Nem fogja elhinni, honnan indulhat ki a Parkinson-kór

2018.11.05. 19:10

Egy amerikai kutatás arra jutott, hogy kapcsolat van a Parkinson-kór megjelenése és a vakbél között.

A tekintélyes számú, összesen 1,7 millió résztvevőt magába foglaló vizsgálat azt találta, hogy ha a vakbélhez csatlakozó féregnyúlványt eltávolították, 25 százalékkal csökkent a betegség kialakulásának esélye – írja a Science Alert tudományos portál.

Nem ez volt az egyetlen felfedezés: azokra a fehérjefelhalmozódásokra is rábukkantak a szervben és az emésztőszervrendszer más részeiben, amik összefüggnek a kór megjelenésével.

Már korábban is egyre több bizonyíték gyűlt össze azzal kapcsolatban, hogy a Parkinson-kór a bélrendszerből indul ki, és a bolygóidegen keresztülutazva feljut az agyba. E vélekedés alapján talán nem is számít meglepőnek, hogy a betegség egyik korai tünete a székrekedés.

Kapcsolat a bélrendszer és az agyat támadó betegség között

A szóban forgó, abnormálisan felhalmozódó fehérje az alfa-synuclein nevet viseli. Mivel a protein akkor gyülemlik fel, ha méreganyagok vagy baktériumok immunválaszt váltanak ki a szervezetben és a vakbél féregnyúlványa egyfajta óvóhelyként szolgál a bélben lakó mikroorganizmusok számára, a kutatók szerint logikusnak tűnt itt keresni a betegség egyik forrását.

Annak ellenére, hogy a köztudatban nagyrészt haszontalan képződményként van jelen, a vakbél nagy szerepet játszik az immunrendszer működésében azzal, hogy szabályozza a bélflóra összetételét, és ahogy az eredményeink mutatják, a Parkinson-kór megjelenését is befolyásolja" – nyilatkozta a The Guardian magazinnak a tanulmány első szerzője, Viviane Labrie, a michigani Van Andel Research Institute munkatársa.

Forrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

A génhiba mellett valaminek még lennie kell

A Parkinson-kór lefolyása eléggé lassú. Éveket vesz igénybe, míg a dopamintermelő agysejtek annyira degradálódnak, hogy a test el nem kezd ennek megfelelő szimptómákat produkálni; remegést, izommerevséget és különböző, automatikus jellegű mozgások elvesztését.

Az agysejtek fokozatos leépülését az alfa-synuclein fehérjék rendellenes felhalmozódása váltja ki. A protein szerkezetét egy gén szabja meg, amelynek mutálódása hibás fehérjestruktúra létrejöttéhez vezet.

Azonban az is egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy önmagában a gén mutációi még nem magyarázzák a fehérjék akkumulációját, így a bélrendszer-agy kapcsolat is egyre inkább gyanússá vált. El is kezdték hát vizsgálni.

A Parkinson-kór lassú lefolyása ugyanakkor rendkívül megnehezíti a betegség mélyebb tanulmányozását.

Forrás: Science Photo Library/JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Johan Swanepoel / Science Photo

Azért még ne műttessük meg magunkat

A kutatócsoport évtizedekre visszamenőleg követte végig a betegregisztrációs adatokat, és megvizsgálta, miként alakult annak esélye, hogy a vakbélműtéten átesetteknél kialakult-e a Parkinson-kór. Az adatok azt mutatták, hogy az operációkon átesetteknél több mint 20 százalékkal kisebb eséllyel jelent meg az agyat érintő kór. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel a rejtély még nincs megoldva, számos további kérdés vár megválaszolásra, tehát nem lenne bölcs dolog egyből az orvoshoz rohanni, és kiműttetni a féregnyúlványunkat.

Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a falvakban élőknél kisebb eséllyel alakult ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik nagyvárosokban laktak. Ennek hátterét sem sikerült még teljesen felderíteni, de valószínűleg a kemikáliáknak való kitettség volt kisebb a vidéken élőknél.

Az új eredményeket ismertető publikáció a Science Translational Medicine szaklapban jelent meg.