Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

2018.10.05. 18:04

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Máig kérdéses, hol zajlott le a döntő összecsapás

A mohácsi ütközet kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak,

így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra,

a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma - közölte a JPM korábban az MTI-vel.

A Mohácsi csata egyik döntő mozzanatát örökítette meg Than Mór festménye, ám máig nem tudni, hogy ez pontosan hol zajlódott leForrás: hu.wikipedia.org

A JPM, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. immár 2016 tavasza óta a hadszíntérkutatás módszereivel, régészek irányítása mellett fémkeresősök alkalmazásával keresi az ütközet központi helyszínét.

A krónikában szereplő Földvár romjait találhatták meg

Bertók Gábor a kutatás új eredményéről elmondta, hogy Brodarics István, - aki szemtanúja volt az eseményeknek - leírása szerint a korabeli Földvár település közvetlen közelében zajlott le "a csata egyik kulcsfontosságú összecsapása".

Megtalálják II. Lajos király holttestét a mohácsi csatatéren (Székely Bertalan festménye)Forrás: Wikimedia Commons

Az egykori Földváron a királyi nehézgyalogság harcolhatott és a török ágyúk egy része is 

az akkori falu környékén helyezkedett el.

A mohácsi csata egy 16. századi török miniatúránForrás: Wikimedia Commons

A fellelt korabeli település közeléből mintegy 200, zömmel a 16. századból származó hadilelet került elő

a fémkeresős kutatásoknak köszönhetően, köztük a magyar seregben küzdő szövetséges lengyelek pénzérméi is.

II. Lajos magyar király is a csatatéren vesztette életétForrás: Wikimedia Commons

"Kiemelendő a leletek közül még a falu nyugati vége közelében előkerült két I. Szulejmán-arany, valamint egy 16. századi vaseszközlelet, amely feltehetően a falu lakói által a csata előtt elrejtett eke alkatrészeiből és mellette egy bárdból állt. Emellett százas nagyságrendben találtak nyílhegyet, egyéb puska- és tüzérségi lövedékmaradványokat, valamint egy golyóöntő formát is az érintett területen" - sorolta a jelentősebb leleteket a régész.

További cél a tömegsírok felkutatása

Hozzátette, hogy a település azonosításához a fémkeresők és a térképforrások használatán túl a 2009-ben elkezdett kutatási projekt keretében lézerszkennerrel végzett légi és kézi magnetométeres felmérést, valamint felszíni leletgyűjtést is végeztek.

A mohácsi csata Székely Bertalan festményénForrás: Wikimedia Commons

Mindezek eredményeként sikerült azonosítani Majs keleti határában egy korabeli egyutcás települést,

ahol harminc méteres közönként összesen nyolc, mintegy 35 négyzetméter alapterületű házra, portára utaló jeleket találtak - mondta.

A mohácsi győztes, I. Szulejmán oszmán szultánForrás: Wikipedia

A kutatás távlati, az ütközet 500. évfordulóig kitűzött céljairól Bertók Gábor elmondta, hogy Földvár megtalálásával várhatóan könnyebb lesz behatárolni a mohácsi ütközet központi helyszínét, és a több tízezer ember maradványait rejtő - jelenleg ismeretlen elhelyezkedésű - tömegsírok helyeit is azonosítani tudják majd.

Mohács következményei közé tartozott a hódoltság

Egyúttal azt is jelezte, hogy ehhez megfelelő anyagi támogatásra is szükség lesz, mivel az eddigi kutatásokat kisebb pályázati forrásokból, valamint a résztvevők önkéntes munkája segítségével valósították meg.

A három részre szakadt ország a hódoltság idejénForrás: Wikipedia

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában II. Lajos magyar király 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres, Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír parancsnoksága alatt álló haderejével.

Szulejmán szultán a mohácsi csatában. A szultán az egykorú leírások szerint egy magaslatról irányította a csatát (Egykorú török miniatúra)Forrás: Wikimedia Commons

A mohácsi vereség egyik következményeként az ütközet után 15 évvel később, 1541-ben az ország három részre szakadt és ezzel kezdetét vette a másfél évszázados török hódoltság korszaka.

(Forrás: MTI)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK