etilén-diamin-tetra-ecetsav) aminosavat juttatnak orálisan vagy intravénásan a szervezetbe, ami kitisztítja a szervezetből a nehézfémeket.

Japánban a botrányos és borzalma minamatai, illetve nigatai környezetszennyezés országos felháborodást és kormányválságot okozottForrás: Japan Times

Annak ellenére, hogy a higanymérgezés okozta súlyos fenyegetés 1956, a minamatai katasztrófa óta ismert, az ENSZ csak 2002-ben kezdeményezett tárgyalásokat a higanymérgezés globális kockázatait csökkentő nemzetközi egyezmény létrehozásáról.

Az ENSZ Közgyűlés nagy tanácsterme a világszervezet New York-i palotájábanForrás: Wikimedia Commons

Mivel a probléma globális, a kezelése és a kockázatok csökkentése is csak széles körű nemzetközi összefogással lehetséges.

Az ENSZ 2009-ben nyilvánította hivatalosan is globálisnak a problémát, és 2013 elején jött létre az úgynevezett Minamata-egyezmény, amelyet hazánk is aláírt.

Az ENSZ 2013-ban hozta tető alá a Minamata-egyezményt, felismerve a higanyszennyezés globális veszélyeitForrás: YouTube

Sajnos csak azok az országok csatlakoztak az egyezményhez, amelyek valóban meg is akarták ezt tenni, a nagy kibocsátóknak mások a gazdasági érdekeik. Márpedig a probléma még mindig létezik, és állandó fenyegetést jelent a környezetre és az emberi egészségre is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK