Mi történt velem? – Ezek voltak a boldogtalan királyné, Sisi utolsó szavai

2018.09.10. 21:24

Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt tragikus és máig tisztázatlan hátterű öngyilkossága után, a tartós és mély depresszióba esett Erzsébet császárné, a magyarok népszerű Sisije többnyire Bécstől távol bolyongva töltötte el élete utolsó éveit. Kereken százhúsz éve, 1898. szeptember 10-én kedvenc udvarhölgye és bizalmasa, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében sújtott le a boldogtalan császárnéra.

„Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett.”

(Részlet Mikszáth Kálmán: A Királyné meghalt című, 1898. szeptember 11.-én megjelent cikkéből)

Élete végéig kísértette Ferenc Józsefet Zichy grófnő átka

Egy népszerű történelmi legenda szerint, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Báró Julius von Haynau táborszernagy hírhedt vérbírósága halálra ítélte Batthyány Lajos grófot – az első felelős magyar kormány miniszterelnökét –, és Ferenc József szentesítette az igazságtalan ítéletet, a mártír kormányfő özvegye, Gróf Zichy Antónia megátkozta az uralkodót.

A történelmi legenda szerint Zichy Antónia megátkozta Ferenc Józsefet férje, a halálra ítélt Batthyány Lajos kegyelmi kérelmének elutasítása miattForrás: Wikimedia Commons

Hogy így történt-e, vagy sem, ma már nem tudhatjuk,

ám történelmi tény, hogy Ferenc József hosszúra nyúlt uralkodását családi tragédiák egész sora árnyékolta be.

Az első sorscsapás 1857. május 29-én érte a fiatal királyi párt.

Gróf Zichy Antónia, a kivégzett mártír miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf özvegyeForrás: Wikimedia Commons

Ferenc József és Erzsébet elsőszülött gyermeke, az alig kétéves Zsófia Friderika ugyanis egy gyors lefolyású tífuszfertőzésben váratlanul meghalt.

A királyi pár első gyermeke, Zsófia Friderika kétéves korában meghaltForrás: Wikimedia Commons

A második súlyos családi tragédia éppen a magyar kiegyezés évében, 1867-ben sújtott le Ferenc Józsefre.

Ferenc József és Sisi eljegyzési portréjaForrás: Wikimedia Commons

Hőn szeretett testvéröccsét, a II. Mexikói Császárság uralkodóját, az igen tehetséges és jó kedélyű Miksát

az országban zajló polgárháborús események sodrában letaszították a trónról,

és Benito Juárez, a lázadók vezére 1867. június 17-én – alig tíz nappal Ferenc József budai megkoronázása után – kivégeztette a császár és király legkedvesebb testvérét.

Ferenc József kedvenc öccse, Miksa, mexikói császári ornátusbanForrás: Wikimedia Commons

De ezzel még korántsem szakadt vége Zichy Antónia képletes átkának.

Alig bő két évtizeddel a kiegyezés után az addigiaknál is sokkal súlyosabb sorscsapás érte a királyi házaspárt: a trónörökös, Rudolf főherceg 1889. január 30-ának végzetes éjszakáján fiatal szeretőjével, Vetsera Mary baronesszel máig homályos hátterű öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászkastély falai között.

Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia főhercegné egy 1883-ban készült fotónForrás: Wikimedia Commons

Nem véletlenül mondta az agg uralkodó, amikor 1914. június 28-án kézhez kapta a Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné életét kioltó szarajevói merénylet hírét:

Az élet semmitől sem kímélt meg.

 

Gavrilo Principet lefogják a trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban, 1914. június 28-ánForrás: Wikimedia Commons

Hőn szeretett felesége, Erzsébet császárné ekkor már 16 éve volt halott.

A szabadságharc romjain megszületik az Osztrák-Magyar Monarchia

V. Ferdinánd ausztriai császár és magyar király 1848. december 2-i viharos körülmények között történt lemondatása után a 18. életévét még éppenhogy csak betöltött Ferenc József becsvágyó anyjának, Zsófia főhercegnének,

valamint a politikai intrikák koronázatlan királyának, Klement von Metternich hercegnek köszönhette puccsszerű trónra ültetését.

