Tudja, melyik volt a legtöbb áldozatot követelő magyarországi merénylet?

2018.11.09. 18:51

A magyar történelem sem mellőzi a hosszú évszázadokra visszanyúló merényletek krónikáját. A középkortól a 20. század elejéig elsősorban a koronás fők, vagy az ország politikai életében befolyásos szerepet játszó főrendek és államférfiak estek az ilyen-olyan cselszövések áldozatául. Ehhez képest az ártatlan, hétköznapi embereket célba vevő terrorizmus már a modern kor, a 20. század „találmánya", amiből természetesen Magyarország sem maradt ki.

Csaknem évezredes múltra tekint vissza a hazai merényletek krónikája

Mint a magyar história eseménytörténete, úgy a hazai politikai indíttatású merényletek krónikája is csaknem egy évezredes múltra tekint vissza.

A középkorban gyakori trónviszályoknak számos koronás fő esett áldozatáulForrás: Vodzilla

A hatalmi ellentétek vagy trónviszályok szülte, nem egyszer merényletbe torkolló összeesküvések ugyanúgy részei voltak a magyar középkor vagy újkor történetének,

mint más kortárs európai királyságok illetve országok históriájának.

 

II. András magyar király portréja a Thuróczi krónikábanForrás: Wikimedia Commons

Ki ne hallott volna például II. András király felesége, Gertrudis királyné ellen 1213-ban elkövetett, és Erkel Ferenc Bánk bán című operájában is feldolgozott merényletről?

Erkel Ferenc zenésítette meg Bánk bán című operájában a Gertrudis királyné elleni merényletet (Barabás Miklós litográfiája 1845-ből)Forrás: Wikimedia Commons

A magyar középkor ismertebb merényletei közé tartozik ezen kívül IV. (Kun) László király 1290 júliusában történt meggyilkolása

csakúgy, mint a legrövidebb ideig trónon ült királyunk, a nem egészen két hónapig uralkodó II. (Kis) Károly ellen 1386 februárjában elkövetett politikai gyilkosság.

IV. (Kun) László és Rudolf a drünkruti csata után. A magyar  király merénylet áldozatául esett 1290-benForrás: Fj Mol

De ugyancsak politikai indíttatású volt a 16. századi magyar történelem egyik kiemelkedő államférfija, Fráter (Martinuzzi) György bíboros 1551 decemberében történt meggyilkolása is,

amit személyesen a Habsburg uralkodó, I. Ferdinánd rendelt el.

 

Fráter Györgyöt Ferdinánd tudtával gyilkolták meg Castaldo martalócaiForrás: Wikimedia Commons

A szarajevói merénylet lett a 20. századi történelem messze legtragikusabb következményekkel járó politikai gyilkossága;

az 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főhercegre, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösére és feleségére leadott halálos lövések vezettek ugyanis az európai nagyhatalmi viszonyokat gyökerestől felforgató első világháború kitöréséhez.

Gavrilo Principet elfogják a trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban, 1914. június 28-ánForrás: Wikimedia Commons

A világháború utáni zűrzavaros időkben, a Károlyi-féle őszirózsás forradalom napjaiban, 1918. október 31-én gyilkolták meg Gróf Tisza Istvánt, amelynek háttere mind a mai napig homályba maradt.

Alighogy elütötte az óra az éjfélt, hatalmas detonáció reszketette meg az éjszakát

A 20. század nagyon sok mindenben - a merényleteket is beleértve -, bizonyult másnak, mint az ezt megelőző évszázadok.

A 20. században vált általánossá  egy új jelenség, a terrorizmus,

amely már nem csak a közszereplőket, hanem az utca emberét is célba vette ordas céljai elérése érdekében.

A 20. században vált általános jelenséggé a politikai terrorizmusForrás: FILMALUATION

A terrorcselekményeket az egyszerre több, esetenként pedig a nagyon sok ártatlan áldozat jellemzi.

Mint oly sok ország, így hazánk sem maradt ki a 20. századi tömegmerényletek sorából.

A 2001 szeptember 11-én a New York-i World Trade Center ikertornyai ellen elkövetett terrortámadásnak több mint háromezer halálos áldozata voltForrás: AFP/Seth Mcalliser

A mindmáig legtöbb áldozattal járó itthoni merénylet több mint 87 éve történt, a magyar főváros, Budapest közelében.

1931. szeptember 13-án pár perccel azt követően, hogy az óramutatók átlépték az éjfélt, hatalmas detonáció rázta meg az álomba szenderült Buda-környéki község, Torbágy éjszakai csendjét.

A biatorbágyi vasúti völgyhíd napjainkbanForrás: Wikimedia Commons

A községen átívelő vasúti viaduktról a Budapest felől érkező gyorsvonat mozdonya hat kocsit magával rántva, hatalmas csattanással zuhant le a mélybe. A Budapest–Hegyeshalom–Bécs között közlekedő 10. számú nemzetközi gyorsvonat 1931. szeptember 12-én pontban 23 óra 30 perckor futott ki a Keleti pályaudvarról,

 

a 10 fős személyzeten kívül 105 utas helyezkedett el a vagonok ülésein és fekvőhelyein.  

 

A mélybe zuhant szerelvény összeroncsolódott vagonjai a biatorbágyi merénylet reggelénForrás: Iho.hu

Már beköszöntött szeptember 13.-a, amikor a szerelvény éjfél után nyolc perccel elérte a ma Biatorbágy város területén lévő vasúti völgyhidat. Ahogy a mozdony csattogva ráfutott a viadukton átvezető sínekre, hirtelen

vakító villanás és hatalmas detonáció közepette egy több mint négy méter hosszú síndarab szakadt ki a pályatestből.

