Vérszomjas cápák hadserege gyülekezik a semmi közepén

nagy fehér cápa, cápa
Nagy fehér cápa Mexikó partjainál
Vágólapra másolva!
Minden egyes télen a Csendes-óceán középső régiója valamilyen oknál fogva tömegével vonzza a kaliforniai és mexikói partvidéken cirkáló nagy fehér cápákat. A tudósok egyelőre nem tudják, mi vonzza a nyílt óceán e részére a tengeri csúcsragadozókat, ezért kutatók egy csoportja követte az állatok vándorlását. Megfigyeléseik alapján született néhány hipotézis.
Vágólapra másolva!

Az északkeleti pacifikus térség nagy fehérjei augusztus és december között vadásznak a kaliforniai partok mentén tartózkodó elefántfókákra és más tengeri emlősökre. Amikor a december beköszönt, a cápák a már említett találkozóhelyre úsznak és ott is tartózkodnak a téli és a tavasz időszakban, nyáron pedig visszatérnek korábbi vadászhelyükre. Mivel a nyílt óceáni térség egyfajta „sivatagnak" tekinthető, mostanáig nem sikerült kideríteni, miért hagyják el a prédáktól hemzsegő területet a tengeri ragadozók. A különös viselkedést elsőként Barbara Block, a Stanford Egyetem tengerbiológusa figyelte meg, a találkozási pontot el is nevezte „Fehér Cápa Kávézónak”, habár ő sem tudta megmondani, miért van egyáltalán bármi jelentősége a helynek a cápák életében.

A kutatónő ezúttal a Falkor kutatóhajó fedélzetén, a Monterey Bay Aquarium munkatársaival utazott el a cápák gyülekezőhelyére. Amit ott tapasztaltak alaposan meglepte a szakembereket.

A korábban kihaltnak hitt helyen valójában virágzik az élet, medúzák, tintahalak, halak és fitoplankton hemzsegnek a vízben.

Nagy fehér cápa Mexikó partjainál Forrás: Image Source/Ken Kiefer 2

A nyílt vízi élőhelyre specializálódott teremtmények egy „oszlop” mentén úsznak fel és le napszaktól függően. Nappal elkerülik a vízfelszínt, a mélyben tartózkodnak, ha viszont eljön az éj, felúsznak, és sekélyebb vízben vernek tanyát. A nagy fehér cápák hasonlóan viselkednek: napközben akár 450 méteres mélységig is lemerészkednek, éjszaka azonban mindössze 200 méterrel vannak a vízfelszín alatt.

Az április időszakban a hím cápák gyakrabban merülnek – átlagosan napi 140-szer – míg a nőstények e viselkedése nem mutat szezonális változást.

A különbség hátterére még nem sikerült fényt deríteni.

A kutatók folytatják a vizsgálatokat, egyúttal azt is felmérik, milyen biológiai jelentősége van a gyülekezőhelynek a nagy fehérek számára.

Forrás: Live Science