Átadják Szulejmán szultán szent dervise, Gül Baba türbéjét

2018.10.03. 17:06

Hamarosan újranyitják a török történelem egyik ismert dervisének szent helyként tisztelt síremlékét, Gül Baba türbéjét Budapesten. A ceremónián a hírek szerint részt vehet Erdogan török köztársasági elnök, akinek látogatására Szigetváron is számítanak, ahol egy kutatócsoport pár éve megtalálta Szulejmán szultán szigetvári síremlékét. 

Rózsák nőnek a szentéletű dervis sírján

Többen csak a Rózsák Atyjaként emelgetik Gül Babát. Nem kizárt az sem, hogy azért nevezték el így a halála után a muszlimok körében szent emberként tisztelt dervist, mert rendházfőnöki turbánjának jelvénye a „gül”, azaz magyarul a rózsa volt.

A szentéletű török dervis, Gül Baba budapesti sírja fölé Jahjapasazáde Mehmed pasa emelt sírboltotForrás: goodfreephotos.com

Más elképzelés szerint korábban Kel („kopasz”) babának szólították, amit akkor változtattak Gülre, amikor rózsabokrok kezdtek el nőni a sírja körül.

A szentéletű török dervis sírja fölé Jahjapasazáde Mehmed, a harmadik budai pasa emelt sírboltot valamikor 1543 és 1548 között.

A türbét félgömbkupola fedi, amelyhez az átmenet a belső térben is láthatóForrás: tr.wikipedia.org

A síremléket ma mindenki Gül Baba türbéjeként ismeri, amely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált. A hely azóta is az iszlám vallásúak kegyhelyének számít, amely a Budapestre látogató török turisták rendszeres úti célja.

Maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé

Gül Baba nevét kezdetektől fogva titkok lengték körül. Annyi bizonyos, hogy a bektasi dervisrend tagjaként szolgált. A rend egyik fő feladata a janicsárok nevelése és lelki vezetése volt.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban.

A törökök 1541. augusztus 29-én csellel szállták meg Budát.

Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom uralkodója és az iszlám kalifája (egykorú portré)Forrás: Origo

A város körül letáborozott szultán vendégségbe hívta I. János király özvegyét, Izabella királynét a csecsemő trónörökössel, János Zsigmonddal, valamint a magyar főurakkal együtt.

Jagelló Izabella magyar királyné, I. János özvegye (Id. Lucas Cranach festménye)Forrás: Wikimedia Commons

Amíg a királyné és kísérete Szulejmánnál vizitált, a várba „egyszerű látogatóként” beszivárogtak a janicsárok, majd egy adott jelre lefegyverezték a mit sem sejtő őrséget.

Vonuló janicsárokForrás: Origo

Szulejmán Izabellát és a „fiává” fogadott János Zsigmondot Erdélybe száműzte, a főurak közül pedig többeket is lefogatott, akik közül Török Bálintot magával vitte Isztambulba, fogságba.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, az iszlám kalifájaForrás: Wikimedia Commons

A szultán és kísérete Buda megszállását a sebtében dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartás keretében ünnepelte meg. Gül Baba a szultán kíséretéhez tartozott, aki szeptember 2-án hirtelen meghalt.

Szulejmán és Ibrahim nagyvezír a népszerű „Szulejmán” című történelmi tévésorozatbanForrás: RTL Klub

A legenda szerint díszes temetést kapott, amelyen talán maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé. Így vált Gül Baba türbéje Szulejmán budai győzelmének is egyfajta emlékművévé.

Maga a török köztársasági elnök adhatja át a türbét

Gül Baba türbéjét 1543-ban személyesen Szulejmán szultán parancsára kezdték el építeni, a később róla elnevezett Rózsadomb keleti lejtőjén.

A Rózsadomb délkelti lejtőjén, egy kis kertben áll Gül Baba síremlékeForrás: commons.wikimedia.org

A bektasi rend szentjének türbéje mellé egy hatvanfős derviskolostort is emeltek.

A szabályos nyolcszög alaprajzú síremlék öt év alatt épült meg.

Külső homlokzati fala szépen faragott homokkőkváderekből falazott, amelynek egyetlen dísze az oldalfalakat tagoló tükörmező. A türbét félgömbkupola fedi, amelyhez az átmenetet a belső térben is látható vak szamárhátívsor alkotja.

Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnök társaságában. A hírek szerint a török elnök is részt vehet Gül Baba felújított türbéjének budapesti avató ceremóniájánForrás: MTI/Török Elnöki Hivatal

A török uralom után a jezsuiták keresztény kápolnának alakították át a türbét, ami 1773-ban a város kezelésébe került.

Az emlékhely a munkálatok befejezését követően újra megnyílik a nagyközönség számáraForrás: commons.wikimedia.org

Első műemléki felújítása 1918-ban fejeződött be, és 1962-ben állították helyre eredeti formájában a türbét. A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években  egy újabb felújításra került sor.

Dr. Pap Norbert egyetemi tanár, a szigetvári kutatócsoport egyik vezetőjeFotó: Polyak Attila - Origo

Egy új és nagyszabású rekonstrukcióról még 2014 februárjában állapodott meg egymással a magyar és a török kormány. A mintegy 2,5 milliárd forintos beruházással elvégzett munkálatok idén befejeződtek, és sajtóhírek szerint október 8-án maga a török köztársasági elnök adhatja át a nyilvánosságnak.

Szulejmán utolsó hadjáratáról is megemlékeznek

Gül Baba türbéje mellett több más Szulejmán-emlékhely is a figyelem középpontjába került a közelmúltban. A törökök 1526. augusztus 29-én döntő győzelmet arattak Mohácsnál, és ezután Szulejmán csapatai Buda felé vonultak.

A mohácsi csata egyik döntő mozzanatát örökítette meg Than Mór festményeForrás: hu.wikipedia.org

A sok részletében máig homályos csata részleteit mintegy másfélszáz éve kutatják.

2016-ban a szigetvári ostrom és Szulejmán halálának 450. évfordulója alaklmából a török miniszterelnök-helyettes látogatta meg az ásatások helyszínétFotó: Polyak Attila - Origo

A közelmúltban a Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel azonosította Mohács közelében azt az oszmán győzelmi emlékművet, amely a csata mellett Szulejmán szultánra is emlékeztetett.

Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen állt síremlékének tudományos rekonstrukciója. A palánkon belüli épületek közül a középső a dzsámi, mellette a kupolás szultáni türbe, mögötte pedig az U alakú derviskolostor láthatóForrás: Dr. Pap Norbert

Szigetváron, ahol az akkor már 72 éves szultán 1566 szeptemberében, élete utolsó hadjárata idején meghalt, utóda, II. Szelim idején rá emlékeztető sírkomplexumot építettek.

A Szulejmán-türbe, a dzsámi, valamint az ezeket kiszolgáló derviskolostor romjait részben már feltárták a kutatók.

A helyszínhez közel, az 1994-ben létesített Magyar-Török Barátság Parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobra, ahová sok török napjainkban is ellátogat.

Ifj. Zrínyi Miklós horvát bán, költő-hadvezér, a sikeres 1664-es téli hadjárat parancsnokaForrás: Wikimedia Commons

Ha Erdogan elnök Szigetvárra látogat, várhatóan ezeket a helyeket is fel fogja keresni.

Folytatódnak a szigetvári ásatások

Közben hamarosan folytatódik a feltárás a türbekomplexum területén.

Dr. Fodor Pál turkológus professzor, a kutatócsoport másik vezetőjeForrás: MTA BTK Művészettörténeti Intézet/Hámori Péter

A kutatócsoport a tavaly részben már feltárt derviskolostor déli területein folytatja az ásatást.
Úgy tűnik, hogy az eredetileg L alakúnak épített halveti derviskolostort valamikor egy új szárnnyal egészítették ki U alakúra – tájékoztatott Pap Norbert egyetemi tanár, a feltárást végző kutatócsoport egyik vezetője, a Pécsi Tudományegyetem történeti-földrajz professzora.

Szulejmán szultán feltárt síremléke Szigetvár határábanForrás: Origo

„Erre minden valószínűség szerint 1664 során került sor, azután, hogy Zrínyi Miklós híres téli hadjárata idején Turbék városkát a portyázó keresztény csapatok elfoglalták, ami komoly károkat szenvedett, valószínűleg le is égett.”

A feljegyzések szerint csak a sírkomplexum úszta meg a pusztítást, maga a kisváros a lángok martaléka lett.

Zarándokokat is fogadtak a turbéki kegyhelyen

A híres 17. századi török világutazó és krónikás, Evlia Cselebi, az 1664-es hadjárat után meglátogatta a települést, és lázas munkáról, valamint a létesítmények jelentős mértékű kibővítéséről számolt be.
Minden bizonnyal ekkor került sor a kolostor mellett egy csatlakozó épület kialakítására, ami a feltételezések szerint a zarándokok fogadására szolgáló vendégház lehetett – mutatott rá Dr. Pap Norbert.

Kara Musztafa nagyvezír az oszmán sereg Bécs 1683-as ostromára történt felvonulásakor négyezer lovas kíséretében kereste fel Szulejmán szigetvári sírhelyétForrás: Wikimedia Commons

A leghíresebb zarándok Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban Bécs ostromára tartva jelentős lovascsapattal látogatott el a türbéhez, szellemi megerősítést keresve – fűzte hozzá a professzor.

Szigetvár 1566-os ostroma egykorú rézmetszetenForrás: Origo

Az épület feltárása a kutatók reményei szerint jelentősen hozzájárul a zarándoktelepülés életének megértéséhez. Ezentúl a kutatás a publikációs tevékenység folytatásával, új angol, török és magyar nyelvű tanulmányok kiadásával is folytatódik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK