Megismétlődhet a történelem legpusztítóbb járványa ?

2018.10.14. 19:45

Idén van száz éve 100 éve annak, hogy végig söpört a világon az írott történelem legsúlyosabb influenzajárványa. Tanulságai segíthetnek megelőzni, hogy az elképzelhetetlen újra megtörténjék.

Nagyobb emberáldozattal járt, mint az első világháború

Még véget sem ért az első világégés, amikor 1918 januárjában útjára indult a történelem legpusztítóbb influenzajárványa. A spanyolnátha a földgolyó minden zugába, még a csendes-óceáni szigetekre és az Északi-sarkvidékre is elért, és a mintegy 500 millió fertőzött emberből 50-100 milliót meg is ölt.

Tábori kórház Kansasban, az 1918-as nagy  spanyolnátha-járvány idejénForrás: Wikimedia Commons

Ez a világ akkori teljes népességének 3-5 százalékát tette ki, így a spanyolnátha nemcsak a járványok, de az összes valaha feljegyzett természeti katasztrófa közül is kiemelkedett pusztító erejével.

Több áldozatot szedett, mint a nagy világégés összes frontjaForrás: Fortepan/Vogl Elemér

A H1N1 vírustörzs egy sajátos változata által okozott ragályt az is egyedülállóvá tette, hogy míg a hasonló járványok általában a gyermekek, idősek és gyengébb szervezetűek közül szedik áldozataikat,

a spanyolnátha leginkább a fiatal és egészséges népesség körében tizedelt

– egyes vizsgálatok szerint azért, mert a halált az immunrendszer túlpörgetése okozta, és az immunvédekezés épp a legerősebbekben volt a leghevesebb.

A járvány viharos gyorsasággal terjedt szét az egész földönForrás: Wikimedia Commons

A betegség amúgy semmivel sem sújtotta súlyosabban a spanyolokat, mint bárki mást;

a név onnan ered, hogy a háborúból kimaradó Spanyolország híradásaiban nyíltan beszéltek a veszedelem mértékéről

– még magának a királynak a súlyos betegségéről is tudósítottak –, míg a francia, német, brit és az amerikai sajtóban a háborús cenzúra szándékosan elhallgattatta a járványról szóló híreket.

Az influenzavírus továbbra is súlyos fenyegetést jelent az emberiségre

A spanyolnátha századik évfordulóján a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology című folyóiratban megjelent közlemény az 1918-as világjárvány súlyosságának élettani, virológiai és társadalmi tényezőit elemezve arra figyelmeztet, hogy bár a világ ma felkészültebb egy, a 100 évvel ezelőttihez hasonló járvány kitörésének kézben tartására,

a jövőbeni influenza-világjárványok újfajta kihívásokkal is szembesítik majd az emberiséget,

melyekben része van a demográfia és az éghajlat változásainak, valamint az antibiotikumrezisztens baktériumok elterjedésének.

A globális klímaváltozás több szempontból jelent - szó szerinti - halálos fenyegetéstForrás: Science Photo Library/JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Johan Swanepoel / Science Photo

Az 1918-as spanyolnátha óta három további influenza-világjárvány zajlott le: a 1957-es ázsiai, az 1968-as hongkongi, és a 2009-es sertésinfluenza.

- Bár ezek mindegyike enyhébb volt az 1918-asnál, azt mindenképp láthattuk belőlük, hogy az influenzavírus továbbra is folyamatos fenyegetést jelent az emberiség egészségére nézve – hangsúlyozta Katherine Kedzierska, a Melbourne-i Egyetem (Ausztrália) Peter Doherty Fertőzés- és Immunitáskutató Intézetének munkatársa és a cikk egyik szerzője.

Mentősök az 1918-as nagy  influenzajárvány egyik áldozatávalForrás: Wikimedia Commons

Az intézet másik kutatója, Carolien van de Sandt hozzátette:

„Az 1918-as járványhoz hasonlóan minden további járvány súlyosságát a vírus, a gazdaszervezet és a társadalom faktorainak bonyolult kölcsönhatása fogja meghatározni. E faktorok megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy felkészülten várjuk a következő csapást."

Olyan mutációkat hordozott, amelyek elősegítették a kór viharos terjedését

Bár a spanyolnátha a Föld akkori népességének harmadát megfertőzte és 50 millió áldozatot szedett,

még a súlyos betegek közül is sokan felépültek, másoknál pedig eleve enyhe lefolyású volt a betegség.

„Mindig is szerettük volna megérteni, hogyan lehet, hogy egyesek hatékonyan védekeznek ugyanaz ellen a vírusfertőzés ellen, amibe mások belehalnak" – folytatta Kedzierska.

A spanyolnátha szerte a világon milliószámra szedte az áldozataitForrás: Wikimedia Commons

A Doherty Intézet és a Queenslandi Egyetem munkatársai az influenzáról szóló tanulmányok sokaságát tekintették át,

hogy kinyomozzák e különbségek lehetséges okait,

és ráleljenek a spanyolnátha kimagasló pusztító erejének magyarázatára.

Amerikai csapatok Franciaországban, 1917 novemberében. A háborúzó felek sajtója a cenzúra miatt agyonhallgatta a pusztító járványtForrás: Pinterest

Nyilvánvaló, hogy egy influenza-világjárvány súlyossága jórészt magától a vírustól függ.

Egyes kutatások szerint az 1918-as vírus az átlagos törzsektől eltérően a légzőrendszeren kívül más szöveteket is megtámadott, ezért kiterjedtebben károsította a szervezetet. Ezen felül olyan mutációkat is hordozott, amelyek megkönnyítették az emberek közötti átadását.

A klímaváltozás magában hordozza az új világjárvány veszélyét

A helyzet napjainkban értelemszerűen eltér az 1918-astól, amikor az influenza oka még ismeretlen volt: a tudósok ma már a gazdaállatokban, vagy legkésőbb a kórokozó emberre terjedésekor fel tudják mérni egy új vírustörzs világjárvány-okozó képességét.

A 1918-as törzset a kutatók nemrég élesztették fel, hogy pontos információkat kapjanak a járvány súlyosságának okairólForrás: Wikimedia Commons

Azonban a cikk szerzői hangsúlyozzák, hogy ennek az éberségnek az egész világra ki kell terjednie, különösen ha a klímaváltozás a maihoz hasonló ütemben folytatódik.

„A klímaváltozás befolyásolja az influenzavírusok állati gazdáit, és módosítja a madarak vándorlási útvonalait. Mindez azt eredményezi, hogy a vírusok új helyekre juthatnak el, és a madárfajok szélesebb köre válhat hordozójukká" – figyelmeztet van de Sandt.

Új kihívást jelent a járványok terjedésére a túlnépesedés isForrás: AFP/Jerome Taylor

A tudósok a közegészségügyi állapotot is a fontos tényezők közé sorolják. 1918-ban az alultáplált vagy más alapbetegségben – például tuberkulózisban – szenvedő emberek könnyebben áldozatául estek a járványnak.

Az elsivatagodással és ivóvíz hiányával fokozottan érintett észak-afrikai és közel-keleti térségben a társadalmi forrongások eszkalálódása mellett a járványok veszélyének növekedése is prognosztizálható, részben a globális felmelegedés közvetett hatásakéntForrás: AFP/Virginie Nguyen Hoang

Ezek a veszélyek a megváltozott viszonyok ellenére ma is fennállnak:

a klímaváltozás a csökkenő terméshozamokon keresztül éhínségeket okozhat, az antibiotikum-rezisztens baktériumok térnyerésével pedig gyakoribbá válhatnak a krónikus vagy kezelhetetlen bakteriális fertőzések.

Az antibiotikum-rezisztencia terjedése a járványok hevességének erősödését, és új kórokozó-törzsek megjelenését eredményezhetiForrás: Wikimedia Common

A jövőbeni világjárványok során már az elhízás is jelentős rizikófaktorrá lép majd elő,

hiszen a túlsúlyosak is nagyobb eséllyel halnak bele az influenzába.

Azt a korcsoportot érintette, ami pedig a leginkább ellenálló

A demográfiai helyzet, a népesség korszerkezete szintén hatással lehet a világjárványok lefolyására. A spanyolnátha – az influenzától szokatlan módon – azt a korcsoportot érintette a legsúlyosabban, amely rendszerint a legellenállóbb: a fiatal felnőttekét.

Szükségkórház az 1918-as nagy spanyolnátha-járvány idejénForrás: Wikimedia Commons

A kutatók úgy vélekednek, hogy az idősebb korosztályok részint azért kerülhették el a végzetet, mert a korábbi influenzajárványokkal való találkozásuk némi immunitást biztosított nekik az 1918-as törzzsel szemben.

A spanyolnáthát okozó vírus mikroszkópos képeForrás: Origo

Ám mivel a szezonális influenzajárványok rendre a legidősebbeket tizedelik meg leginkább, jó okunk van feltételezni,

hogy egy újabb világjárvány, a népesség elöregedése miatt, az eddigieknél nagyobb pusztítást végezhetne.  

 

Napjainkban egy hasonló lefolyású világjárvány hatásainak elősosrban az idősebb korosztály lenne kitéveForrás: PhotoAlto/Vincent Hazat

A cikk beszámol arról, hogy az 1918-as járvány során a betegség átadását korlátozó alapvető járványügyi intézkedések – például a kézmosás propagálása és a gyülekezési tilalom bevezetése –

hatékonyak voltak ugyan a fertőzöttségi arány és a halálozás csökkentésében,

de csak akkor, ha a lépések idejében történtek, és egészen a járvány végéig hatályban maradtak.

Korabeli kórházi napló a spanyolnátha áldozatairólForrás: Origo

„Addig, amíg a vírustörzsek széles skálája ellen védő vakcinák nem állnak rendelkezésre, egy világjárvány esetén a kormányok feladata lesz az, hogy tájékoztassák az embereket, mire számítsanak és hogyan viselkedjenek– szögezi le van de Sandt. 

Az 1918-as járvány egyik fontos tanulsága az, hogy ha az emberek felkészülten válaszolnak a helyzetre, az rengeteg életet megmenthet.

 

Forrás: Thinkstock

A tudósok becslése szerint ha ma söpörne végig a világon egy a spanyolnáthához hasonló járvány,

a halálos áldozatok száma elérhetné akár a 147 milliót.

S bár lehetetlen előre megjósolni, mikor és hogyan csap le a következő világjárvány, annyi bizonyos, hogy ha más lesz is, mint az 1918-as, mégis sokat tanulhatunk az akkori leckéből.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK