Először sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak

Egy gammasugarakat kilövellő gamma-kitörés illusztrációja. Ha a nyalábok pontosan a Föld irányába tartanak, az erre a célra tervezett teleszkópok érzékelhetik a jelenséget. Ha elvétik bolygónkat, akkor a lökéshullámok még árulkodhatnak a kozmikus katasztr
Egy gammasugarakat kilövellő gamma-kitörés illusztrációja. Ha a nyalábok pontosan a Föld irányába tartanak, az erre a célra tervezett teleszkópok érzékelhetik a jelenséget. Ha elvétik bolygónkat, akkor a lökéshullámok még árulkodhatnak a kozmikus katasztrófáról
Vágólapra másolva!
Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmű, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tűnő fenoménokat produkálni. Ilyenfajta „szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre őket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezéséről lapunknak is mesélt.
Vágólapra másolva!

A detektált fantom (tudományos, ám kissé bonyolult és száraz katalógusjele szerint FIRST J141918.9+394036) tulajdonképpen egy extrém módon fénylő forrás rádiójel-kibocsátása volt, amely valamikor a 90-es években „született meg”, és egészen 25 éven keresztül létezett. A rádióforrás rendkívüli fényessége alapján Law úgy véli, hogy egy masszív, nagy tömegű csillag pusztulásának utófényét tudták elcsípni. A robbanás elképesztő erejű gamma-kitörést (GRB-t) produkált, ami viszont a legtöbb földi megfigyelő számára észrevétlen maradt.

– nyilatkozta az Origónak Law. A felfedezés azért is különleges, mert egy olyan kitörésre utaló egyértelmű bizonyítékot találtak, amit a hagyományos, gamma-sugarakat kereső teleszkópok nem voltak képesek megfigyelni.

A FIRST J141918.9+394036 feltűnése és elhalványodása Forrás: NRAO

Az árulkodó lökéshullám

„A gamma-kitörést egy rádióteleszkóppal (Very Large Array - a szerk.) sikerült meglelni. Normál esetben a gamma-kitörések összeomló csillagokból érkező, elképzelhetetlenül nagy, közel fénysebességgel haladó, gamma-sugarakból álló fénynyalábok. Ezeket csak akkor lehet megtalálni, ha pontosan a Föld felé tartanak, máskülönben szem elől tévesztjük őket” – magyarázta Law. –

A hasonló gamma-kitöréseknek sajátos szaknevük van, „árváknak” keresztelték el őket a kutatók. „Az árva gamma-kitörés jelen esetben arra utal, hogy csak a lökéshullámot láttuk, a gammasugár-emissziót nem. A kibocsátott sugarak bolygónkat elkerülő úton haladtak, vagyis a lökéshullámok nélkül egészen biztosan nem találtuk volna meg a robbanást” – mondta Law.

Az előbb említett okok miatt a NASA Fermi gammasugár-űrtávcsöve – durva becslések alapján – csak 100-ból 1 kitörés felfedezésére képes, a többi rejtve marad;

hacsak szemfüles szakemberek nem kapják el a kozmikus esemény keltette lökéshullámokat, amiknek az utófénye akár évtizedekig is fennmarad. Szerencsés körülmények között tehát bőven van idő kutatni őket.

Law és kollégáinak publikációja számos érdekességet elárult a FIRST J141918.9+394036 otthonát jelentő galaxisáról.

– mondta Law.

A rádióforrás az eltelt évtizedek során annyira elhalványult, hogy az égboltfelmérések már nem képesek kimutatni, de nagyobb rádióteleszkópokkal egyelőre még megfigyelhető.

Egy gamma-sugarakat kilövellő gamma-kitörés illusztrációja. Ha a nyalábok pontosan a Föld irányába tartanak, az erre a célra tervezett teleszkópok érzékelhetik a jelenséget. Ha elvétik bolygónkat, akkor a lökéshullámok még árulkodhatnak a kozmikus katasztrófáról Forrás: B. Saxton, NRAO/AUI/NSF/https://public.nrao.edu/mediause/Nrao/Aui/Nsf

Gőzerővel zajlik az árvák felkutatása

Law szerint a következő cél világos mindenki előtt.

– vázolta fel a jövő kutatási irányát Law.

Az eredményeket az Astrophysical Journal Letters című csillagászati szakfolyóiratban közölték.