 

Erélytelensége miatt, és „gyengeelméjűségére” hivatkozva udvari puccs mozdította el a trónról V. Ferdinándot, 1848. december 2-ánForrás: Wikimedia Commons

Az ifjú uralkodó rendkívül zűrzavaros időkben csöppent a hatalomba;

az eltiport magyar szabadságharc után az országban kibontakozó általános ellenállás, a passzív rezisztencia kudarcba fojtotta a konzervatív udvari körök és a „rebellis magyarok” megbüntetését szorgalmazó Zsófia abszolutisztikus hatalom bevezetésére tett kísérleteit.

Zsófia Friderika főhercegné, Ferenc József akaratos anyjaForrás: Wikimedia Commons

A birodalom összes eresztékében recsegett és ropogott: Cavour gróf piemonti miniszterelnök vezetésével megteremtődött az olasz egység, az 1859-ben kitört szárd-francia–osztrák háborúban Ausztria pedig végleg elvesztette Velencét és Lombardiát, valamint itáliai befolyását.

Cavour gróf, piemonti miniszterelnökForrás: Wikimedia Commons

A krími háború politikai következményei, majd a sebesen felemelkedő új nagyhatalom, Poroszország katonai sikerei – így különösen az 1866-os königgrätzi csatában Ausztriára mért vereség után kialakult helyzet – jelentősen felértékelte a birodalom „keleti végeinek” politikai jelentőségét.

Az 1866-os königgrätzi csatában Ausztria súlyos vereséget szenvedett el PoroszországtólForrás: Wikimedia Commons

Ez a helyzet vezetett el végső soron az 1867-es magyar kiegyezéshez, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia megszületéséhez,

ami egy addig soha nem látott, és több mint fél évszázadig kitartó békés korszakot és prosperitást hozott el Ausztria és Magyarország népei számára.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címereForrás: Wikimedia Commons

A kiegyezés megteremtésében a nagyhatalmi politikai érdekek mellett Ferenc József messze földön híres szépségű felesége, a magyarokkal erősen szimpatizáló Erzsébet királyné is komoly szerepet játszott.

Úgy kezdődött, mint egy romantikus szerelmi románc

Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő, a magyar történelem máig legnépszerűbb királynéja, Sisi kapcsolata úgy kezdődött el,

mint egy romantikus szerelmi románc.

Az 1837. december 24-én megszületett Erzsébet (Teljes nevén Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia) Miksa József bajor herceg harmadik leánygyermeke volt, így nem is számíthatott rangon felüli vőlegényre.

Az ifjú Sisi már első találkozásukkor valósággal megbabonázta Ferenc JózsefetForrás: Wikimedia Commons

De a kiszámíthatatlan sors jóvoltából Erzsébet mégis a korabeli Európa legrégebbi uralkodóháza fejének, Ferenc Józsefnek vált a hitvesévé.1853-ban Zsófia, a fia felett zsarnokoskodó főhercegné nyomására a 23 éves Ferenc József Bad Ischlbe fogadta a Wittelsbach család nőtagjait. Zsófia főhercegné egyébként Sisi nővérét, Ilonát szemelte ki fia feleségének, akit Ferenc József korábban már meg is látogatott Münchenben.

Zsófia Sisi nővérét, Ilonát szánta fia feleségéülForrás: Origo

A Bad Ischlben 1853 augusztusában létrejött újabb találkozó nem titkolt célja éppen az lett volna, hogy megtegyék a következő lépést Ferenc József és Ilona eljegyzéséhez. Sisinek nem szántak semmi ilyesfajta szerepet, ő csak és kizárólag mint családtag kísérte el Ilonát a „császári mustrára”.

Sisi messze földön híres volt a szépségérőlForrás: Wikimedia Commons

Ferenc Józsefben azonban már az első müncheni vizit idején fellobbant a szerelem szikrája Ilona húga, az ekkor még alig 16 éves Sisi iránt, Bad Ischlben pedig kiteljesedett a szerelmi érzés a két fiatal között. „Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát” – nyilatkozta az ifjú férjjelölt eljegyzésük alkalmából.

Ferenc József nem az anyjára, hanem a szívére hallgatottForrás: Wikimedia Commons

1854. április 24-én Ferenc József így nem a hoppon maradt Ilonát, hanem Sisit vezette oltár elé a bécsi Ágoston-rendiek templomában.

Elkeseredett párharc Sisi és elviselhetetlen anyósa között

A Bécsbe került rendkívül művelt és szabadszellemű fiatal királyné olyan volt a Hofburg ókonzervatív körei számára, mint a leülepedett pocsolyába dobott kő: azonnal és szinte minden kérdésben konfliktusba keveredett a fia feletti befolyását féltékenyen őrző anyósával.

Ferenc József szülei és testvérei társaságában. Középen főkötőben a fia felett zsarnoki hatalmat gyakorló Zsófia főhercegnőForrás: Wikimedia Commons

Zsófiát mélyen aggasztották Sisi úgymond „tűrhetetlenül” liberális nézetei,

amelyekkel „megfertőzi” az uralkodót is az anyós értékelése szerint.

Sisi és Ferenc József gyermekeikkel a gödöllői királyi kastély parkjában. Bal szélen a császár mellett a trónörökös, a gyermek Rudolf láthatóForrás: Wikimedia Commons

A főhercegné azt sem tudta elviselni, hogy 1858-tól, Rudolf trónörökös megszületése után a királyné egyre nagyobb beleszólást követelt magának a gyereknevelés fontosabb kérdéseibe, az pedig végleg „kiverte a biztosítékot” a császári anyósnál,

hogy Sisi leplezetlen szimpátiával viseltetett a „rebellis” magyarok iránt.

 

Az udvarba került modern gondolkodású Sisi és a fia feletti hatalmára féltékeny Zsófia között elkeseredett küzdelem bontakozott ki, ami megmérgezte a királyi pár magánéletétForrás: Wikimedia Commons

A gyermek trónörökös nevelése körül kialakult éles és nemegyszer személyeskedésektől sem mentes vitában

a két malomkő közt őrlődő Ferenc József végül anyja pártjára állt, így Zsófia került ki győztesen a csatából.

Azt, hogy Rudolf nevelésének ügyében kénytelen volt kapitulálni, Erzsébet sem magának, sem pedig a férjének nem tudta megbocsátani később.

Rudolf trónörökös ötéves korábanForrás: Wikimedia Commons

Sisi meghívta az udvarba a jeles nyelvészt, Falk Miksát, akitől Zsófia hatalmas bosszúságára magyar nyelvleckéket vett, és minden befolyását latba vetve arra ösztönözte férjét, hogy minél előbb egyezzen ki a magyarokkal.

A koronázási domb a belvárosi plébániatemplom előtt, egykorú felvételenForrás: Wikimedia Commons

Noha az éles eszű és a nemzetközi politika kérdéseiben is kiválóan eligazodó Erzsébet soha sem avatkozott bele közvetlenül az államügyekbe, 

de férje négyszemközt gyakran kikérte okos tanácsait, többek között a magyarokkal való megbékélés tárgyában is.

 

A koronázási ünnepség a budavári Nagyboldogasszony-templomban, 1867. június 7-énForrás: Wikimedia Commons

Ferenc Józsefet roppant mód megviselte az imádott felesége és az anyja közötti állandósult konfliktus,

ami természetszerűen súlyosan megterhelte a királyi pár kapcsolatát.

Ferenc József az elmérgesedett helyzet elől a munkába, Sisi pedig a Hofburg fojtogató légköréből az egyre gyakoribbá és egyre hosszabbá váló külföldi útjaiba menekült.

Ferenc József méltatlannak találta fiát a trónra

Sisi életében egyetlen fia, Rudolf trónörökös tragikus sorsa jelentette a legnagyobb törést. Ferenc József, és a bohém természettel megáldott, liberális elveket valló, ám az anyjához hasonlóan briliáns elmével rendelkező Rudolf között súlyos nézeteltérés alakult ki a Monarchia jövője, továbbá az azt biztosítani hivatott reformok kérdésében.

A bohém életvitelű Rudolf és apja között éles ellentét alakult ki a Monarchia jövőjével kapcsolatos kérdésekbenForrás: Wikimedia Commons

Rudolf pontosan és tisztán látta, hogy a Monarchia hosszú távú fennmaradásához elkerülhetetlenné válnak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést is érintő reformok,

ám ez a kérdés Ferenc József számára olyan tabunak számított, amiről hallani sem akart.

 

Ferenc József számára az 1867-es kiegyezés tabunak számítottForrás: Wikimedia Commons

A trónörökös mereven ellenezte a császári Németországgal egyre szorosabbra fonódó szövetséget is, az 1888-ban trónra lépett II. Vilmos császárról pedig egyenesen lesújtó véleménnyel rendelkezett;

a Kaisert tartotta ugyanis az európai béke első számú sírásójának.

 

II. Miklós orosz cár (a képen középen balra) és a „Kaiser”, II. Vilmos német császár. Rudolf lesújtó véleménnyel volt Vilmosról, és kifejezetten veszélyesnek tartotta a németekkel fennálló szoros szövetségetForrás: AFP/Stringer

Az ókonzervatív elveket valló császár, valamint a fia közötti viszonyt még jobban megmérgezte Rudolf bohém életvitele.

Ferenc József súlyosan kifogásolta fia életvitelét, akinek nem sokkal a mayerlingi tragédia előtt azt vágta a fejéhez, hogy méltatlannak tartja a trónraForrás: Wikimedia Commons

Ferenc József egyre rosszabb szemmel nézte, hogy Rudolf a „rangjához méltatlan” polgári értelmiségiekkel, újságírókkal, valamint művészekkel tartja a kapcsolatot,

és rendszeresen felrótta neki botrányos nőügyeit is.

 

Rudolf szeretője, Mary Vetsera bárónő, akivel 1889. január 30-án máig tisztázatlan hátterű közös öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászkastélybanForrás: Wikimedia Commons

Az apa és fia közötti konfliktus oda vezetett, hogy Mayerling előtt alig két nappal egy heves szóváltás során Ferenc József egyenesen azt vágta Rudolf fejéhez, hogy nem méltó a trónra.

Egész Európát végigbolyongta a boldogtalan „mater dolorosa”

Rudolf tragikus halála után Sisi élete végéig tartó búskomorságba, súlyos depresszióba esett. Már az ezt megelőző években sem tartózkodott túl sokat Bécsben,

de Mayerling után szabályosan menekült a császárvárosból.

Sisit súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte Rudolf halála miatt.

Sisi életében Rudolf halálával következett be a legnagyobb törésForrás: Wikimedia Commons

Soha sem tudta megbocsátani önmagának, hogy kapitulált Zsófia erőszakossága előtt, a férjének pedig azt, hogy nem állt ki mellette,

és hagyta, hogy elszakítsák tőle Rudolfot. 1889 után Erzsébet soha többé nem vetetette le a fekete gyászruhát, és összes szeretetét a császári pár negyedik gyermekére, az 1868-ban született Mária Valéria főhercegnőre pazarolta, akit az udvartól elszenvedett megaláztatásai miatt magyarrá akart nevelni Budán.

Sisi 1889 után Mária Valéria főhercegnőre pazarolta minden szeretetét, akit Budán magyarrá akart nevelniForrás: ÖNB / Pietzner, Carl

(Emiatt született az a korabeli – egyébként valótlan alapú – pletyka is, hogy Mária Valériának nem is Ferenc József, hanem a kiegyezés utáni első fess magyar miniszterelnök, Gróf Andrássy Gyula lenne a valódi apja.)

Gróf Andrássy Gyula portréjaForrás: Wikimedia Commons

A tragédia után hátralévő éveit – mintegy önmaga elől is menekülve – folyamatos utazásokkal töltötte,

amolyan boldogtalan „mater dolorosaként” bolyongott Európa országaiban.

Az év legnagyobb részét legkedvesebb tartózkodási helyei, Gödöllő, Bad Ischl, valamint Korfu között ingázva, illetve más országokba utazva töltötte el, csakhogy minél tovább távol maradhasson Bécstől és a Hofburgtól.

Magyarul hangzottak el legutolsó szavai

Ez a nyughatatlan szándék vitte Sisit az utolsó, a sors kifürkészhetetlen akaratából végzetessé vált svájci útjára is. A császárné szeptember 9-én érkezett meg Genfbe, annak ellenére, hogy nem tartották sem megfelelően biztonságosnak, sem pedig jól előkészítettnek az utazását.

Sisi még idős korára is megőrizte szépségétForrás: Wikimedia Commons

Másnap, a vele maradt kisszámú kíséretéből kedvenc udvarhölgyével és bizalmasával, Sztáray Irma grófnővel a szállásul szolgáló Beau Rivage hotelből a tóparti sétányon a hajóállomás felé siettek.

Ferenc Józsefet semmitől sem kímélte meg a sorsForrás: Wikimedia Commons

Ekkor ugrott hozzá Luigi Lucheni, aki fellökte a császárnét, és a nála lévő kihegyezett ráspollyal szívtájon szúrta.

A földre zuhant Erzsébet a rablótámadási kísérletnek vélt incidens után feltápászkodott,

és Sztáray grófnőbe karolva tovább folytatták útjukat a hajóállomás felé.

Sisi utolsó budapesti útján, nem sokkal a halála előtt, 1897-benForrás: Wikimedia Commons

Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy Ferenc József feleségén halálos sebet ejtett az olasz merénylő.

Amikor azonban elérték a kikötőt, és felszálltak a hajóra, Erzsébet hirtelen összeesett a fedélzeten. Csak akkor fedezték fel a vérző szívtájéki sebet, amikor lefektették és meglazították a fűzőjét.

Sisi még a saját lábán el tudott menni a kikötőig, majd a hajó fedélzetén összeesettForrás: Wikimedia Commons

Utolsó szavai magyarul hangzottak el,

amikor udvarhölgyéhez fordulva ezt kérdezte: „Mi történt velem?”. Sziszi ezután kómába esett, és soha többé nem nyitotta ki a szemét.

Luchini gyilkos eszköze, a hegyesre csiszolt végű ráspoly, amivel kioltotta Sisi életétForrás: Wikimedia Commons

A hajó kapitányának utasítására az eszméletlen császárnét hordágyra fektették, és visszavitték a szállodába, ám az időközben odarendelt orvosok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

A merénylő kihegyezett ráspolya a királyné szívébe hatolt, és csak a rendkívül szorosra húzott fűző akadályozta meg a gyors vérveszteséget. Ennek volt betudható, hogy a halálos sérülés ellenére, még képes volt a saját lábán eljutni a hajóig.

Mindig van a sírján friss virág és nemzeti színű zászló

Az elfogott merénylő mindent magára vállalat. Az anarchista Lucheni kihallgatóinak elmondta, hogy eredetileg az orléansi herceg volt a célpontja, aki – a merénylő legnagyobb bosszúságára – idő előtt váratlanul elhagyta a szállodát.

A merénylő, az olasz anarchista Luigi Lucheni fotója a bűnügyi nyilvántartóbólForrás: Wikimedia Commons

Lucheni a helyi újságból értesült arról, hogy Sisi is Genfben tartózkodik.

Mivel az anarchista a kudarc ellenére sem mondott le arról a tervéről, hogy meggyilkol egy főrangú arisztokratát, Ferenc József feleségét szemelte ki új célpontjának, ezúttal már sikerrel.

Sisi soha sem tudta feldolgozni fia halálátForrás: Wikimedia Commons

Erzsébet holttestét a teljes kíséretével együtt különvonaton szállították Bécsbe.

Az udvari temetési szertartást pontosan egy héttel a merénylet után, szeptember 17-én rendezték meg

a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a kapucinusok templomának császári kriptájában.

Erzsébet királyné temetési menete Bécsben, 1898. szeptember 17-énForrás: Wikimedia Commons

Sisi koporsóját az ugyancsak tragikus sorsú fia, Rudolf mellé helyezték.

Sisi a magyarok máig legnépszerűbb királynéjaForrás: Wikimedia Commons

A magyarok messze legnépszerűbb királynéjának síremlékén még napjainkban is mindig látható friss virág és néhány apró, piros-fehér-zöld színű papírlobogó.