Máig nem tudni, hogy mi süllyesztette el a Titanic testvérhajóját

2018.11.21. 21:29

Sokak szerint átok ült a 20. század első évtizedében megálmodott grandiózus Olympic hajóosztályon. A White Star Line társaság három büszkesége közül csak az osztály névadó egysége, az RMS Olympic „halt meg békésen, ágyban és párnák között", vagyis került hajóbontóba a kiszolgálása után, 1935-ben. A hajózástörténet leghíresebb óceánjárója - az osztály másodikként szolgálatba állított tagja – az RMS Titanic, a hatalmas hírveréssel világszenzációként beharangozott első útján merült a hullámsírba, és a tragédia tanulságai alapján továbbfejlesztett testvérhajója, a Britannic sem kerülte el a végzetét.

Az Atlanti-óceán fagyos mélységeibe merül az "álmok hajója"

1916. november 21-én kora reggel Őfelsége kórházhajója, a kor egyik legnagyobb óceánjárója, a HMHS Britannic a borongós időben az Égei-tenger nyugodt, ólomszürke felszínét hasította, Lemnosz szigete felé tartva. A hófehérre festett, oldalán zöld csíkot és jól látható vöröskeresztet viselő kórházhajóvá átalakított luxus-óceánjáró számára ez már a második háborús év volt.

A HMHS Britannic, a híres Olympic-osztály harmadik egységeként épült meg, de sohasem vett részt a transzatlanti utasforgalombanForrás: Pinterest

Szinte megszólalásig úgy nézett ki, mint a négy és fél évvel korábban, első útján tragikus körülmények között hullámsírba merült RMS Titanic.

A hasonlóság egyáltalán nem volt véletlen,

hiszen a Britannic volt a White Star Line hajózási társaság büszkesége, a híres Olympic-osztály harmadik, utolsóként megépített egysége.

A hajózástörténet leghíresebb óceánjárója, a tragikus sorsú RMS TitanicForrás: Christian Stentel

Az osztály gondolata még 1907 júliusában egy kellemes vacsora közben fogalmazódott meg

a társaság nagyhatalmú főnöke, a „Titanic-sztoriból" jól ismert Joseph Bruce Ismay, valamint a belfasti Harland & Wolff hajógyár elnöke, Lord William James Pirrie között.

Lord Pirrie, a Harland & Wolff hajógyár elnöke (középen tengerészsapkában) és Bruce Ismay, a White Star Line feje, az Olympic-osztály megálmodóiForrás: National Museum of Northern Ireland

Ismay-nek az volt az elképzelése,

hogy az Olympic-osztállyal a kor legnagyobb, legfényűzőbb, és egyben legbiztonságosabb óceánjáróit fogják megépíteni,

válaszként a legfőbb konkurens, a Cunard Line 1907-ben szolgálatba állított Lusitania-osztálya által jelentette kihívásra.

A Cunard hajózási társaság RMS Lusitania óceánjárója elhagyja New York kikötőjét (egykorú grafika). Szolgálatba lépésekor ez volt a világ leggyorsabb hajója, amely már első útján elnyerte a Kék SzalagotForrás: Madame Guérin - WordPress

A grandiózus elképzelést hamar tettekre váltották,

és 1908. december 16-án, a belfasti gyárban lefektették az osztály első, névadó egysége, az RMS Olympic gerincét.

Ismay az akkori világ legnagyobb és legfényűzőbb hajóit akarta megépíteniForrás: Wikimedia Commons

Az osztály nimbuszát a második egységként megépített, és a kor legbiztonságosabb, egyenesen elsüllyeszthetetlen óceánjárójának kikiáltott RMS Titanic katasztrófája tépázta meg. 

A Titanic 1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor merült a mélybeForrás: Ken Marschall

Az óceánjáró a világszenzációként elkönyvelt első, Southamptonból New Yorkba tartó útján, 1912. április 15-én hajnalban – miután egy jégheggyel ütközött -, a mélybe süllyedt, több mint 1500 embert rántva magával a fagyos atlanti hullámsírba.

Szerényebb nevet kapott, és sokkal erősebbre építették a Titanicnál

A hatalmas világbotránnyá terebélyesedő Titanic-katasztrófa óvatosságra intette a White Star Line vezetőségét, a harmadik, utolsó egység megépítését, valamint elnevezését is tekintve.

A Titanic világbotrányt okozó katasztrófája óvatosságra késztette a White Star Line vezetésétForrás: AFP

A Titanic tragédiáját túlélt Bruce Ismay eredetileg a hivalkodó Gigantic nevet szánta az osztály utolsó luxusgőzösének, ennek megtartása viszont istenkísértésnek tűnt a bekövetkezett katasztrófa után.

A Titanic balesetének kivizsgálását követően a tengerhajózási szabályokon is változtattak.

Az Olympic-osztály utolsó egységénél, a Britannic nevet kapott óceánjáró megépítésénél mindezt igyekeztek is maximálisan figyelembe venni.

A Britannicot ugyanazon a sólyán építették meg, amelyről az osztály első egységét, az Olympicot is vízre bocsátották (Egykorú képeslap a Britannic építéséről)Forrás: Pinterest

A Britannic gerincét 13 hónappal az Olympic szolgálatba állítása után, 1911. november 30-án fektették le.

A Titanic tragédiája miatt azonban az egész hajót áttervezték,

és ez jelentősen meghosszabbította az utolsó egység szolgálatba állításához szükséges időt.

Helyére emelik a Britannic egyik kazánját a belfasti Harland & Wolff hajógyárbanForrás: Atlantic Liners

Okulva a Titanic balesetéből, a vízzáró rekeszfalakat jóval magasabbra, egészen a B-fedélzet szintjéig megemelték.

Amíg a Titanic 16 vízzáró kamrával rendelkezett, addig a Britannicban 17-re emelték ezek számát. Az új szabályok figyelembevételével az óceánjárót 46 mentőcsónakkal szerelték fel, amelyek közül négy motorhajtású volt.

A Britannic egyik kéménye szállítás közbenForrás: Atlantic Liners

(A Titanic 16 nagy és négy kisebb mentőcsónakkal rendelkezett.)

A Britannic nagyobb teljesítményű gőzturbinát kapott, a 21 csomós (39 km/órás) utazósebesség kényelmes tartásához.

Az Olympic-osztály első két egységéhez hasonlóan a White Star Line azt tervezte, hogy a Britannicot is a legnagyobb utasforgalmat lebonyolító Liverpool, illetve Southampton - New York közötti útvonalon állítja szolgálatba.

Az osztály első két egysége, az Olympic (a kép bal szélén) és a TitanicForrás: Wikimedia Commons

Az átépítés miatt azonban jelentős késedelmet szenvedett a hajó átadása. A Britannic 1915-ben készült el, ám közben kitört az első világháború.

Az óceánjáró, amely soha sem jutott el New Yorkba

Az Admiralitás a háborús igényekre figyelemmel a civil hajókat is besorozta a haditengerészet kötelékébe, amelyeket vagy csapatszállítókként, vagy pedig felfegyverezve, úgynevezett segédcirkálókként alkalmazott.

A Britannic volt az osztály utolsó egysége, amelynek építésénél a Titanic-tragédia tanulságait is figyelembe vettékForrás: Atlantic Liners

Az első háborús évben a nagy óceánjárókat még nem vették igénybe, ám 1915-re a helyzet gyökeresen megváltozott.

A Lusitania New Yorkban. A polgári szolgálatban maradt óceánjárón a britek  - a hadijog szabályait megsértve - álcázott katonai rakományt szállítottak, ami miatt a németek - előzetes figyelmeztetés után - elsüllyesztették a hajótForrás: National Maritime Museum, Greenwich, London

1915. november 13-án a háborús események – különösen a Lusitania 1915 májusában történt elsüllyesztése – miatt tétlenségre kárhoztatott óceánjárót az Admiralitás lefoglalta kórházhajónak, amelynek a HMHS (His Majesty Hospital Ship) Britannic nevet adta.

A Lusitaniát 1915. május 7-én az ír partok közelében az U-20 német tengeralattjáró megtorpedóztaForrás: YouTube

A fehér színűre átfestett Britannic a Földközi-tengeren teljesített szolgálatot a Royal Navy egységeként.

Két másik besorozott nagy óceánjáróval, a Mauretaniával és az Aquitaniával együtt részt vett a gallipoli ütközet brit sebesültjeinek hazaszállításában.

A Britannicot szénnel töltik fel. Kórházhajóként számos missziót teljesített a Földközi-tengerenForrás: Titanic and Other White Star Ships

Három sikerrel végrehajtott mediterrán misszió után 1916 májusában lehorgonyzott Belfastban, hogy ismét visszaalakítsák polgári óceánjárónak, mert hivatalosan is visszakerült a White Star Line állományába.

A fehérre festett vöröskeresztes jelzéssel ellátott BritannicForrás: Atlantic Liners

Ám a Britannic ez alkalommal sem futhatott ki New York irányába, mert alighogy befejezték a hajó visszaalakítását,

1916. augusztus 28-án az Admiralitás ismét lefoglalta az óceánjárót,

amely szeptember 24-én a György-keresztes hadilobogó alatt ismét a Földközi-tengernek vette az irányt, ahol kórházhajóként újabb sikeres küldetéseket teljesített.

Hatalmas detonáció rázza meg az óceánjárót

Képzeletben mi is térjünk vissza 1916. november 21. kora reggeli óráihoz, az Égei-tengeren haladó Britannic fedélzetére. Bartlet kapitány, a Britannic parancsnoka éppen a hídról kémlelte a szürke vizet, amikor pontban reggel 8 óra 12 perckor hatalmas detonáció rázta meg az óceánjárót.

A hatalmas detonáció után a hajó gyorsan süllyedni kezdettForrás: Pinterest

A robbanás súlyos károkat okozott a gőzös biztonsági rendszerében.

Hiába volt erősebbre és biztonságosabbra építve a Titanicnál, ez sem akadályozta meg, hogy a betörő tengervíz gyorsan elárasszon hat rekeszkamrát, megpecsételve ezzel a hajó sorsát.

Részlet a Britannic pazar belsejébőlForrás: Anonymous

Az óriás tíz perccel a detonáció után már olyan állapotban volt, mint a Titanic a jégheggyel történt ütközés után egy órával később.

Amíg a Titanic az öt elárasztott rekeszkamra ellenére még három és fél órán át kitartott a felszínen, addig az erősebb Britannic alig 55 perc múlva a mélybe merült.

A Britannic hatalmas méretéhez képest gyorsan elsüllyedtForrás: Pinterest

Amikor a sebtében elvégzett kárjelentés alapján kiderült, hogy a Britannic menthetetlen, Bartlet kapitány tett még egy utolsó kétségbeesett kísérletet arra, hogy a közeli Kéa partjára futassa ki a hajót, ám erre már nem maradt idő.

Túlélte a Titanicot és a Britannic katasztrófáját is

A gyorsan leeresztett mentőcsónakoknak köszönhetően a hajó fedélzetén tartózkodók zömét még időben sikerült kimenteni a süllyedő óceánjáróról.

A Britannic katasztrófájának 30 halálos áldozata egy fatális figyelmetlenség következtében vesztette életét.

Miközben a matrózok megkezdték az utasokkal teli csónakok leeresztését, Bartlet kapitány megpróbálta Kéa irányába fordítani az óceánjárót.

A hatalmas óceánjáró erőteljesen az oldalára kezdett dőlniForrás: Pinterest

A hajócsavarok még jártak, és az egyik, a tatfedélzet közelében leeresztett csónakot

a sebesen pörgő hajócsavar miszlikre aprította, a benne ülőkkel együtt.

 

A még forgó hajócsavar szétzúzta az egyik mentőcsónakot, a benne ülőkkel együttForrás: Pinterest

A csónakokban elhelyezkedő 1038 túlélőt a környékről odaérkező halászok, illetve a kapott riasztás után teljes gőzzel a katasztrófa helyszínére érkező HMS Scourge és HMS Heroic hadihajók segítették partra jutni.

Violett Jessop a Titanic és a Britannic katasztrófáját is sértetlenül átvészelteForrás: Origo

A Britannic megmenekült hajótöröttjei közt volt Violett Jessop ápolónő is, aki 1912 áprilisában a Titanic személyeztében szolgált,

és a 705 túlélő egyike volt. A HMHS Britannic volt a legnagyobb hajó, ami az első világháború idején elsüllyedt.

Cousteau szerint nem egy, hanem kettő robbanás történt

A hivatalos verzió szerint a Britannic tragédiáját víziakna robbanása okozta. Akadnak azonban olyan elgondolkodtató és megválaszolatlan kérdések is, melyek miatt még ma sem annyira egyértelműek a katasztrófa okai, mint amit a hivatalos verzió sugall.

A tragédia után gyorsan elterjedtek azok a vélekedések, hogy volt egy második detonáció is, amit a titokban szállított hadianyag felrobbanása okozottForrás: Atlantic Liners

A Britannic roncsát a tragédia után 59 évvel később, 1975-ben Jacques-Yves Cousteau, a legendás francia tengerkutató fedezte fel

az Égei-tenger 95 méteres mélységében. A roncsot Cousteau kutatócsoportja a rákövetkező évben, 1976-ban vizsgálta át alaposabban.

A legendás francia tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau 1975-ben fedezte fel a Britannic roncsátForrás: The Cousteau Society

Cousteau a Britannic roncsán észlelt sérülések alapján megerősítette azt a korábbi elméletet, hogy a hajó méretéhez képest történt gyors elsüllyedését egy, az elsőt követő második detonáció okozhatta.

Bartlet kapitány, aki ugyancsak túlélte a hajó elsüllyedését, a vizsgálóbizottság előtt esküvel megerősítve kizárta, hogy a Britannic tiltott rakományt szállított volnaForrás: Pinterest

Már nem sokkal a Britannic tragédiája után lábra kaptak olyan híresztelések,

hogy az óceánjáró a kórházhajó státuszával összeegyezhetetlen titkos rakományt,

lőszereket szállított a Lusitaniához hasonlóan, és valójában ezek felrobbanása okozta a hatalmas gőzös viszonylag gyors elsüllyedését.

A Britannic roncsának 3D vázlatrajzaForrás: HMHS Britannic

Csakhogy Cousteau kutatócsoportja nem talált erre semmiféle tárgyi bizonyítékot, mint ahogy a hajó egykori kapitánya, Bartlet is határozottan kizárta ezt a vizsgálóbizottság előtt történt zártkörű kihallgatása során.

Cousteau szerint a szénpor berobbanása okozta a második detonációtForrás: The Cousteau Society

Cousteau szerint a másodlagos detonációt a szénpor berobbanása okozhatta.

(A szénpor valóban robbanásveszélyes lehet, ha zárt térben, bizonyos mennyiségű levegőben szuszpenzálódik.)

Részlet a Britannic roncsának belsejébőlForrás: Origo

Az 1999-es búvárexpedíció kutatói viszont azt találták, hogy az orrfedélzet alatti 3-as szénraktár, és a mellette lévő is sértetlen állapotú, ezért a szénporrobbanás teóriáját elvetették.

Kísért a Lusitania szelleme

Felvetődött, hogy a hatalmas kórházhajón tárolt nagymennyiségű éter is felrobbanhatott, súlyos pusztítást okozva.

Csakhogy a Britannic rakományjegyzéke eltűnt,

így csupán valószínűsíteni lehet, hogy a 3000 beteg, illetve hadisérült befogadására alkalmas kórházhajó fedélzetén valóban tárolhattak nagyobb mennyiségű és robbanásveszélyes étert.

A Britannicot reklámozó egykorú postai képeslap. Végül az óceánjáró nem a transzatlanti útvonalon teljesített szolgálatotForrás: Origo

A hivatalos vizsgálat Hugh Heard és George Staer tengerészkapitányok által jegyzett zárójelentése szerint csak egyetlen robbanás történt, mégpedig a orrfedélzet alatt, ami átszakította a 2-es és a 3-as rekeszkamra közötti válaszfalat, és végzetes sérülést okozott a tartószerkezetben.

A roncsról készült valósághű vázlaton jól látható, hogy a hajó orr-része súlyosan megsérültForrás: HMHS Britannic

A hajó parancsnoka, Charles Alfred Bartlet kapitány meghallgatása alkalmával a következőket nyilatkozta:

Óriási, de elnyomott erejű robbanás történt, a hajó elöl és hátul egyaránt megremegett..."

- A kár kiterjedt volt, valószínűleg a hajó fenekének teljes elülső része megsemmisült, és véleményem szerint a 6. sz. kazánház is... Fekete füstfelhő volt látható, és a sűrű füst egy darabig fullasztó volt."

Évszázados kérdés, amely végleges válaszra vár

A brit történészek szerint egyértelműen akna okozta a Britannic vesztét, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia pólai (ma Pula, Horvátország) hadikikötőjében állomásozó német tengeralattjáró-flottilla egyik egysége, a Gustav Siess „Kapitänleutnant" parancsnoksága alatt álló U-76 telepített a Kéa körüli vizekben, az október végén elkezdődött küldetése alkalmával.

Gustav Siess „Kapitänleutnant”, az U-76 parancsnokaForrás: HMHS Britannic

Felvetődött az ellenséges torpedótámadás gyanúja is, ám azt a Pólában állomásozó német U-Boot flottilla, illetve osztrák-magyar tengeralattjáró-egység fennmaradt hadinaplói kizárják, ugyanis november 21-én egyetlen tengeralattjárójuk sem operált a térségben.

Az U-76 a pólai (ma Pula) hadikikötőbenForrás: Picasa 2.7

Egyes hadtörténész-, illetve haditengerész-szakértők az aknarobbanás máig hivatalos teóriáját is elvetik,

mondván, hogy az akkor használatos német aknák nem okozhattak akkora és olyan jellegű sérülést a hajótesten, mint amit a roncsról készített felvételek mutatnak.

Első világháborús német vízi akna. Egyes szakértők kizárják a hivatalosnak tekintett aknarobbanás lehetőségétForrás: Origo

A Britannic tragédiájával kapcsolatos kérdések így 102 évvel a katasztrófa után sem tekinthetők még lezártnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK