Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

2018.11.06. 16:44

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

1566-ban a Szigetvárt ért török támadás során a védők, Zrínyi Miklós horvát bán és katonái olyan hősies önfeláldozással védték a várat és ezen keresztül az országot a lehengerlő túlerőben lévő szultáni hadakkal szemben, hogy az Országgyűlés – erre emlékezve - 2012-ben a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak.

Még nem tudta, hogy utoljára száll hadba az oszmán szultán, és az iszlám kalifája

Szulejmán szultán 1566. augusztus 6-án vert tábort Szigetvár alatt. Az idős, ekkor már a 72. életévében járó padisah helyett a a mocsár körülvette város ostromát ténylegesen a nagyvezír, Szokollu Mehmed pasa irányította.

Szulejmán stratégiai célpontja legfőbb ellensége, a Habsburg Birodalom volt.

 

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifájaForrás: Wikimedia Commons

Az 1526-os török győzelemmel végződött mohácsi csata után a padisah Bécs, és Alsó-Ausztria elfoglalását tette meg elsődleges céljává. Az 1526 és 1566 között Magyarország ellen vezetett hadjáratai is ezt a célkitűzését szolgálták, mivel a Magyar Királyság földrajzi fekvése okán ütközőpont volt a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között.

A Mohácsi csata egyik döntő mozzanata Than Mór festményénForrás: hu.wikipedia.org

1566-ban az idős szultán személyesen szállt hadba 100.000 fős seregével és 300 ágyúval.

Eredetileg az 1552-ben a török ostromtól sikeresen megvédett Egert akarta megszerezni, de meggondolta magát, és a Dél-Dunántúl legfontosabb stratégiai erőssége, Szigetvár ellen tört.

A betegeskedő szultán helyett a boszniai születésű Szokollu Mehmed nagyvezír  vezette a Szigetvár elleni ostromot, 1566-ban (Domenico Custos rézmetszete, 1601-ből)Forrás: History.com

A várat Zrínyi Miklós horvát-szlavón bán, főkapitány magyar és horvát vitézei élén védte a nyomasztó fölényben lévő törökök ellen.

Szulejmán hatalmas seregével Zrínyi mindössze 2.500 főből álló várvédő csapata nézett szembe.

 

Szigetvár 1566-os ostroma, Zrínyi Miklós kirohanásaForrás: Wikimedia Commons

A bán még a török had beérkezése előtt a saját költségén Bécsből ágyúkat és lőport hozatott, valamint nagy mennyiségű élelmiszert halmoztatott fel a várban.

Aki hűséges mindhalálig, annak adom az élet koszorúját

A vár kapujába egy nagy fakeresztet állítottak fel, rajta a következő felirattal: „Aki hűséges mindhalálig, annak adom az élet koszorúját." Szulejmán először a város leggyengébb pontját, az Újvárost lövette a török nehézlövegekkel, a zarbuzánokkal.

Szigetvár 1566-os ostroma egy korabeli metszetenForrás: Wikimedia Commons

Zrínyi a várból vezényelt kitörésekkel zavarta meg a törökök felvonulását, ám a védők hamarosan elvesztették az Újvárost.

Zrínyi Miklós ekkor a vitézeit az Óvárosba vonta vissza, amely 10 nap múlva szintén Szulejmán kezére került.

 

Gróf Zrínyi Miklós ( horvátul: Nikola ©ubić Zrinski) horvát-szlavón bán,dunántúli főkapitány rézmetszésű portréjaForrás: Wikimedia Commons

Ezek után a belső várba szorultak vissza a védők, és a kilátástalan helyzetük ellenére onnan folytatták tovább a harcot, továbbra is rendkívül nagy elszántsággal.

Halálosan megsérülve rogyott a földre a hős várkapitány

Mivel a belső várban a felrobbant lőportorony miatt tomboló tűzvészt a védők nem tudták elfojtani, Zrínyi Miklós a várból való kitörés mellett döntött.

A kirohanás előtt a halálra szánt vitézek letettek minden védőfelszerelést, pajzsot, sisakot, és páncélt.

 

Zrínyi valamint az életben maradt magyar és horvát vitézei a belsővár udvarán gyülekeznek a kitörés előtt (Oton Iveković festménye)Forrás: Wikimedia Commons

1566. szeptember 7-én, a kora délutáni órákban, a belső vár udvarán gyülekező mintegy 300 életben maradt védő, miután az utolsó ágyúikat rásütötték a várkapu előtt gyülekező törökökre, kinyitották a kaput,

és a várkapitánnyal az élükön a „Jézus segíts!" csatakiáltást hallatva, gyalogosan kirohanva rátörtek az oszmánokra.

 

A védők a kitörés nyitányaként megnyitják a vár főkapuját (Székely Bertalan festménye)Forrás: Wikimedia Commons

A várkapun át váratlanul kizúduló védőktől a törökök megzavarodtak,

akik halált megvető bátorsággal, kardjaikat villogtatva vettették rá magukat a megdöbbent oszmán harcosokra.

Ám a hatalmas túlerőben lévő törökök gyorsan felocsúdtak, és nyíl valamint golyózáport zúdítottak a reménytelen helyzetbe került védőkre.

Zrínyi és vitézei utolsó kétségbeesett rohamukkal a várból kitörve rárontanak a törökökre (Hollósy Simon festménye)Forrás: Wikimedia Commons

Zrínyit rögtön a roham elején több lövés is eltalálta, amitől a hős várkapitány holtan a földre rogyott. Az elesett bánnak fejét vették, és az ostrom után a török táborban kopjára tűzve, közszemlére tették ki. A vezérét vesztett kevés életben maradt vitéz visszaszorult a várudvarra,

de még bent az épületben is teremről teremre védekeztek mindaddig, amíg az utolsó szálig el nem estek.

 

Zrínyi halála (19. századi színezett litográfia)Forrás: Wikimedia Commons

Zrínyi és vitézei valamennyien hősi halált haltak, Szigetvár elesett, ám a törökök is nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek el a hősök elszánt védekezésétől.

Propugnaculum christianitatis - A kereszténység védőbástyája

Az önfeláldozó hősiességnek az a magas foka, amit Zrínyi Miklós és vitézei tanúsítottak az oszmán hódítókkal szemben,

arra indította a pápát, hogy Magyarországnak „a kereszténység védőbástyája- propugnaculum christianitatis „ – címet adományozza.

 

Gróf Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse (Barabás Miklós festménye)Forrás: Wikimedia Commons

A magyarországi eseményeket feszült figyelemmel kísérte az egész keresztény Európa,

mivel nagyon tartottak a muszlim invázió továbbterjedésétől.

1566-ban Szigetvár képletesen egész Európát és a kereszténységet is védelmezte az Oszmán Birodalom ellenében.

Szigetvár a 16. században (egykorú színezett rézmetszet)Forrás: Wikimedia Commons

Az 1566-os ostrom után még a távoli Anglia templomaiban is hetente háromszor mondták el a canterbury érsek törökellenes imáját Zrínyi Miklós és hős katonái emlékére.

Szulejmán és seregének jelentős része is holtan maradt Szigetvár alatt

Igaz, hogy az életüket a hazáért feláldozó vitézek mind oda vesztek és Szigetvár elesett, de a törökök is nagyon súlyos veszteségeket, több,mint 20.00 halottat voltak kénytelenek elkönyvelni.

A szigetvári kitörés 450. évfordulója alkalmából 2016-ban a belsővárban  felavatott Zrínyi-emlékműFotó: Polyak Attila - Origo

Az ostromló sereg 42 %-a odaveszett,

a török táborban pedig az oszmán szultán és az iszlám kalifája, Szulejmán is meghalt szeptember 6-án. A padisah ezért már nem láthatta csapatai győzelmét, amikor a csata utolsó napján, szeptember 7-én Zrínyi és vitézei kitörtek a várból.

Hagyományőrző végvári vitéz a szigetvári várudvaron. Zrínyi szigetvári  hőstette  fontos részét alkotta a magyar identitástudat kialakulásánakFotó: Mudra László - Origo

A szigetvári ostrom után nem csak Magyarországon, de Európa-szerte is képsorozatok, metszetek készültek Zrínyiről

és a kirohanásáról, továbbá a védők hősisségét méltató füzetek tömegét nyomtatták, melyekben Zrínyit, mint a „magyarok Főnixét" emlegették.

A hős várkapitány, Gróf Zrínyi Miklós rézmetszésű portréja a 16. századbólForrás: Wikimedia Commons

A szigetvári védők tanúsította hősiesen önfeláldozó és bátor magatartás akkoriban követendő példává vált. A magyarok felfogása szerint a „hitért és hazáért" harcoltak, ezt tanította számukra a környezet és a vallás, a katolikus valamint a protestáns is egyaránt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK