A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király

2018.11.09. 06:35

560 éve lépett trónra egyik legnépszerűbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fűződő viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekről is mesél az érdeklődőknek.

Pannóniából Itália

A tudományt pedig vagy égi ihletből vagy pedig fáradtságos munka árán lehet megszerezni" – idézte Mátyás király szavait Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kiállítás megnyitó ünnepségén. A magyar történelem talán egyik legismertebb és legnépszerűbb uralkodója általában „az igazságosként" él a népi köztudatban, arról jóval kevesebb szó esik, hogy korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt. Még az életét kutató szakértőket is sokszor meglepte, milyen mély kapcsolatot ápolt hajdani nagy királyunk a tudományokkal és a tudással. Német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók, művészek adták egymásnak a kilincset az uralkodó udvarában. A Magyar Királyság felkerült a világ műveltségi térképére, nemes királyunk nem titkolt céljának tekintette, hogy Pannóniából második Itáliát faragjon. Mátyás intézkedései példamutatással szolgálnak arra, milyen irányba kell a magyar tudomány, művészet és kultúra támogatását előrevinni" – mondta Lovász László.

Az Akadémia elnöke kiemelte Mátyás leghíresebb tudósát, Johannes Regiomontanus matematikust és csillagászt. A tudós a bolygópályák későbbi számítása során nélkülözhetetlen trigonometria területén elért eredményei mellett másban is megelőzte korát. A csillagászati megfigyeléseiből azt a következtetést vonta le, hogy a ptolemaioszi geocentrikus (földközpontú) világmodell nem állhatja meg a helyét. Ezzel a Kopernikuszi-fordulat (vagyis a napközpontú világkép) elterjedésének egyik előfutárává vált.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kiállítás révén megismerkedhetünk egy eleven, a világra nyitott, annak megismerése érdekében erőfeszítéseket tevő magyarokból és külföldiekből álló társaságot: Mátyás királyt és környezetét" – ajánlotta a tárlat megtekintését Lovász László.

Egy nagyon hatékony tudományos intézményrendszert alkotott

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója elmondta, a kiállítással a múltból akarnak üzenni a mának, hiszen Mátyás király munkássága mindig aktuális téma marad. A legfiatalabb Hunyadi korában Magyarország valóságos nagyhatalomnak számított, ha jövedelmeit tekintjük, Mátyás ötször gazdagabb volt az angol királynál, s háromszor vagyonosabb a francia uralkodónál. Királyként tudatosan készült arra uralma folyamán, hogy miként viszonyuljon a tudományhoz. Tudománypolitikájában – az elődök példájából tanulva - arra törekedett, hogy intézményeket alkosson, és azokat hagyja dolgozni, működni saját intézményi logikájuk mentén.

Monok István, az MTA KIK főigazgatója. A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az intézményrendszer még a sokak által lenézett Jagellók idején is kiválóan működött, virágzása egészen a mohácsi vészig zavartalan maradt. A főurak, főpapok sorra vették át a királyi udvarban ellesett szokásokat, számos tudományos műhely létesült, melyek élénk kapcsolatokat ápoltak egymással. Az általános cél – hogy a Magyar Királyság lakosságának kulturális és tudományos színvonalát emeljék – megvalósult. Jól dokumentáltan tudjuk most már, hogy a Jagelló kori középpapság jelentős része egyetemet végzett" – mondta Monok István.

Mátyás és a csillagok

Mátyás különösen érdeklődött a historiográfia és a csillagászat iránt, utóbbi terület különösen nagy hangsúlyt kap a kiállításon. Az égitestek tudományát akkoriban kétféle módon igyekeztek megismerni: a mai értelemben vett csillagászattal (asztronómia) és a csillagjóslással (asztrológia). Ez utóbbit ma már tudományosan megalapozatlannak veszik, a 15. században azonban természetesen még nem volt így. Az asztronómia a bolygók mozgását, tulajdonságait kutatja, az asztrológia pedig ezeknek a földi életre kifejtett hatásait. Akkoriban az égitesteket vizsgáló tudós egyszerre volt asztrológus és csillagász, sőt, magát a valódi csillagászatot csupán a csillagjóslás segédtudományának tekintették.

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Csudai Sándor - Origo

Számos forrás – többek között versek, krónikák, falfestmények – utalnak arra, hogy Mátyás király maga is hitt a csillagok erejében, rendszeresen kikérte asztrológusainak tanácsait egy-egy fontos döntés előtt.

Az asztrológia csak a középkori világkép letűnésével, a 17-18. században veszítette el jelentőségét (bár sajnálatos módon napjainkban sokan, elsősorban anyagi megfontolások miatt, újra és újra előveszik e babonás nézeteket).

A Carbo-corvina

Nem túlzás azt állítani, hogy a kiállítás egyik ékköve a Carbo-corvina, amely a MTA KIK egyetlen teljes reneszánsz kódexe. A kódex lapjain Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és a szerző, Ludovicus Carbo latinul író olasz humanista párbeszéde olvasható. A szerző tanulótársa volt a neves költőnek, Janus Pannoniusnak. A Mátyás király dicső tetteiről írott mű a legkorábbi corvinák közé tartozik, 1473 és 1475 között másolták Itáliában.

A Carbo-corvina mellett más kódexeket, valamint ősnyomtatványokat is láthatnak az érdeklődők. A megtekinthető dokumentumok röpke képet adnak a 15. század tudományos iratainak tartalmáról. Ha nincs fogalmunk arról, milyen csillagászati eszközöket alkalmazhattak a kor tudósai, akkor is érdemes megtekintenünk a tárlatot, a kincsek között helyet kapott egy torquetum (torkvétum) is, amely az égitestek ekliptikai koordinátáinak közvetlen mérésére szolgált.

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kiállítás 2019. február 28-ig ingyenesen látogatható az MTA Könyvtár és Információs Központ székházában.