Bebizonyították, hogy létezik az elveszett mitikus város

2018.11.14. 12:25

Immár régészeti leletek is bizonyítják, hogy létezett az eddig csak ősi szövegekből ismert Tenea görög város, amelyet az ókori leírások szerint trójai hadifoglyok alapítottak az időszámításunk előtti 12. vagy 13. században - jelentette be kedden a görög kulturális minisztérium.

A tárca közleménye szerint a Peloponnészoszi-félszigeten, Khiliomodi falu közelében szeptember és október elején végzett ásatások felszínre hozták az első tárgyi bizonyítékokat a gazdag Tenea város létezésére, ráadásul azon a helyen, ahol a fekvését feltételezték.

Khiliomodi mellett 2013 óta folynak ásatások, de a közelmúltig csak temetőkben ástak, a kora őszi ásatások során bukkantak magának a településnek a maradványaira, házfalakra, ajtónyílásokra, márvány padozatokra, kövezett utakra, cserépedényekre az i. e. 4. századtól a késő római korig terjedő időszakból. Találtak 2000 ritka pénzérmét is, ami arra utal, hogy gazdag városról volt szó.

A Teneát övező temetőkben eddig feltárt sírok bővelkednek kerámiákban, arany-, réz- és csontékszerekben. A leletek közt szerepel egy aranypénz, amelyet azért adtak a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást. Egy vasgyűrű pecsétje Szerápisz görög istent ábrázolja a trónon ülve, mellette Kerberosz, a háromfejű mitikus kutya, az alvilág őrzője látható.

Az egyik épület alapjai között egy cserépedényben két magzat maradványaira bukkantak. Ez szokatlan, mert a régi görögök rendszerint a városfalakon kívüli temetőkben földelték el halottaikat. Egy sírban egy nő és egy gyermek csontvázát találták meg.

A temetők egyikében sírrablók 2010-ben két fiatal férfi, i. e. 6. századból származó pompás szobrát ásták ki, a leleteket 10 millió euróért akarták eladni. Eleni Korka ásatásvezető szerint az "elveszett" város polgárai feltűnően jómódúak voltak, Tenea valószínűleg jól megélt a kereskedelemből, mert kulcsfontosságú ponton helyezkedett el olyan nagyvárosok között, mint Korinthosz és Argosz.

Forrás: MTI/AP/Görög kulturális minisztérium/-

A régész szerint a kelettel és a nyugattal egyaránt kapcsolatot ápoló Teneának sajátos mintázatú, keleti hatást tükröző cseréptárgyai voltak, és megvolt a saját gondolkodásmódja is, amely vélhetően tükröződött a politikáján is.

Tenea túlélte a szomszédos Korinthosznak a rómaiak által i. e. 146-ban történt lerombolását és prosperált a római uralom alatt. A késő 4. századi gót invázióban megrongálódhatott, két évszázaddal később, a szláv betörések alkalmával pedig teljesen elnéptelenedhetett.

A mitikus város és temetőinek feltárását az elkövetkező években is folytatják - közölte Eleni Korka.

Pauszaniasz II. századi görög utazó és geográfus szerint Teneát a trójai háború túlélői alapíthatták, olyan trójai hadifoglyok, akiket Agamemnón, a közeli Mükéné királya ejtett foglyul. Említést tesz a városról Sztrabón (i. e. 64 - i. sz. 23) ókori utazó, földrajzi író is.

 (MTI/Reuters/AP)