Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

2018.11.14. 21:10

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százéves nyomában - Szarajevótól Trianonig című könyvéről beszélgettünk a szerzővel.

Szarajevó után öt hétig még bármikor meg lehetett volna állítani a tragédiát

A történelmi közgondolkodás érdekes sajátossága, hogy amíg a második világégés máig ható következményeire evidenciaként tekintünk, addig az elmúlt száz év történéseit alapvetően meghatározó „nagy háborúra” inkább csak mint a jelen eseményeitől nagyon távoli időszakra gondolunk, a napóleoni háborúkhoz hasonlóan.

Az első világháborúban az volt a legtragikusabb, hogy nagyon könnyen el lehetett volna kerülni, de mindenki szenvedélyesen háborút akartForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Pedig az első világháború szelleme és hagyatéka ma is meghatározó befolyást gyakorol mindennapjainkra,

a világgazdaságra, a kultúrára, és az országhatárokra. A világtörténelemből nem sok olyan konfliktus ismert, ami annyira szükségtelen lett volna, mint az első világháború.

Szalay-Berzeviczy Attila  az elmúlt négy és fél évben az egész világon bejárta kamerájával, és megörökítette a „nagy háború” egykori helyszíneitForrás: Origo/Polyak Attila

A Szarajevóban 1914. június 28-án eldördült pisztolylövések után, amelyek kioltották Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének és feleségének életét, még közel öt hét telt el a fegyverek első összecsapásáig.

A Latin-híd Szarajevóban, amelynek felhajtójánál 1914. június 28-án eldördültek a végzetes lövésekForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Ez alatt az öt hét alatt bármikor le lehetett volna állítani a konfliktus eszkalálódását,

ami aztán elvezetett Belgrád július 28-i végzetes ágyúzásához, a nagy világégés kirobbanásához. Csakhogy ezt irracionális módon senki sem akarta, mert ez senkinek nem igazán állt az érdekében.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere. Az első világháború következményeként, a Monarchia megsemmisültForrás: Origo

Az Európát ekkor jellemző fejlődés, gyarapodás és haladás ellenére, a nagy többség háborút akart.

Éppen ezért az első világégés nagyon sok olyan tanulsággal rendelkezik, amit a világpolitika mai alakítóinak sem ártana megszívlelni.

Mikor és honnan jött az ötlet, hogy a centenárium alkalmából az események időrendi sorrendjében felkeresse fényképezőgépével az első világháború összes helyszínét, és könyvet adjon ki erről a maga nemében páratlan négy és félévnyi „időutazásról”?

Meggyőződésem, hogy a "nagy háború" volt az elmúlt kétszáz év legnagyobb hatású eseménye, amelynek ismerete elősegíti napjaink világpolitikai folyamatainak megértését. Hiszen annak a világrendnek, amiben ma is élünk, az alapjait és teljes szerkezetét az első világháború hozta létre.

Meggyőződésem, hogy a "nagy háború" volt az elmúlt kétszáz év legnagyobb hatású eseményeFotó: Polyák Attila - Origo

Ezen túl pedig nagyon fontosnak tartom, hogy megmaradjon az emlékezetünkben mindaz a felfoghatatlan áldozat,

amit a lövészárkokba kivezényelt 60 millió katonától és gyakorlatilag a kor teljes lakosságától megkövetelt a háború. Az első világháború eseményeinek és folyamatainak ismerete a pusztulásra való emlékezéssel együtt, segíthet elkerülni a harmadik világháborút.

Forrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Márpedig a tudásra és az emlékezésre nagyon nagy szükség van akkor,

amikor már a második világháború veteránjaiból is csak nagyon kevesen maradtak köztünk, és amikor ismét erősödésnek indult az a három erő – a nacionalizmus, a kardcsörtető militarizmus és a területszerző imperializmus - amelyek aztán utat nyitottak az első világháborúnak. Ezért úgy éreztem, valamivel én is szeretnék hozzájárulni a centenárium alkalmából az első világégéssel kapcsolatos ismeretekhez és az emlékezéshez.

Forrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Mindezen túl pedig bécsi és budapesti lakosként, az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséhez vezető okok folyamatos és részletes megismerésének igénye is fontos mozgatórugó lett abban, hogy 2014-ben elindítsam „A Nagy Háború 100 Éves Nyomában" című könyvem megalkotását.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Professzionális fotográfiával régóta foglalkozó emberként pedig úgy gondoltam, hogy kevés dolog van ami hatásosabb és figyelem felhívóbb, mint egy különleges és igényes fotókból összeállított könyv. A "nagy háborúról" azonban több tízezer könyv írodott már a világban az elmúlt 100 évben.

Belga első világháborús hagyományőrzőkForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Ezért döntöttem úgy, hogy a történelmi témában szerzett tudásomat, világjáró tapasztalataimat és fényképészi képességemet megfelelően ötvözve egy olyan könyvet alkotok, amely világszinten is egyedi és megismételhetetlen lesz.

Szalay-Berzeviczy Attilát budapesti és bécsi lakosként az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának részletei különösen erősen foglalkoztatjákFotó: Bielik István - Origo

A könyvem olyan képekkel meséli el az első világháború katonai eseményeit és világpolitikai folyamatait, amelyek 100 évvel később 2014 és 2018 között készültek az események eredeti helyszínein.

Ön a beszélgetésünk után azt kérte, hogy az interjú ne november 11-én, a világ által Armistice napként ünnepelt napon, hanem november 14-én az első világháború, a fegyveres harcok tényleges befejeződésének századik évfordulóján jelenjen meg. Kifejtené, hogy miért?

A háború harctéri szakasza csak a nyugati fronton zárult le november 11-én.

Valójában a britek és a németek közötti fegyveres harcok még november 14-ig folytatódtak az afrikai harcszintéren,

pontosabban Rodéziában, a mai Zambia területén.

Ahol ténylegesen befejeződtek a nagy háború utolsó harcai: Abercornban, a mai ZambiábanForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Ennek pedig az volt a magyarázata, hogy Vilmos császár számüzetése, és a compiegne-i fegyverszünet híre csak három nappal később jutott el a fekete kontinens belsejében harcoló seregekhez.

Az első világháború valóban utolsó fegyveres harcának emléktáblája a zambiai Mbala településen, az egykori rodéziai AbercornbanForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

A németek megadására viszont még további 11 napot kellett várni,

mert Paul von Lettow parancsnok ragaszkodott ahhoz, hogy a fegyverletétel ünnepélyes keretek között, a Tanganyika tó partjához közeli Abercornban (a mai Mbala) történjen meg. Az oda való eljutás a seregei részére viszont még további több mint egy hetet vett igénybe.

Úgy gondolom, az első világháború eseményeinek elbeszélése még mindig erősen Európa-központú, holott az előbb említettek is azt erősítik meg, hogy a világháború nem csak az elnevezésében, hanem ténylegesen is világháború volt, rengeteg Európán kívüli hadszíntérrel és számtalan nemzet katonáival. Ha már az Európán kívüli hadszíntereknél tartunk, végül is hány, az első világháború történéseivel érintett országban, illetve kontinensen járt?

Az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen jártam, mert gyakorlatilag az összes kontinens érintett volt a nagy háború eseményei által.

Öt év alatt összesen 59 országban kerestem fel az első világháború helyszíneit, beleértve annak legtávolabbi pontját, a csendes-óceáni Szamoát,

amit 1914 októberében a német helyőrség magát megadva, puskalövés nélkül adott át az új-zélandi katonáknak.

Szalay-Berzeviczy Attila az első világháború legtávolabbi helyszíneit, köztük a csendes-óceáni Szamoát, illetve a dél-atlanti Falkland-szigeteket is felkeresteFotó: Polyák Attila - Origo

Az első világháború másik legtávolabbi szegletében a chilei Valparaisóban is jártam csakúgy, mint a nagy háború legkietlenebb helyszínén, a dél-atlanti Falkland-szigeteken.

A Szamoa-szigeteki első világháborús emlékműForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Az sem különösebben ismert, hogy például Pápua Új-Guineán elég komoly ütközet zajlott le a németek és az ausztrálok között.

De a könyv nem pusztán a helyszínek bemutatásával foglalkozik, hanem az események hátterének feltárásával is.

Józan ésszel nagyon nehéz felfogni, hogy a jólétben élő és prosperáló korabeli európai államokat mi kergette az egész világrendet felforgató fegyveres konfliktusbaForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Mert az első világháború egyik legizgalmasabb és a mának is szóló kérdése,

hogy a 19. századi ipari forradalom és a gyarmatosítás, valamint a modern polgárosodás talaján létrejött, erős, és dinamikusan növekvő gazdaságokkal rendelkező európai országok vajon miért ütköztek 1914-ben a képletes jéghegynek úgy, mint két évvel korábban a valóságosnak a kor büszke szimbóluma, a Titanic?

És Ön mire jutott, miért futott Európa jéghegynek 1914-ben? Mekkora hangsúlyt helyez a világháború Európán kívüli területeire illetve eseményeire majd a könyv?

A könyv kimerítően foglalkozik a háború minden szegletével,

hiszen az első világháború hagyatékának megértéséhez nagyon fontos foglalkozni az Európán kívüli eseményekkel.

Mint mondtam, az újabb balkáni háború világméretűvé kiszélesedésének a mozgatórugója az imperializmus volt. Európa fejlődése és gazdasági növekedése hatalmas mértékben a gyarmati birodalmakon beszerezhető nyersanyagokra és energiahordozókra építkezett.

Az Auróra cirkáló Szentpéterváron. A nagy háború eseményei megváltoztatták a világot, többek között az 1917-es bolsevik forradalom, de Hitler felemelkedése és a második, még nagyobb világégés is az első világháborúra vezethetők visszaForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Márpedig Európa legdinamikusabb és legsikeresebb motorja a Német Birodalom volt,

amely csak nagyon kis részesedéssel rendelkezett a gyarmati világban a britekhez és a franciákhoz képest.

A németek mindösszesen Namibiát, Togót, Kamerunt és a Tanganyikai Köztársaságot, valamint Pápua Új-Guinea egy kicsiny részét és a Szamoa szigeteket uralták.

Nem beszélhetünk értelmes háborúkról, hiszen a fegyveres konfliktusok szenvedést és nyomorúságot zúdítanak az országokra, ám a háborúk történetében mégis talán az első világégés volt a legértelmetlenebb, és lett volna a legkönnyebben elkerülhető fegyveres összetűzésForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Így tehát a németek a világ újrafelosztását, a törökök a birodalmuk Indiáig való kiterjesztését, a britek és a franciák pedig a meglévő német és török gyarmatok megszerzését tűzték ki célul a háború megkezdésekor.

A frontvonalak befagytak Európában, az évekig eltartó értelmetlen lövészárok-háború pedig milliók halálába kerültForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Aztán amikor a frontvonalak befagytak Európában, akkor a szövetségesek új áttörési pontokat kerestek a kontinensen kívül a győzelem érdekében.

Így a britek belekezdtek egy kettős játszmába, aminek eredményeképpen máig tart az arab-izraeli konfliktus a Közel-Keleten.

Arábiai Lawrence az arabok vezetőinek megígérte az önálló és független Arab Állam létrejöttét ha összefognak velük az Oszmán Birodalommal szemben.

Az antant kétkulacsos szerepet játszott az Oszmán Birodalom felosztásában, elvetve a máig akut közel-keleti kunfliktus csíráitFotó: Hirling Bálint - Origo

Az Egyesült Államok háborúba léptetéséhez az angolok úgy gondolták, hogy szükség van az ottani zsidóság támogatására.

Ezért viszont nekik beígérték az önálló zsidó állam létrehozását Palesztinában, ami teljesen szembe ment azzal, amit az araboknak igértek.

És ha ez nem lett volna elég önmagában, akkor erre jött még ráa franciák és az angolok titokban megkötött úgynevezett Sykes-Picot egyezménye, mely arról rendelkezett, hogy a háború megnyerése után hogyan osztják fel maguk között a Közel-Keletet.

A ma is súlyos válságot jelentő közel-keleti konfliktus gyökerei jelentős részt a Skyes-Picot egyezményre, az önző és cinikus területfelosztásra vezethető visszaForrás: AFP/VIRGINIE NGUYEN HOANG

Ennek a megállapodásnak megfelelően a britek megkapták a mai iraki területeket, és Haifa kikötőjét Egyiptomon túl, míg a franciák vitték a mai szír és libanoni területeket.

Mindennek fényében megmosolyogtatott, amikor a centenáriumi ünnepségek során a francia és a brit beszédekben azt hallottam, hogy az első világháború a demokráciáért és a szabadságért folyó küzdelem volt

az antant számára, az elnyomó német, török, és osztrák-magyar birodalmakkal szemben.

Forrás: Szalay-Berzeviczy Attila

1914 és 1918 között csak és kizárólag egyetlen országot érdekelt a demokrácia és a nemzetek önrendelkezési joga Európában és a világban, ez pedig az Egyesült Államok volt. Csakhogy mindeközben ők pedig otthon diszkriminálták és elnyomták például a saját afroamerikai lakosságukat.

Gondolom, ebben az igen összetett és nagy munkában nem csak a saját kutatásaira hagyatkozott.

Nem, egyáltalán nem. A munkámat kiváló hazai illetve külföldi történészek és más szakértők, az első világháború históriájának elismert kutatói segítették.

Szalay-Berzeviczy Attila Romsics Ignác történészprofesszor társaságábanForrás: Origo-Polyák Attila

Segítségük és hasznos tanácsaik nélkül aligha születhetett volna meg a könyv.

A Központi Hatalmak vereséget szenvedve elvesztették a háborút, ám a rákövetkező évben, az antant győztes nagyhatalmai Versailles-ban pedig elvesztették a békét. Bejárva a világégés egykori helyszíneit és országait, mit tapasztalt, hogyan él tovább napjainkban a „nagy háború" emléke?

Érthető módon rendkívül erős az első világháború emlékezet-kultúrája Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban.

Nagyon sok embert vesztettek a saját területeiken vívott harcokban mire megszerezték a keserves győzelmet Amerikának köszönhetően.

Az Egyesült Királyságnál senki nem veszi komolyabban az első világháborúra való megemlékezést.

Az Egyesült Királyságnál talán egy ország sem veszi komolyabban az első világháborúról való megemlékezéstForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Azóta is a november 11. náluk egy olyan fontos nap, amikor a királyuk vagy királynőjük minden évben megkoszorúzza a westminsteri nagy háborús emlékművet.

Forrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Ezzel ellentétben viszont az Egyesült Államokban szinte egyáltalán nem létezik első világháborús emlékezetpolitika,

nekik is, mint az oroszoknak, minden a második világháborúról szól.

Közép-Kelet-Európában pedig szinte nyomtalanul múlt el a centenárium.

A csehek vagy a szlovákok  az osztrákok és a magyarok háborújának tekintik az első világégéstForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

A lengyelek és az ukránok soha nem érezték a területeiken vívott háborút a saját ügyüknek,

miközben a csehek és a szlovákok ezt az osztrákok és a magyarok háborújának tekintik. A győztes oldalon a régióból csak Románia és Szerbia állt. Ezek az országok rendszeresen meg is emlékeznek az eseményekről.

Szalay-Berzeviczy Attila a Föld 59 országában kereste fel az első világháború emlékhelyeitFotó: Hirling Bálint - Origo

A szerbek a ceri és a kolubarai győzelmet, a románok pedig természetesen Erdély megszerzését ünneplik.

Ausztria, Magyarország, és Németország viszont nem csak hogy a vesztes oldalon zárva a háborút nem tud mit kezdeni ezzel az egésszel, de a mai területeiken egyetlen puskalövés sem dördült el 1914 és 1918 között, így odahaza tényleg nincs, hol mire megemlékezni.

Francois Hollande volt francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár egy 2016-os első világháborús megemlékezésen. Az európai országok első világháborús emlékezetpolitikája nagyon eltérőForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Mindezek ellenére azért akad az egykori Központi Hatalmak oldalán is egy minden évben megünneplésre kerülő győzelem.

Tudomásom szerint több első világháborús megemlékezésen is részt vett külföldön. Melyik volt ezek közül Ön számára a legemlékezetesebb?

A legjelentősebb eseményt minden évben a gallipoli félszigeten rendezik meg a törökök, az ausztrálokkal és az új zélandiakkal közösen. Ez viszont nem is akármilyen példa, hiszen ez lett az egyetlen olyan győzeleme a Központi Hatalmaknak,

amire azóta is minden egyes évben  nagyon komoly szinten megemlékeznek.

 

A vesztes Törökország számára a gallipoli győzelem nagyon sokat jelentett a török nemzeti identitás megerősítésébenForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Erdogan elnök minden évben elmegy az eseményre koszorúzni. Ugyanakkor különös módon ez a csata a veszteseknek is fontos.

Sőt mi több, ez a vereség fontos szerepet tölt be az ausztrál és az új-zélandi nemzeti öntudatban,

fontos része azóta is az identitásuknak, az ANZAC mivoltuknak.

Erdogan török köztársasági elnök a gallipoli csata emlékünnepségénForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

A Nagy Háború egyébként Kanada önálló nemzetállammá formálódásában is kulcsszerepet játszott az 1917 áprilisi Vimy Ridge-i csatának köszönhetően. Itt harcolt először önálló egységben és parancsnokság alatt a kanadai hadsereg.

Kanada önálló nemzetállammá formálódásában is kulcsszerepet játszott az 1917 áprilisi Vimy Ridge-i csataForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Ráadásul ezt az észak- franciaországi dombot úgy sikerült elfoglalniuk, hogy a franciák kétszer is kudarcot vallottak ott. A csata jelentősségét jól mutatja, hogy a Vimy Ridge-i első világháborús emlékmű szerepel a kanadai húszdolláros hátlapján.

A Vimy Ridge-i csata emlékműveForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Azt hiszem, hogy a Vimy Ridge-i csatáról szóló megemlékezés volt a legmagasztosabb az összes közül, a centenárium teljes egészét tekintve.

Idehaza szinte nincs olyan községünk vagy városunk, amelyben ne állna első világháborús hősi emlékmű, mégis hiányoznak a megemlékezések. Kicsit úgy tűnik, mintha szeretnénk végérvényesen elfelejteni a „nagy háborút", amiben persze az is szerepet játszhat, hogy Magyarország számára különösen súlyosak voltak a következmények.

Igen, ez valóban így van. De azért ennek ellenére is, hadd említsem meg pozitív élményként, hogy a volt keleti front magyar katonasírjain nagyon gyakran láttam virágot, vagy nemzeti színű szalagot, bármikor is mentem oda.

" A volt keleti front magyar katonasírjain nagyon gyakran láttam virágot, vagy nemzeti színű szalagot"Fotó: Hirling Bálint - Origo

De mint mondtam egy fontos ok az is, hogy a trianoni határokon belül - szemben a második világháború eseményeivel - 1914 és 1918 között nem dúltak harcok,

ezért nincsenek az országban első világháborús katonai temetők sem.

Pontosabban egyetlen egy ilyen temetőről tudok Vas megyében, a Rába völgyében fekvő Ostffyasszonyfa község területén, ahol külföldi hadifoglyok alusszák az örök álmukat.

És végül, mikor vehetjük majd a kezünkbe ezt a páratlanul érdekesnek ígérkező könyvet?

Úgy tervezzük a kiadóval, hogy a könyv nemzetközi bemutatója 2019. június 28-án, a párizsi békeszerződés századik, illetve a szarajevói merénylet százötödik évfordulóján lesz Szarajevóban.

Ahonnan a "nagy háború" elindult: Szarajevó, a Latin-híd, a Ferenc Ferdinánd főherceg és trónörökös elleni merénylet helyszíneForrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Nagyon szeretem azt a várost, és fontos szimbolikája van számomra annak, hogy ott zárom le hivatalosan is az első világháborús projektemet, ahol elkezdtem,

és ahol 1914. június 28-án a trónörökös gépkocsijára váró tömegből előlépett Gavrilo Princip, hogy leadja a végzetes lövéseket

Ferenc Ferdinánd főhercegre.

Szalay-Berzeviczy Attila  könyvének 2019 június 28-án lesz a nemzetközi sajtóbemutatója SzarajevóbanFotó: Hirling Bálint - Origo

A könyvhöz egyébként az előszó megírására az utolsó magyar király, IV. Károly unokáját, Habsburg Györgyöt, valamint a „Kaiser”, II. Vilmos német császár dédunokáját, Georg Friedrich herceget kértem fel.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK