A sörrel kezdődött egykor a mezőgazdaság

2018.10.08. 06:27

Még a legkomolyabb kézművessör-rajongók sem feltétlenül ismerik azt az ősi sört, amely közelebb állt egy tál zabkásához, mint a ma ismert „folyékony kenyérhez”. A Stanford Egyetem kutatói most egy 13 ezer éves helyszínre bukkantak: a barlangban lehetett valaha nagy valószínűséggel a világ legrégebbi sörgyára.

Mérföldkőre bukkantak a sörfőzés történetében

Sok ember mást sem tud elképzelni egy hosszú munkanap utáni jutalomként, mint egy jó nagy pohár hideg sört, de nem véletlenül vált a délutáni pihenés egyik alapvető kellékévé sem.

A sör tökéletes táplálék: vizet, szénhidrátot, fehérjét is tartalmazForrás: pexels.com

Egy új kutatás emellett a fontos szempont mellett most arra is rámutatott, hogy a sör készítése, és nem pedig a kenyérsütés lehet az elsődleges oka annak, hogy őseink elkezdtek gabonát termeszteni. A Stanford Egyetem kutatói egy izraeli barlangban a világ legrégebbi sörfőzdéjét fedezték fel. A Journal of Archaeological Science: Reports folyóiratában megjelent tanulmányukban azt is kifejtették, hogy a helyszínen talált bizonyítékok szerint ezen a helyen végezték a legkorábbi, ismert sörfőzési folyamatot.

Kis alkoholtartalma miatt a többi alkoholos italnál jobban oltja a szomjatForrás: pexels.com

Hozzátették továbbá, hogy a kutatásaik szerint az alkoholos ital előállítása megelőzhette az első gabonafélék tudatos termesztését is. Mindkét eredmény mérföldkövet jelenthet a sörfőzés történetében.

A korai neolitikumból kerültek elő a bizonyítékok

A barlangokban valószínűleg a mezolotikus eredetű, közel-keleti Natúf-kultúra tagjai éltek.

Bizonyított, hogy a mértékletes sörivóknál kisebb a szívbetegségek kockázataForrás: pexels.com

Ez a vadászó-gyűjtögető csoport több mint tízezer éve élt a a keleti mediterrán térségben, és a gabonafélék domináns szerephez jutottak a táplálkozásukban.
Nyomokat kerestünk, és azokat elemeztünk a barlangban talált, mintegy 13 ezer éves kőhabarcsokban – mondta Li Liu, a Stanfordi Egyetem kínai régészeti professzora. – A habarcsokra egy Natúf-temetőben, a Raqefet-barlangban bukkantunk, Haifa modern városának közelében.”

Már az ősi egyiptomi kultúrák is ismerték a sörfőzés folyamatátForrás: en.wikimedia.org


Hozzátette, hogy a leleteken túl további meggyőző bizonyítékokat találtak arra a korábban már napvilágot látott elképzelésre, miszerint a sör a legősibb italaink közé tartozik, és sörfőzés már a kenyérsütés előtt a történelmünk részét képezte.

Egyértelműen sört főztek a barlangban

Tudósok már évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy a sör vagy a kenyér inspirálta eredetileg a gabonafélék meghonosítását.
Az elmélet, miszerint az emberek a sör miatt kezdtek el gabonát termeszteni, már az 1950-es évek óta létezik – mutat rá a history.com írása. – Az elmúlt években azonban egyre inkább bebizonyították a kutatások, hogy a Natúf-kultúra tagjai a sörre az életük szerves részeként, és a fontosabb ünnepek elmaradhatatlan kellékeként tekintettek.”

Az őslakos dél-afrikai nők is kultúrájuk részeként főzték a sörtForrás: en.wikipedia.org

Bár Liu és kollégái nem a sörgyártásra kerestek konkrét bizonyítékokat a Raqefet-barlangban, mégis fontos evidenciákra bukkantak. A kutatók kezdetben csupán arra voltak kíváncsiak, hogy a Natúf-kultúra tagjai vajon milyen növényi ételeket fogyasztottak. Az csak később derült ki, hogy felfedezésükkel egyértelmű bizonyítékot találtak egy nagyobb sörfőzési folyamatra, amit a barlangban végeztek.

A halottak előtti tiszteletből itták a sört

Ezek a leletek a legrégebbi, emberi kéz által készített alkoholtartalmú ital gyártását igazolják – mutatott rá Li Liu. – A most talált kincsek körülbelül 11 700-13 700 évesek lehetnek, és jóval korábbra datálhatók, mint a kenyér legkorábbi, általunk ismert bizonyítékai, amelyet nemrég fedeztek fel egy kelet-jordániai Natúf-telepen.”

Német sörfőzés az 1500-es évekbőlForrás: commons.wikimedia.org

A kutatók ezért úgy vélik, hogy Natúf-kultúra tagjai maguk készíthették a sört, majd ezt a rituális ünnepeik részeként, vagy más esetben a halottak előtti tisztelet jeleként fogyasztották el.

Három lépcsőben gyártották a sört

Még a ma működő legnagyobb kézműves sörözők sem ismerik igazán az ősi sörfőzés titkait. Talán meglepő, de a régi idők sörei leginkább a zabkásához vagy egyfajta habarcshoz hasonlítottak, és a mai „folyékony kenyérnél” több összetevőből álltak. A sörfőzéshez egykor ugyanis búzát, árpát, zabot is használtak, de gyakran kerültek bele hüvelyesek, vagy épp egy kis len. A tanulmány szerint a Natúf-kultúra tagjai a gyártás során egy háromlépcsős folyamatot követtek: először a vízben csíráztatták a gabonaszemeket, majd leszűrték és kiszárították azokat, végül malátát készítettek.

A sör enyhe alkoholtartalma javítja a vérkeringéstForrás: pexels.com

Ezután megőrölték és felmelegítették a kapott terméket, ezután hozzáadták az élesztőt. Végül ezt a keveréket kavargatták, amiből a fermentált ital készült.

Rituális okokból főzték az italt

Ahhoz, hogy a kutatók tesztelhessék és bizonyíthassák elméleteiket, újszerű módszert alkalmaztak: lépésről lépésre újraélesztették az ősi sörfőzés folyamatát.

Az aminosavak főként a malátából kerülnek a sörbeForrás: pexels.com

Végül arra jutottak, hogy az eredményeik nagyban és meglepően hasonlítanak ahhoz, amit a Natúf-kultúra tagjai főztek.
Ez a felfedezés azt is mutatja, hogy az alkoholfogyasztás nem feltétlenül a mezőgazdasági többlettermelés eredménye – mondta Liu. – Az is bizonyos, hogy a sört rituális okokból főzték, és bizonyos fokig a spirituális szükségleteiket elégítették ki vele. És mindez nagy valószínűséggel megelőzte a klasszikus értelemben vett mezőgazdaság kialakulását.”

Egyre nagyobb szerepe lett életünkben a sörnek

A sör az az ital, amely közvetlen kapcsolatot jelent a táplálkozás és a szellem felszabadítása között.

A Metropolitan Múzeumban egyidejűként mutatják be a sörfőzés és a kenyérkészítés folyamatátForrás: commons.wikimedia.org


A sör híd két világ között; egyszerre test és szellem, matéria és forma tökéletes egysége– írja Helena Bier-Herr A sör kora című, tavaly megjelent könyvében. – A sör az egyik legősibb bizonyítéka annak, hogy az ember kezébe vette a sorsát. Minél inkább önmagát irányítja létének egyre mélyebb szintjein, annál nagyobb szerepe lesz életében a sörnek.”
Hozzáteszi azt is, hogy a sör születése egybeesik a civilizáció születésével, ezért egyidős magával az istentapasztalattal is.
A sör már a kezdetek óta hozzátartozott a vallási tapasztalathoz– mutat rá a könyv. – Nem véletlen ez, hiszen együtt van benne az íz, a táperő és a bódulat.”

A sör fizetőeszköz és közösségformáló erő

A sörről és a sörgyártásról már időszámításunk előtt 3500 körül keletkeztek írásos emlékek. Ilyeneket találhatunk például ma is a nyugat-iráni agyagtáblákon.

Hammurapi törvényoszlopán is fontos helyet foglalt el a sörForrás: en.wikimedia.org

A korai iratok közül azonban mégis talán az egyik leglényegesebb Hammurapi sumér király 3700 éves törvényoszlopa, ahol a sör egyszerre jelentett fizetőeszközt, közösségformáló erőt és szakrális tárgyat.
Máig vitatott, hogy az első sörfőző műhelyek Krisztus előtt 5000 évvel, a sumér civilizációban jelentek-e meg, vagy ennél is korábban, már az egyiptomi kultúrában is jelen voltak – fejtegeti Helena Bier-Herr, a többéves kutatómunkájára alapozva. – Az mindenesetre biztos, hogy sör nélkül elképzelhetetlenek lennének ezek a korai kultúrák. Nem véletlen, hogy nemcsak a gazdagok, de a szegények számára is alapvető fontosságú volt az ital fogyasztása, mint a test és a lélek ápolása.”