Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

2018.10.19. 17:42

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Híres és nagymúltú törpék különös panoptikuma

A város fogalma legtöbbünk számára egyet jelent a nagy lélekszámú, fejlett infrastruktúrával és pezsgő élettel rendelkező településsel, ám mint oly sok mindenre, erre is igaz a régi bölcsesség, hogy néha kivétel erősíti a szabályt.

Magyarországon hat olyan városi rangú települést is találhatunk, amelyek állandó lélekszáma nem haladja meg a 2000 főt.

 

A gyógyfürdőiről messze földön híres Zalakaros a minivárosok hatos mezőnyében valóságos óriásának számítForrás: Facebook

E városok között több olyan jól ismert település is szerepel, amelyeknél különösen helyénvaló az állandó lélekszám kihangsúlyozása, mivel idegenforgalmi jelentőségük miatt és a turisták jóvoltából szezonálisan az „őslakosok" sokszorosára hízhat az itt tartózkodók lélekszáma.

Visegrád esti látképe a Duna túlpartjáról. A városka kicsi, de a történelme óriásiForrás: Pilisi Parkerdő

A termálfürdőjéről messze földön híres Zalakaros e törpevárosok panoptikumának óriása, a maga 1936 fős lakosságával.

Hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, Visegrád, a Dunakanyar fővárosa is a minivároskák „nagyobbjai" közé tartozik, a maga 1852 fős lélekszámával.

A visegrádi királyi palota belső udvara a reneszánsz Herkules-kúttal és a gótikus kerengővelForrás: Wikimedia Commons

Visegrád egyben az egyik legjelentősebb történelmi múlttal rendelkező településünk, hiszen Esztergom, Buda, Székesfehérvár és Pozsony mellett

ez számít a történelmi Magyarország ötödik egykori királyi székhelyének.

 

Részlet a 13. században épült visegrádi Salamon-torony belsejéből, ami Károly Róbert első királyi lakhelye volt, 1320 körülForrás: Wikimedia Commons

1320 körül Anjou Károly Róbert helyezte át ide az udvar székhelyét, és itt született a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója, I. (Nagy) Lajos, a lovagkirály is.

I. (Nagy) Lajos átveszi lengyel koronát, visegrádi palotájábanForrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Visegrád a 15. században Hunyadi Mátyás kedvelt tartózkodási helye volt,

és egészen 1529-ig a városka fölé magasodó fellegvárban őrizték a magyar Szent Koronát.

 

A 14. század első felétől egészen 1529-ig a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar Szent KoronátFotó: Tuba Zoltán [origo]

Ezek a példaszerűen kiragadott városkák lakosságuk számát tekintve azonban valóságos metropolisznak számítanak a legkisebbhez képest.

Már az ősember is kedvelte a "minivárost"

 A 2015. január elsejei népszámlálási adatok alapján Magyarország legkisebb városa az 1060 lakossal rendelkező, és hazánk egyik legszebb vidékén, a Zempléni-hegységben fekvő Pálháza.

Az Árpád utca látképe Pálházán. Az észak-borsodi település Magyarország legkisebb lélekszámú városaForrás: MTI/Balázs Attila

Az apró település, annak ellenére, hogy csak 2005-ben kapta meg a városi rangot, igen hosszú múltra tekinthet vissza.

A régészeti leletek tanúsága szerint Pálháza területe már az őskorban is lakott volt.

A városka elődje az Anjou-korban, az 1320-as években épült fel a füzéri uradalom területén. Pálháza nevét először egy Luxemburgi Zsigmond korából származó adománylevél említi meg, 1389-ben.

Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császárForrás: Wikimedia Commons

Nem is gondolnánk, hogy a szelíd lankák között megbúvó békés kistelepülést milyen gyakran megtépázták a történelem viharai. A 15. század elején a cseh husziták,

a hódoltság idején pedig a törökök dúlták fel.

 

Vonuló janicsárok. A mohácsi csatában a szultán védelmét ellátó elitgyalogság 4000 janicsárból álltForrás: Origo

A török 17. század végi kiűzése után újabb csapás érte Pálházát. Az 1711-ben kitört országos pestisjárvány teljesen kiirtotta a község lakosságát, amelybe a 18. század végén tért vissza az élet.

A települést csak 1786-ban II. József uralkodása idején említették meg ismétForrás: Wikimedia Commons

Legalább is erre utal,

hogy csak II. József uralkodása idején, 1786-ban említették meg ismét a település nevét.

Az 1920-as trianoni békeszerződés miatt pedig Pálháza határtelepüléssé vált.

Az ország egyik legszebb tájegységével büszkélkedhet a miniatűr rekorder

A második világháború után még község státuszú település fellendülésében komoly szerepet játszott a falu határában 1958-ban megnyitott kaolin-bánya, amelyben a híres hollóházi porcelángyár számára fejtették a porcelángyártás legfontosabb alapanyagát.

Részlet hazánk legisebb városa, Pálháza városközpontjábólForrás: MTI/Balázs Attila

A bánya megnyitása jótékony hatást gyakorolt az infrastruktúra fejlesztésére is,

de 1980-ban, - a lakossági tiltakozás ellenére - felszámolták a bodrogköz-hegyközi kisvasúthálózatot, megszüntetve a közvetlen vasúti összeköttetést Sátoraljaújhellyel, és a környékbeli településekkel.

Kisvonat érkezik a Pálházi Állami Erdei Vasút pálházi végállomására. Szerencse, hogy a turisztikai attrakciónak számító erdei kisvasút megmaradtForrás: MTI/Balázs Attila

Szerencsére azonban a turisztikai attrakciónak számító, és a Hegyközi Kisvasúthoz csatlakozó erdei vasútszárnyat meghagyták. Pálháza környéke hazánk egyik legszebb tájegysége.

A Zempléni-hegység hazánk egyik legszebb tájegységeForrás: MTI/H. Szabó Sándor

A 2005-ben városi rangra emelt település közvetlen szomszédságában fekszik Füzérradvány,

amely a maga nemében egyedülálló, és nagyobbrészt már helyreállított csodaszép Károlyi-kastélyról híres.

A füzérradványi Károlyi-kastélyForrás: MTI/Vajda János

Az ország miniatűr rekorder városának környékén felejthetetlen szép élményekkel kecsegtető kirándulásokat tehetünk a zempléni vadonban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK