Régóta éltek pásztorok a selyemút mellett

2018.11.06. 14:47

Már több mint négyezer évvel ezelőtt pásztornépek lakták a későbbi selyemút egyik legfőbb hegyi szakaszát Közép-Ázsiában - derült ki a PLOS One című folyóiratban publikált tanulmányból, amelynek eredményeit ősi állati csontokon végzett vizsgálatokra alapozták.

A selyemútnak több olyan fontos ága is van, beleértve a kirgizisztáni Alay-völgyet - egy Északnyugat-Kínát az oázis menti településekkel összekötő hatalmas hegyi folyosót -, amelyek esetében csak nagyon keveset tudni arról, hogy a korai emberek miként éltek ott évszázadokkal a selyemút kora előtt.

2017-ben egy nemzetközi kutatócsoport korábban ismeretlen települések egész sorát tárta fel a Kirgizisztán déli határvonala mentén húzódó hegyekben.

A területen végzett próbaásatásokon és vizsgálatokban olyan ősi állati csontmaradványok kerültek a felszínre, amelyek fontos információkat őriztek arról, hogy az emberek miként éltek hajdanán az Alay régióban. A csontleletek azonban túlságosan aprók és töredezettek voltak ahhoz, hogy a méretük vagy az alakjuk alapján azonosítani lehessen, mely állattól származnak.

Az Alay-völgy csodás látképeForrás: William Taylor

A németországi Max Planck Intézet Humántörténeti részlegén dolgozó William Taylor és kollégái lézeralapú tömegspektrometria segítségével azonosították azokat a peptideket, amelyek a csontokban lévő kollagént alkotják, ezáltal egyedülálló "ujjlenyomatokat" létrehozva.

A német és orosz szakemberek megállapították, hogy az Alay-völgyi emberek legkevesebb 4300 évvel ezelőtt kezdtek birkát, kecskét és szarvasmarhát tenyészteni.

A franciaországi Toulouse-i Egyetem kutatóinak ősi DNS-mintákon végzett kutatásait is figyelembe véve azt is megállapították, hogy a későbbi századokban, amikor a selyemúton folytatott kereskedelem már virágzott a térségben, az olyan szállításra használt állatok, mint a háziasított lovak és kétpúpú tevék (baktrián) szerepe jelentősen megnőtt Alayban.

A selyemút keletről, a császári birodalom idején neves Csangantól, vagyis a mai Senhszi tartomány Hszian városától indult. Teljes hossza meghaladta a 7000 kilométert, amelynek több mint fele Kínában húzódott. Kínát elhagyva áthaladt néhány közép-ázsiai államon, érintette Afganisztánt, Iránt, Irakot, Törökországot és egészen a Földközi-tenger keleti partjáig vezetett. A kínai selyemárukat ezen az úton szállították Európába.