Egyre nehezebb feladatnak tűnik, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a 2015-ös párizsi klímamegállapodás szellemében. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentése szerint erre már csak tíz évünk maradt.
Egy új kutatás arra is rámutat, hogy a globális felmelegedés egyik lehetséges oka a nagymértékű húsfogyasztásban rejlik, különösen a vörös hús tekintetében.
Szakértők szerint a hús ugyanis számos környezeti problémát rejt, írja a ZME Science tudományos portál. A marhahúshoz kapcsolódó ágazat például jóval több vizet igényel, mint más, hasonló tápértéket jelentő alternatíva.
Az intenzív állattenyésztéshez nagy mennyiségű betakarított takarmány is társul, ez pedig rendkívül nagy mértékű földhasználatot is jelent.
Egy friss elemzés szerint a mezőgazdasági területek több mint 80 százalékát állattenyésztéshez kapcsolódva használják, ami az ember által fogyasztott fehérje 37 százalékát jelenti.
A kutatók egyértelműen kijelentették, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért a hús is felelőssé tehető.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint az állattenyésztés (beleértve a baromfit is) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 14,5 százalékát teszi ki. A közelmúltban készült tanulmány emellett rámutat arra is, hogy a húsfogyasztás csökkentése létfontosságú lehet a drasztikus klímaváltozás elkerülése érdekében.
A világ tízmilliárdos lakosságának élelmiszerrel történő ellátása hosszútávon csak akkor lehetséges, ha megváltoztatjuk az étkezési szokásainkat és az élelmiszerek előállítási módját"
– mutatott rá Johan Rockström, a németországi Potsdami Klímaváltozást Kutató Intézet professzora. – „Kettő választásunk van: az élelmiszeripar zöldítése vagy a bolygó felélése."
Dr. Helen Harwatt, a Harvard Jogi Egyetem állatjogi szakértője is arra a következtetésre jutott, hogy a drasztikus éghajlatváltozás megfékezése érdekében a növényi- és nem az állati fehérjékre kellene a bolygó népességének koncentrálnia a jövőben.
A tanulmány szerint a világ állatállományi létszáma ma körülbelül 28 milliárdra tehető, és
az iparág az egyik legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó ágazat a mentán és a dinitrogén-oxid tekintetében.
A kutatók hangsúlyozták, hogy bár a metán élettartama jóval rövidebb a széndioxidhoz képest, mégis mintegy nyolcvanötszer nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkezik. Ráadásul az állattenyésztésből származó metánkibocsátás 2030-ra várhatóan 60 százalékkal emelkedik.
Tekintettel arra, hogy az állattenyésztési ágazat jelentős mértékben hozzájárul a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, így ha ezzel szemben inkább a növényi fehérjék fogyasztása emelkedne, az jelentősen hozzájárulhatna a a párizsi hőmérsékleti célok eléréséhez és a felmelegedés rövid távú csökkentéséhez"
– mondta Harwatt. – „A globális vezetőknek nagyobb figyelmet kell szentelniük ennek a kérdésnek, főként az ENSZ decemberi, éghajlatváltozásra fókuszáló ülésén Katowicében."
Harwatt publikálta a húsfogyasztás csökkentésére irányuló tervezetét is, amely három kulcspontot tartalmaz
. Ezek a csúcsállomány csökkentése, a marha- és sertéshús fogyasztás mérséklése, valamint a megfelelő helyettesítő termékek népszerűsítése és értékesítése.