Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

2018.08.25. 18:11

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

A több tízezer halottból csak kevés áldozat maradványa került elő eddig

A mohácsi csata a magyar történelem egyik legsúlyosabb katonai veresége, míg az oszmán históriában az egyik legnagyobb győzelemként tartják számon.

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi ütközetnek még számos megválaszolásra váró tisztázatlan kérdése vanForrás: Wikimedia Commons

Mintegy másfélszáz éve kutatják a magyar hadtörténelem egyik legfontosabb, és sok részletében máig homályos csatáját.

Noha számos korabeli történeti forrás áll rendelkezésre az ütközetről, de a túlélők beszámolói, a csatáról szóló jelentések és más dokumentumok ellenére, a számos értelmezés és félreértés miatt még ma is rengeteg a kérdőjel.

A mohácsi csatatéren életét vesztett II. Lajos magyar király portréja (Tiziano festménye)Forrás: Wikimedia Commons

A csata pontos helyszínét illetően már több mint száz éve zajlanak a parázs viták.

Nem bizonyos a két sereg táborának helyszíne sem, mint ahogy az sem világos, hogy hol állt a csatában központi szerepet játszó Földvár falu, ahol az ütközet kimenetele szempontjából sorsdöntő események zajlottak.

A Mohács ütközet lefolyását ábrázoló térkép a szemben álló török és magyar seregtestek helyzetének bemuatásávalForrás: A Magyar Nemzet Hadtörténelme

A soktízezer halottból is csak párszáz került elő. Az első fontos, tudományos értékű tanulmányt ezekről a kérdésekről Kápolnai Pauer István hadtörténész publikálta, még 1889-ben.

Újraértelmezik a régi forrásokat

A szigetvári Szulejmán sírkápolna kutatásában már számos új, nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos eredményt felmutató kutatócsoport geográfus és történész kutatói

hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást kaptak

a mohácsi csata tudományos kérdéseinek interdiszciplináris kutatáson alapuló megválaszolására.

Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. A palánkon belüli épületek közül a középső a dzsámi, mellette a kupolás szultáni türbe, mögötte pedig az U alakú derviskolostor látható. A türbét és az azt övező oszmán-kori települést az elmúlt években tárták felForrás: Dr. Pap Norbert

Erre a feladatra vállalkozott az a kutatócsoport, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programja támogatásával jött létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében, Fodor Pál (MTA BTK) és Pap Norbert (PTE) vezetésével.

Dr. Pap Norbert professzor, a projekt egyik vezetőjeFotó: Polyak Attila - Origo

Hat nagy témakörben indultak az új módszereken alapuló kutatások:

Mohács és környezetének történeti földrajzi rekonstrukciója (a cél az ütközet főbb helyszíneinek meghatározása), az események pontosabb rekonstruálása, a csatára, előzményeire és következményeire vonatkozó régi források újraértelmezése és új források feltárása tárgyában.

Dr. Fodor Pál turkológus-professzor, a kutatócsoport másik vezetőjeForrás: MTA BTK Művészettörténeti Intézet/Hámori Péter

Ezt meghaladóan a régészeti kutatások, az ütközet emlékezete a történetírásban, művészetben, irodalomban, fokklórban, zenében és néphagyományban, az úgynevezett második mohácsi csata (1687), valamint Mohács és a hasonló (közép-európai és a balkáni) sorsdöntő csaták szerepe a nemzeti önértelmezésekben.

A mohácsi csata megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát

Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír 1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon a magyar sereggel szemben kivívott diadalát

az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelmeként tartják számon.

Ilyen nagy jelentőségű csata jó, ha öt akadt az Oszmán Birodalom több mint 600 éves történetében.

Szulejmán és Ibrahim nagyvezír a népszerű "Szulejmán" című történelmi tévé sorozatbanForrás: RTL Klub

A csatatéren legalább 100 ezer ember gyűlt össze,

amely a középkori háborúk sorában szinte példátlan. Már a kortársak közül is sokan úgy tartották, hogy a világhódító iszlám hadai valamint a keresztény seregek összecsapása megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát.

A mohácsi csata Székely Bertalan festményénForrás: Wikimedia Commons

Az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg augusztus 29-én ért a harcmezőre.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifájaForrás: Wikimedia Commons

A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György gróf által vezette magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai népek fiait felvonultató 25–27 ezer fős keresztény hadsereg az ellensége nyomasztó túlereje ellenére, megütközött az oszmánokkal.

A mohácsi csata egy 16. századi török miniatúránForrás: Wikimedia Commons

Bár a keresztény had bátran és hősiesen harcolt, de ennek ellenére mégis katasztrofális vereséget szenvedett.

A mohácsi csatavesztést követő másfél évtizedes belviszály az államhatalom széteséséhez, az oszmán hódítás pedig 1541-ben az ország három részre szakadásához vezetett.

A vereség után rögtön megkezdődött a máig tartó bűnbakkeresés

A kutatásvezetők dr. Fodor Pál, és dr. Pap Norbert úgy vélik, hogy a kortársak és a késői utókor alaptalanul tette felelőssé mindenért a Mohács előtti Magyarország vezetőit.

Az egyik történelmi bűnbak, a mohácsi ütközet után 1526 novemberében Székesfehérvárott királlyá választott Szapolyai JánosForrás: Wikimedia Commons

Ahogy a korabeli történetírás teljes körű vizsgálata kimutatta,

már rögtön a csata után megkezdődött a mai napig tartó bűnbakkeresés,

amelynek elsősorban a Jagelló-uralkodók és Szapolyai János estek áldozatául.

Dr. Papp Norbert professzor, a szigetvári ástáson Szulejmán türbéjének romjainálFotó: Mudra László - Origo

Lejáratásukban nagy szerepet játszottak a trónra áhítozó Habsburgok, és az ő szempontjaik szivárogtak át a későbbi magyar történetírásba is.

Habsburg Mária, II. Lajos király özvegye. Lajos már csak a rokoni kapcsolatai miatt sem köthetett paktumot SzulejmánnalForrás: Wikimedia Commons

A kutatócsoport eddigi vizsgálatai ezt a rendkívül torz képet minden elemében cáfolják

és rámutatnak, hogy az ország vezetői becsülettel teljesítették kötelességüket, és nem rajtuk múlott, hogy még „visegrádi együttműködéssel" sem tudták feltartóztatni a hatalmas oszmán-muszlim birodalom hadigépezetét.

VII. Kelemen pápa nyújtotta a legnagyobb támogatást II. Lajos királynak a török elleni védelem megszervezéséhez. A magyar király sógora, a nagy hatalmú V. Károly német-római császár és spanyol király viszont a kisujját sem mozdította rokonáért, II. Lajos kétségbesett segélykérései ellenére semForrás: Wikimedia Commons

A csata kiemelkedő fontossága ellenére a részletek azonban mind a mai napig homályosak maradtak.

Esélyes a keresztény és a török tömegsírok megtalálása

Lassan ötszáz évvel a mohácsi csata után még mindig sok a nyitott politikai, demográfiai, gazdasági, hadtörténeti és emlékezeti kérdés. A közelmúltban felállt kutatócsoport ezeket szeretné tisztázni.

Szulejmán szultán a mohácsi csatában. ( A kép közepén a padisah egy fekete lovon ülve látható.) A szultán az egykorú leírások szerint egy magaslatról irányította a csatát (Egykorú török miniatúra)Forrás: Wikimedia Commons

Az egyik fontos célkitűzés hogy a három éves kutatási program során rekonstruálják a korabeli tájat és majd ez alapján meghatározzák a csatatér főbb helyszíneit is.

Megtalálják II. Lajos király holttestét a mohácsi csatatéren (Székely Bertalan festménye)Forrás: Wikimedia Commons

„Azon dolgozunk, hogy a Duna-mentén kialakult mocsárvilágban és az ármentes síkságon végzett vizsgálataink a csata fontos helyeihez, az elesettek tömegsírjainak az azonosításához is közelebb vigyenek bennünket" – mondta dr. Pap Norbert, a kutatócsoport pécsi vezetője.

Perényiné az elesettek holttesteit temeti a mohácsi ütközet után (Orlai Petrich Soma festménye)Forrás: Wikimedia Commons

„Úgy hiszem, hogy ennek a soknemzetiségű haderő katonái maradványainak feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa tudat kialakításához is, így a miénk nem csak egy tudományos misszió.

II. Lajos király ezüstözött sisakjaForrás: Wikimedia Commons

A tömegsírok több közép-európai nép, köztük a magyarok, csehek, lengyelek, horvátok, szerbek és németek katonáit rejtik

és természetesen oszmán harcosok maradványait is.

Ibrahim nagyvezír fametszetes portréja egykorú európai nyomtatványból. Ibrahim a mohács csatában foglyul ejtett 1500 keresztény harcost egytől-egyig lefejeztetteForrás: Wikimedia Commons

Ezeknek a síroknak meghatározása, megjelölése, a halottak emlékének ápolása erősítheti a közép-európai összetartozást valamint a megbékélést is az egykori ellenségek között."

Oszmán győzelmi emlékművet találtak

Az első jelentős tudományos eredményre csak ez év augusztusáig kellett várni. A csata helyszínén a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet,

oszmán győzelmi emlékművet emeltek a törökök.

Sikerült feltárni a Mohácsi síkság peremén a 17. században létesített és a 20. század elejéig emlékezetben tartott oszmán győzelmi emlékmű pontos helyét, jellegét és változási folyamatait.

Szulejmán emlékére egy kioszkot emeltek a csatatéren, azon a helyen, ahol egykor a szultán vezetési pontja álltForrás: Wikimedia Commons

Ez a szakrális építmény (egy keleti stílusú pavilon, kioszk), amely Szulejmán szultánnak állított emléket,

az eszék-budai hadiút mentén álló és a 20. század második felében megsemmisült Törökdombon állt. Az azonosítás, felfedezés izgalmas részleteiről a Történelmi Szemle is beszámolt.

A mohácsi ütközet emlékparkja napjainkbanForrás: Wikimedia Commons

„A korábbi kutatások több helyszínen is feltételezték ezt a „szultándombot". Az írott források, régi térképek, ásatási dokumentációk és a néphagyomány megvizsgálása alapján sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, melynek alaposabb régészeti vizsgálata csak ezután következhet" – mutatott rá dr. Pap Norbert.

Török hagyományőrzők. A janicsárok fontos szerepet játszottak a mohácsi ütközet kimenetelének megfordításábanFotó: Polyak Attila - Origo

– „Az oszmán emlékhely helyét, jellegét és átalakulásait vizsgáltuk és világossá vált az is, hogy a helynek a csata keresztény oldali emlékezetében is igen fontos szerepe volt."

A korabeli szemtanúk beszámolóira épülő kutatás megállapította, hogy az itt emelt épületet 1687-ben felszentelték keresztény kápolnának.

 

A török lovasság felvonulóban a mohácsi ütközet helyszínére (Korabeli török miniatúra)Forrás: Wikimedia Commons

Úgy tűnik, hogy az 1760-as évekig ez a kápolna hordozta a visszafoglalás emlékezetét is.

A mohácsi Törökdomb a két civilizáció közötti fizikai és lélektani összecsapás helyszíne is volt"

– tette hozzá a kutató.

II. Lajos halála (Dorfmeister István festménye, a 18. századból.) A király halálának körülményeivel kapcsolatosan még sok a megválaszolatlan kérdésForrás: Fj Mol

– „Előbb az oszmánok szakralizálták a helyet, amely az iszlám győzelmét szimbolizálta, majd a keresztény haderővel jött egyháziak „fordítják át" kereszténnyé és válik a török uralom alóli felszabadítás szakrális emlékművei egyikévé."

Fotó: Polyak Attila - Origo

Kiemelte: nem egyszerűen honvédelmet folytattak, hanem a keresztény világot és Európát is védték,

így válik érthetővé a szimbólumok harca.

Kioszkot emeltek, majd kutat ástak a törökök a csata helyszínén

„Az emlékműről és alapításának időpontjáról elsőként Ibrahim Pecsevi, a pécsi születésű és a helyszínt jól ismerő török történetíró ad tájékoztatást az 1640-es években írt krónikájában" – áll a Történelmi Szemlében megjelent cikkben.

Szulejmán szultán türbéje Isztambulban. A padisah emlékezetére a törökök a magyar hódoltság területén több emlékművet is emeltekForrás: The Explorer World

Az általa Szultán- vagy Császárdombnak (Hünkar tepesi) nevezett magaslatról a csata történetének elbeszélése közben emlékezik meg,

és arról is beszámol, hogy a győzelem emlékére utóbb kioszkot építettek rajta, mellette pedig kutat ástak:

„Amint az iszlám boldogságos padisahja a mohácsi síkon álló, Szultándomb néven ismert magas dombhoz ért, lováról leszállt, a dombtetőre ment és egy trónszékre ült.

Az idős uralkodó a nagysikerű "Szulejmán" című tévésorozatban. Szulejmán 72 éves korában Magyarországon halt meg 1566 szeptemberében,Szigetvár ostroma alattForrás: Szulejmán

Én, csekély értelmű szegény, az ezredik évet megelőzően ifjúi hévvel és héjavadászat ürügyén bejártam azt a vidéket, és a magasságos Isten a megmondhatója, kétszer vagy háromszor is felmásztam arra a dombra, mert azt gondoltam, hogy szerencsét hoz, hisz arról a helyről egy hitharcos padisah fohászkodott az éghez. Vagyis igen magas volt, és fáradságos volt megmászni.

Pap és Fodor professzorok a szigetvári Magyar-Török Barátság Parkban Zrínyi és Szulejmán emlékműve előttFotó: Polyak Attila - Origo

Mostanában, amikor a megboldogult zászlótartó, Hasszán pasa volt a budai beglerbég, a dombtetőre fából egyszerű pavilonfélét készíttetett, mellette pedig kutat ásatott. A környező mezőből csak alig emelkedik ki; ebből is világosan megtapasztalhattuk, hogy ami biztos: az idő múlásával a világ sem állandó."

Súlyos emberi és politikai veszteségeket okozott a mohácsi vész

Az utókor ítélete szerint a csata jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A király halálával polgárháború tört ki és eluralkodott a káosz. A mohácsi csata azonban nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak,

hanem kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti identitásra is.

 

Vonuló janicsárok. A mohácsi vész kitörölhetetlenül a nemzeti emlékezet részévé váltForrás: Origo

A Mohácsra látogató keresztények, valamint a török és bosnyák muszlimok egyaránt az 1526. évi csata helyszíneként tekintenek rá, és leróják tiszteletüket.

II. Lajos király szobra MohácsonForrás: Wikimedia Commons

A vizsgálatok hadtörténeti horizontja a terület visszafoglalásáig tart.

Ezért foglalkoznak a kutatók a revánssal is.

A kutatás egyik területe a második mohácsi csatáról (más néven harsányhegyi vagy szársomlyó-hegyi csatáról) szól.

Az 1687. augusztus 12-én lezajlott nagyharsányi, vagy ismertebb nevén a második mohácsi csatában Lajos Vilmos és Lotaringiai Károly herceg seregei fényes győzelmet arattak a törökök felett. A második mohácsi csata fontos epizódja volt a dél-dunántúli területek visszafoglalásának (Wilhelm Camphausen festménye)Forrás: picture-alliance / akg-images/usage worldwide, Verwendung weltweit/Akg-Images

1687. augusztus 12-én a keresztény koalíciós erők a törökök által csak a „szerencse mezejeként" emlegetett egykori mohácsi csatatér közelében, megsemmisítő vereséget mértek Szári Szulejmán nagyvezír oszmán hadaira , és végleg kiverték a törököket a Dél-Dunántúl területéről.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK