Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

2018.11.27. 17:58

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Táguló gyűrűben konszolidációt hullámzott a szép Balaton

A magyar pártvezetés először 1972. február 11-én, Kádár János moszkvai látogatásán kapott hivatalos fejmosását a Kreml uraitól (pontosabban elvtársaitól) az 1968. január elsején életbe léptetett reformcsomag, az új gazdasági mechanizmus miatt.

Az 1963 és 1968 közötti konszolidációs folyamat idején vált megkerülhetetlenné Kádár János hatalmaForrás: Fortepan

A magyar reformkísérlet az úgynevezett szocialista piacgazdálkodás megteremtését tűzte ki céljául,

a korábbi rendkívül merev központi tervutasításos rendszer lebontásával, és a részleges vállalati önállóság megteremtésével.

Kádár János a május elsejei felvonulás dísztribünjén, 1957-ben. Kádár sikerrel erősítette meg a hatalmátForrás: Fortepan

Az új mechanizmussal

a pluralizmus bizonyos csírái is megjelentek a magyar jogrendben

valamint – akkori terminológiával élve – a népgazdaságban is, egyenjogúvá téve az állami, a szövetkezeti, valamint a mezőgazdasági egyéni kisgazdaságok, továbbá a kisipar, illetve a magánkereskedelem tulajdonformáit.

Az 1950-es évek, a Rákosi-diktatúra fojtogató légköre után a kádári konszolidáció a szabadság illúzióját keltetteForrás: Fortepan

Az 1963-tól kibontakozó konszolidáció a Rákosi-diktatúra és az 1956 utáni megtorlások fojtogató légköréhez képest

már-már szabadságnak tűnt a kádári puha diktatúrával kiegyező lakosság számára,

ami a fogyasztás és az életszínvonal növekedésével együtt az 1960-as évek legvégére valóságos paradicsomi viszonyokat teremtett Magyarországon a „szocialista tábor" többi országához képest.

Kádár János neve egy egész korszak szimbólumává váltForrás: Fortepan

De a 60-as évek másfajta változásokat is hoztak.

Az 1968-as prágai tavasz eseményei súlyosan frusztrálták az SZKP vezetését és Leonyid Iljics Brezsnyevet, aki elődje, Nyikita Szergejevics Hruscsov 1964-ben történt puccsszerű eltávolítása után leplezetlen konzervatív fordulatba kezdett.

Kádár János az MSZMP, és Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP első titkára Budapesten. Hruscsovot 1964-ben konzervatív palotaforradalom buktatta meg a KremlbenForrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Prága után mindenfajta reform roppant gyanússá vált a Kreml számára.

Emiatt az 1968. január elsejével bevezetett magyar reformcsomag már kezdettől fogva súlyos gyanakvást keltett Moszkvában.

Ez a gyanakvás csak tovább fokozódott a prágai tavasz kibontakozása, majd Alexander Dubcek reformtörekvéseinek fegyveres erővel történt meghiúsítása után.

Brezsnyev a szőnyeg szélére állítja Kádárt a Kremlben

Kádár János 1972. február 11-i moszkvai látogatásán Leonyid Iljics Brezsnyev nyíltan kérdőre vonta az MSZMP első emberét a gazdasági reformok, illetve azok „aggasztó következményei" miatt.

Alexander Dubcek (jobbról balra a harmadik) volt a „prágai tavasz” vezéralakjaForrás: AFP

Brezsnyev ugyanis veszélyes precedenst látott a magyar gazdasági reformban,

annak ellenére, hogy a Dubcek-féle csehszlovák kísérlettel szemben - amely a gazdasági reformokkal párhuzamosan politikai fordulat végrehajtásában is gondolkodott - a magyar pártvezetés számára mindenfajta politikai reform tabutémának számított.

Szovjet tankok Prága utcáin, 1968 augusztusában, a "prágai tavasz" leverésekor. A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciója volt a Brezsnyev-doktrína főpróbájaForrás: AFP

Az 1972. február 11-i hivatalos vizit alkalmával lefolytatott tárgyalások, valamint a díszebéd is

lényegében Brezsnyev egyoldalú vádbeszéde, kirohanása volt a magyar gazdasági reformtörekvések ellen.

Az SZKP főtitkára élesen kikelt a „veszélyes jobboldali elhajlások, a kulturális élet kispolgári nézetei", valamint az úgynevezett kistőkés viszonyok visszaállítása ellen a mezőgazdaságban.

Brezsnyev pártfőtitkárként konzervatív fordulatot hajtott végre a szovjet politikábanForrás: AFP

Brezsnyev számon kérte a „szocialista társadalmi igazságosság" érvényesülését,

valamint kifogásolta az „éberség" lankadását is,

amelyek súlyosan fenyegetik a „testvéri Magyarország" társadalmi fejlődését.

Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Kádár János, az MSZMP első titkára. (Jobb szélen Biszku Béla, a kép bal oldalán pedig Rajnai Sándor áll.) Brezsnyev mereven ellenzett minden reformtörekvéstForrás: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/LEV IVANOV

Brezsnyev rendkívül tájékozott volt az összes magyarországi kérdésben,

még a pártvezetők egymás közti bizalmas megbeszéléseiről is pontos információkkal rendelkezett,

olyan, az MSZMP Központi Bizottságában ülő élesen reformellenes kádereknek, mint például Gáspár Sándornak, a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) elnökének köszönhetően, akik minden részletről tájékoztatták a „moszkvai elvtársakat".

Az MSZMP KB-n belüli konzervatívok egyik hangadója, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökeForrás: Wikimedia Commons

A Kremlben zajló tárgyalásokról készített egykorú bizalmas feljegyzés szerint

Kádár nyugodt szenvtelenséggel tűrte Brezsnyev haragos fejmosását.

A szovjet pártfőtitkár felvetéseiből néhányat kapásból elutasított, a nyitva maradt kérdésekkel kapcsolatosan pedig megígérte a problémák kivizsgálását és szükség szerinti korrigálását.

Kádár János a budapesti pártaktíva ülésén. Kádár mindig is konzervatív nézeteket vallott, ám 1956 tanulságaként felismerte, hogy a hosszú távú stabilitás elképzelhetetlen a politikai konszolidáció, és az életszínvonal emelése nélkülForrás: Fortepan

Az MSZMP KB novemberi ülésén ennek jegyében kompromisszumos megoldás született, és a reformok további kiterjesztését - amit az új mechanizmus atyjaiként számon tartott Nyers Rezső, Bognár József, valamint Fock Jenő javasoltak - egyelőre levették a napirendről.

Csak városi legenda Kádár János reformpártisága 

A szovjet pártvezetés azonban továbbra sem volt elégedett a magyarországi fejleményekkel,

ezért is került sor Brezsnyev váratlanságában fenyegető tököli villámlátogatására

1972. november 27-én. Leonyid Iljics Brezsnyev számára azzal telt be végleg a pohár, hogy az MSZMP KB novemberi határozata ellenére folytatódott a vita az 1968-as új gazdasági mechanizmus továbbfejlesztéséről.

Kommunista pártok nemzetközi találkozója Moszkvában, 1969-ben. Brezsnyev a "nemzeti sztálinista" Ceausescu román pártvezető társaságábanForrás: AFP

A reformközgazdászok, többek között Bognár József akadémikus,

valamint az MSZMP Központi Bizottságának az új gazdasági mechanizmus mellett kiálló tagjai,

így különösen a reformot előkészítő bizottság vezetője, Nyers Rezső, valamint rajta kívül Fock Jenő miniszterelnök, Aczél György, Ajtai Miklós, továbbá Párdi Imre újabb, a piacgazdasági szemlélet felé nyitó intézkedéseket szorgalmaztak.

Nyers Rezső, az 1968-as reformfolyamat egyik atyjának neve az elsők közt szerepelt Brezsnyev listájánForrás: Tuba Zoltán - Origo

Tudni kell, hogy noha az 1960-as 70-es évek viszonylagos jólétét a korabeli közvélemény egységesen Kádár „reformszellemiségének" tudta be,

Kádár János egyáltalán nem számított reformpártinak, mert a pártvezetésen belül a konzervatív vonalat képviselte.

Kádár csak azért tűrte el az 1964-től kibontakozó reformista mozgalmat, mivel jó eszközt látott benne az életszínvonal emelésére, ezen keresztül pedig az általános társadalmi stabilitás biztosításához.

Kádár János a nézeteltérések ellenére sem óhajtott tengelyt akasztani BrezsnyevvelForrás: AFP

Kádár János számára 1956 legfőbb tanulsága az volt ugyanis, hogy a hőn áhított társadalmi stabilitás, és az 1960-as évek elejétől kibontakozó konszolidáció csak az életszínvonal fokozatos emelésével lesz hosszútávon fenntartható.

Középen Kádár János, balra tőle, profilból Németh Károly, a jobb szélen pedig Biszku Béla áll. Biszku reformellenes ultrakonzervatívnak számított a pártvezetésen belülForrás: FORTEPAN/ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Kizárólag azért egyezett bele az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetésébe,

mert azt nem célnak, hanem eszköznek tekintette a „szocialista társadalmi viszonyok", azaz a politikai rendszer megerősítésében.

Ezt az óvatos nyitást, amely nagyobb hangsúlyt fektetett a szocialista táboron kívüli külgazdasági kapcsolatok kiépítésére is, Moszkva veszélyes elhajlásként értékelte.

Tökölre invitálják, mint 1956-ban Malétert

Ilyen előzmények után 1972. november 26-án futott be Brezsnyev minden diplomáciai udvariasságot nélkülöző bejelentése a másnapi, rajtaütésszerű látogatásáról. A szovjet pártfőtitkár váratlan és faragatlan bejelentkezése úgy hatott a Jászai Mari téri pártközpontra, mint derült égből a villámcsapás.

Kádár János, 1957-ben. Kádár 1956 novemberében - heves huzavona után - a Kreml döntése alapján lett a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a szovjetbarát Quisling-kabinet fejeForrás: Fortepan

Másnap, alighogy Brezsnyev különgépe betont fogott a tököli katonai repülőtér futópályáján, az SZKP főtitkára azonnal magához kérette Kádárt, hogy átadja számára az 1968-as magyar reformfolyamat felfüggesztését követelő szovjet ultimátumot.

Brezsnyev konzervatív fordulata vezetett az 1970-es évektől egyre intenzívebb visszaesés, a "pangás korszakához"Forrás: AFP

Már soha sem fogjuk megtudni, hogy Kádár Jánosnak, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, a Kreml által felállított budapesti Quisling-kormány egykori fejének vajon eszébe jutott-e Brezsnyev modortalan invitálásról

egy másik, tizenhat évvel korábbi, és szintén Tökölhöz köthető novemberi nap,

amikor a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét, Maléter Pált csalták ki a szovjet csapatkivonási tárgyalások folytatásának indokával a tököli katonai légi bázisra, ahonnan először a börtönbe, majd a bitófa alá vezetett az útja.

Nagy Imre miniszterelnök, Tildy Zoltán és Maléter Pál a parlamentben 1956. november 2-án. Malétert Tökölön tőrbe csalták a szovjetekForrás: AFP

Természetesen, ha Kádár Jánost már nem is fenyegette olyan veszély mint másfél évtizeddel korábban Malétert, a magyar pártvezető Brezsnyev szokatlanul modortalan betoppanásából pontosan tudhatta, hogy igencsak kellemetlen tárgyalások elébe néz.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

Ebben a sejtésében nem is kellett csalatkoznia az MSZMP KB első titkárának. Brezsnyev ugyanis nem sokat kertelt, és rögtön a lényegre tért.

Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár Tyereskova, az első női űrhajós (Brezsnyev jobb oldalán) társaságában, nőnapi ünnepségen. Az 1972. novemberi villámlátogatáson a szovjet pártfőtitkár nem sokat kertelt, és nyíltan követelte a reformfolyamat leállításátForrás: RIA/Novosty

Kádár Tökölre történt megérkezése után azonnal és ingerülten szóvá tette, hogy

Magyarországon továbbra is rossz irányba mennek a dolgok",

annak ellenére, hogy a február 11-i moszkvai tárgyalásokon az SZKP vezetése erre egyszer már nyomatékosan felhívta a „magyar elvtársak" figyelmét.

Kádár az új gazdasági mechanizmus mellé nem akart politikai reformokat is bevezetni, ám a Kreml gyanakvását ez nem oszlatta elForrás: Origo

A szovjet pártfőtitkár azonban nemcsak a februárban megtett kifogásait ismételte meg,

hanem egy konkrét neveket tartalmazó listát nyújtott át Kádárnak,

a névjegyzéken szereplő reformisták haladéktalan elmozdítását követelve.

A reformok leállítása után a viszonylagos jólét már csak az ország súlyos eladósodása árán volt fenntarthatóForrás: AFP/RIA Novosti/Ohmakevich

Kádár nyugodtan átolvasta a listát, majd Brezsnyevhez fordulva a következőket közölte:

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém."

A magyar pártvezető természetesen a kialakult nézeteltérés ellenére sem óhajtott tengelyt akasztani a Kremllel, mert ez ellentétes lett volna a meggyőződésével és egész politikai habitusával, ám a szovjetek által követelt irányváltás még így is további két évet vett igénybe.

Ultrakonzervatív ellentámadás, és a pangás korszaka

Nyers Rezsőt és a reformpártiakat elmozdították, az ultrakonzervatívok hangos képviselői, Komócsin Zoltán és Biszku Béla pedig ismét „helyzetbe kerültek". Végül a folyamat betetőzéseként - utolsó vezéráldozatként – a reformot bevezető kormányfőt,

Fock Jenőt váltották le a Minisztertanács éléről, 1975-ben.

 

Fock Jenő, az új gazdasági mechanizmus miniszterelnöke volt az utolsó vezéráldozatForrás: MTI/Vigovszki

Az őt követő, és 12 évig hivatalban maradó Lázár György szürke egyénisége az ekkor kibontakozó, és végül a rendszer összeomlásához vezető „pangás korszakának" egyik jelképévé vált.

Lázár György, a Minisztertanács elnöke követte Fock Jenőt a kormányfői bársonyszékben. Színtelen szürke egyénisége jól szimbolizálta a "pangás korszakát"Forrás: MTI/Bara István

A reformok befagyasztása után Kádár vesszőparipája, az életszínvonal emelése

már csak a Magyar Nemzeti Bank nagyhatalmú első elnökhelyettese, Fekete János nevével fémjelzett új pénzügypolitikával, nevezetesen a nyugati piacról felvett, és egyre nagyobb államadósságot generáló hitelpolitikával volt biztosítható.

Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nagyhatalmú első elnökhelyetteseForrás: MTI/Szebellédy Géza

A mértéktelen eladósodás 1982-re csőd közeli helyzetbe sodorta Magyarországot,

a mentőövet a Nemzetközi Valutaalaphoz történt csatlakozás jelentette, amit a Kreml már nem tudott megakadályozni.

Kádár János későbbi utódjával, Grósz Károllyal. Az 1980-as évekre nyilvánvaló lett a rendszer életképtelenségeForrás: Fortepan

Az 1980-as évekre bebizonyosodott, hogy a szocialista rendszer megreformálhatatlan, és már csak rövid idő kérdése a végső széthullása.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK