A kémiai Nobel-díj és híres kitüntetettjei

Marie Curie a laboratóriumában

A fehérjék kutatásában elért eredményeiért az amerikai Frances H. Arnold, a szintén amerikai George P. Smith és a brit Sir Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeiről.

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 110. alkalommal ítélték oda, 8 alkalommal nem osztották ki. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 24 alkalommal három. A díjat a mostaniakkal együtt eddig összesen 181 tudósnak ítélték oda, de a kitüntetettek száma ténylegesen 180, mivel az angol Frederick Sanger - eddig egyedüliként - két alkalommal (1958, 1980) is részesült az elismerésben.

A kitüntetettek átlagéletkora 58 év. Az eddigi legfiatalabb nyertes 1935-ben az akkor 35 éves Frédéric Joliot-Curie volt, a legidősebb pedig 2002-ben az akkor 85 éves John B. Fenn. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Pauling 1962-ben Nobel-békedíjat is kapott, egyúttal ő az egyetlen Nobel-díjas, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia. A legtöbb díjazottat, szám szerint 56-ot biokémiai kutatásaikért jutalmazták.

Marie Curie a laboratóriumában Forrás: AFP

Az eddigi kitüntetettek között Frances H. Arnolddal együtt 5 nő van: Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat pedig 2009-ben nyerte el a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül kapták meg a kitüntetést, és Marie Curie 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta.

Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki ítélt kitüntetést: a náci Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át az elismerést, az azzal járó pénzösszeg viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem járt nekik.

Az eddigi egyetlen díjazott házaspár a Nobel-díjas "csúcstartó" Curie-családból került ki: Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg a kémiai elismerést.

Oláh György a Nobel-díjával Forrás: AFP/Jan Colisioo

Magyar születésű tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért". Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferencnek) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai:

2008 - Roger Tsien és Martin Chalfie amerikai, valamint Simomura Oszamu japán tudós a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért.

2009 - Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű amerikai kutató a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért.

2010 - Az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira a szénatomok új és hatékony összekapcsolásáért, amely lehetővé teszi a mindennapi életet befolyásoló komplex molekulák építését.

2016. május 24-én Helsinkiben készített kép Frances H. Arnold amerikai tudósról a Millenium Technology díj átvétele után. Arnold George P. Smith amerikai és Gregory P. Winter brit tudósokkal megosztva 2018. október 3-án a fehérjék kutatásában elért eredményeikért megkapták az idei kémiai Nobel-díjat Forrás: MTI/AP/Lehtikuva/Heikki Saukkomaa

2011 - Az izraeli Daniel Shechtman (Sehtman) a kvázikristályok felfedezéséért.

2012 - Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka fehérjekutatásaikért.

2013 - Martin Karplus osztrák-amerikai, Michael Levitt brit-amerikai és Arieh Warshel izraeli-amerikai tudósok a komplex kémiai rendszerek modellezéséért.

2014 - Az amerikai Eric Betzig, William E. Moerner és a német Stefan Hell a nanoszkópiáért.

2015 - Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török származású amerikai kutató a DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért.

2016 - Jean-Pierre Sauvage francia, Sir J. Fraser Stoddart brit és Bernard L. Feringa holland tudósok a molekuláris gépek kutatásáért.

2017 - Jacques Dubochet svájci, Joachim Frank német-amerikai és Richard Henderson brit tudósok a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott krio-elektronmikrószkópia megalkotásáért.