 

A viaduktról 26 méteres mélységbe zuhant a mozdony a detonáció nyománForrás: Wikimedia Commons

A mozdonyvezető hiába kísérelte meg az azonnali vészfékezést; a mozdony, a mögötte lévő poggyászkocsi, valamint négy vagon, továbbá egy hálókocsi kisiklott, és 26 méter magasból a mélybe zuhant.

Váratlanul Bécsben adja fel magát a merénylő

Huszonketten azonnal szörnyethaltak a mit sem sejtő utasok és a szolgálatot teljesítő személyzet tagjai közül.

A merénylet helyszíne 1931. szeptember 13-ánForrás: Wikimedia Commons

A helyszínre érkező mentőalakulatok a halottakon kívül 17 súlyos sérültet is találtak a mélybezuhant vasúti kocsik roncsai között. A nyomozók a helyszíni szemle során megállapították, hogy a viadukton átfutó sínpár jobb oldali részéből  egy négyméteres darab hiányzik. Megtalálták a házilag barkácsolt robbanószerkezet maradványait is, amely hozzávetőleg 1,5-2 kilogrammnyi ekrazitot tartalmazhatott. A pokolgépet rézhuzalokkal rögzítették a sín belső oldalához, a robbanószerkezetet a sínen átfutó mozdony súlya aktiválta. A detonáció nem közvetlenül a mozdony alatt, hanem a 3. és 4. vagon között következett be; a kisiklott és lezuhanó vagonok húzták a mélybe a mozdonyt is.

Három vagon, a benne ülők nagy szerencséjére, a síneken maradt.

A mozdonyvezető és a fűtő holttestét a gőzös összezúzódott konyhájában (vezetőállásában) találták meg; a masiniszta még holtában is a fékfogantyút markolta.

Gróf Károlyi Gyula kormánya, 1931-benForrás: Wikimedia Commons

A nyomozók a helyszín közelében találtak egy levelet is, amely az alábbi sorokkal kezdődött:

Munkások, nincsen jogotok! Hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben!

A levél alapján a biatorbágyi katasztrófát politikailag motivált terrorcselekményként kezelték,ami miatt Gróf Károlyi Gyula kormánya szeptember 20-án az államellenes cselekményekre is kiterjesztette a statáriális ítélkezési eljárást.

Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a biatorbágyi merénylet miatt az államellenes cselekményekre is bevezettette a statáriális eljárástForrás: Wikimedia Commons

Ám az illegális kommunisták számlájára írt merénylet vakvágánynak bizonyult,

ugyanis teljesen váratlanul október 7-én Bécsben feladta magát Matuska Szilveszter,

a magyar származású, de az osztrák fővárosban élő kereskedő, mint a biatorbágyi merénylet elkövetője.

Örökre nyoma veszett a fegyházból megszökött merénylőnek

Az osztrák rendőrség által letartóztatott, akkor 39 éves Matuska Szilveszter vidéki tanítóból lett az első világháború utáni években kereskedelmi tranzakciókkal és ingatlanügyletekkel foglalkozó üzletember, aki 1928-ban telepedett le Bécsben.

A bécsi illetőségű Matuska Szilveszter, a merénylet elkövetője. A motívum megoldatlan maradtForrás: Wikimedia Commons

Matuska nem csak a biatorbágyi merényletet ismeret be, hanem egy Ausztriában és Bajorországban megkísérelt vasúti robbantást is feltárt az osztrák nyomozók előtt.

A bécsi kerületi bíróság bűnösnek mondta ki, és hat év börtönre ítélte

a tárgyaláson végig zavarodottan viselkedő Matuska Szilvesztert.

Matuska Bécsben készített bűnügyi nyilvántartási fotójaForrás: Murderpedia

A bíróság eljárás alatt a cselekménye motivációját firtató kérdésekre rendre azt válaszolta,

hogy egy titokzatos személy, bizonyos „Leó” sugalmazta neki a Budapestről indult gyorsvonat felrobbantását.

A törvényszék úgy ítélte meg, hogy noha a vádlott büntetőjogilag felelősségre vonható, de pszichésen súlyos beteg. Magyarországon is lefolytatták ellene távollétében a bírósági eljárást, és halálra ítélték.

Matuska Szilveszter a bécsi törvényszék előtt. Büntetőjogilag beszámíthatónak minősítették, de a közvélemény őrültnek tartottaForrás: Dreschibe.de

Amikor Ausztriában kitöltötte börtönbüntetését – mivel az akkor hatályos osztrák büntető törvénykönyv nem ismerte a halálbüntetést – Magyarországon életfogytig szóló szabadságvesztésre változtatták át a büntetését, hogy kiadható legyen. Matuska Szilvesztert a váci fegyházba szállították.

Matuskát kiadatása után a váci fegyházba szállítottákForrás: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A merénylettel kapcsolatosan a magyar hatóságoknak sem volt hajlandó többet elárulni annál, mint amit Bécsben már elmondott. Amikor 1944 őszén a Vörös Hadsereg egységei Vác határába értek,

a nagy zűrzavarban pár órára őrizet nélkül maradt fegyházból Matuska Szilveszter más foglyok társaságában megszökött.

 

Matuska Szilveszter ausztriai büntetésének kitöltése után megérkezik Bécsből BudapestreForrás: Dreschibe.de

Ekkor veszett végleg nyoma a legtöbb halálos áldozattal járó hazai terrorcselekmény elkövetőjének. Az, hogy mi történt 1944 után Matuska Szilveszterrel, soha nem derült ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK