A melegedő tengervíz változtatta a hurrikánokat szörnyetegekké

2018.09.28. 15:04

Az Atlanti-óceán melegedésének számlájára írható a tavalyi szokatlanul sok, nagy erejű hurrikán, köztük a Harvey, az Irma és a Maria – állapította meg egy új tanulmány.

Hat nagy erejű, legalább óránként 178 kilométeres sebességű széllel érkező hurrikán söpört végig tavaly az Atlanti-óceánon, köztük a Harvey, az Irma és a Maria, melyek lecsaptak az Egyesült Államok egyes államaira és a karibi térségre. A nagy hurrikánok átlaga 2000 óta évente három volt, előtte nagyjából kettő.

A számuk akár évente 5-8 is lehet a századfordulóra - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban. A jövőben a 2017-esnél is aktívabb hurrikánszezonok elé nézünk - mondta Hiro Murakami, az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) klimatológusa, hurrikánszakértője, a tanulmány vezető szerzője.

Idén eddig azonban csak egy atlanti trópusi ciklon, a Florence érte el ezt az erősséget. A meleg tengervíz a hurrikánok „üzemanyaga”. Legalább 26 Celsius-fokosnak kell lennie, hogy vihar alakuljon ki - mondta Brian McNoldy, a Miami Egyetem hurrikánszakértője, aki nem vett részt a kutatásban.

Murakami azt mutatta ki, hogy a természeti jelenségek és az ember okozta klímaváltozás tették melegebbé a kulcsterület vizeit, ez vezetett a nagy erejű viharokhoz. A kulcsterület - lényegében egy „doboz” – Floridától délre, Dél-Amerikától északra kezdődik és keleten egészen Afrikáig nyúlik.

A legerősebb atlanti hurrikánok némelyike Nyugat-Afrika partjai közelében alakul ki, innen tart nyugatra, a Karib-tenger és az Egyesült Államok keleti partja felé. Ennek az óriási doboznak a vize átlagosan 0,4 fokkal volt melegebb a normálisnál az egész 2017-es hurrikánszezonban, ami szokatlan egy féléves periódusban. Murakami számítógépes modellek segítségével különítette el az egyes éghajlati tényezőket. Ugyan mind természeti, mind emberi tevékenységből - szén, olaj és gázok égetéséből - származó okokat kimutatott a szimuláció, nem sikerült kideríteni, melyik volt jelentősebb.

Mi várható?

A modellel a jövőt is kémlelte a kutató: az Atlanti-óceán eszerint gyorsabban fog melegedni, mint a világ többi óceánja, ezért írta Murakami, hogy valószínűleg évente átlagosan kettővel vagy annál is többel emelkedik a nagy erejű hurrikánok száma a térségben.

Vannak kutatók, akik vitatják az eredményeket: McNoldy "nem kész arra, hogy a globális felmelegedést okolja", mivel szerinte nem egyértelmű, hogy a hurrikánszezon egyre aktívabb lesz a klímaváltozással, mert „óriási a változékonyság”.

Gabriel Vecchi, a Princeton Egyetem munkatársa szerint vannak olyan számítógépes modellek, amelyek szerint az Atlanti-óceán nem melegszik gyorsabban a többinél, ezért nem teljesen biztos, hogy a jövőben több nagy hurrikán alakul ki.

(MTI)