Egyedülállóan kusza rejtélyt hordoznak az inka csomók

2018.12.04. 05:54

A korábbi elméletekkel ellentétben az inkák mégis ismerhették az írás tudományát. A közelmúltban felfedezett, bonyolult zsinórokban kódolt jelek egy elveszettnek hitt nyelvet rejthetnek, amelyek fenekestül felforgatnak mindent, amit eddig az inkák történelméről és kultúrájáról tudtunk.

Színes, csomós szimbólumokkal kommunikáltak

Nem kétséges, hogy az inkák civilizációja kifinomult, technikailag is igen fejlett társadalmat takart. Virágkorát a 15. században élte, és az amerikai kontinens leghatalmasabb birodalmának számított mintegy ötezer kilométerre a mai kori Ecuadortól Chiléig. Az inkák építették a Machu Picchut, egy ragyogó birodalmat létesítettek a „felhők között”, magas színvonalú földművelést folytattak és kikövezett úthálózatot létesítettek. Talán ezért is lehet egy erős birodalom paradoxonja, hogy kifinomultsága ellenére az inkák nem hagytak hátra írásos emlékeket. Vagy mégis?

Az inkák csomóírását már több évtizede próbálják megfejteni a kutatókForrás: flickr.com

A New Scientist című tudományos szaklapban most publikált friss tudományos eredmények arra engednek következtetni, hogy bár írásos feljegyzésekkel talán nem, ám színes, csomós szimbólumokkal bizony kommunikáltak.
Ezeket az eszközöket khipunak, vagyis inka csomóírásnak hívjuk, és a rajtuk található, bonyolult csomók abakusz rendszere kitűnően alkalmas lehetett számolásra – írja Daniel Cossins. – Ezek a különleges csomók azonban elveszett történeteket, mítoszokat és dalokat is kódolhatnak.

Több millió embert irányítottak a birodalomban

A csomókat a kutatók már több mint egy évszázada tanulmányozták, de nem sikerült pontosan megfejteni őket.

Az abakuszhoz hasonló lehet az inkák csomóírása isForrás: commons.wikimedia.org

A közelmúltban azonban olyan áttörő eredmények születtek, amelyek talán segítenek feloldani az Andok titokzatos misztériumát, és feltárják a fonetikus szimbolizmus első jeleit. Mint emlékezetes, a spanyol konkvisztádorok Francisco Pizarro vezetésével az 1530-as évek elején érkeztek az inkák földjére. Megdöbbentek a gyönyörű kővárosok, valamint a tengernyi arany és kincs láttán. Bár a spanyolok elfoglalták az Inka Birodalmat, lenyűgözte őket az inka társadalom finom szervezettsége.
Az inkák mintegy tízmillió embert irányítottak a birodalomban, ami egyfajta szövetségi rendszert is jelentett – tette hozzá Daniel Cossins. – A hatalom központjában a mai Perutól délre fekvő Cusco állt, de a hierarchikus rendszer több szinten érvényesült, miközben a tartományok viszonylagos önállóságot élveztek.

Machu Picchu hatalmas romvárosa a mai napig a csodálat tárgyaForrás: Picasa

Az inkák nem használtak pénzt és nem létezett náluk a piacgazdaság sem. Az élelmiszerek és egyéb áruk előállítását és forgalmazását központilag ellenőrizték. A lakosság a saját földjét művelte, ám minden ehhez szükséges eszközt az állami raktárak adták ki a munkáért cserébe. Mindez pedig egy lenyűgöző hűbérrendszert vezetett be.

Csodálatos módszerrel számoltak ki mindent

A történészek régóta vitatják, hogy az Inka birodalom szocialista utópia vagy autoriter monarchia volt. A hatékonyságát azonban még senki nem vonta kétségbe.
Az inkák rendkívüli rendszert működtettek, amely adminisztratív szempontból is nagyon kifinomultan és jól teljesített – mondta Gary Urton, a Harvard Egyetem antropológusa. – A siker kulcsát az adatok megbízható áramlása, a népszámlálások, a rendszeres számadás és a megfelelő raktárkészletek jelentették.

Az inkák ösvényeForrás: pexels.com

Ezekhez azonban olyan eszközökre volt szükségük, amelyek segítségével rögzíteni és követni tudták az eseményeket. Erre szolgált az inka csomóírás. Az erre szolgáló khipuk többsége egy ceruza vastagságú zsinórt jelentett, amelyen több, fonalból szőtt csomó állt. A spanyol konkvisztádorok pontosan leírták azt is, hogy az inkák hogyan használták ezeket az információk rögzítésére.

Inka qollqaForrás: Flickr.com

Az Inka Királyságban csodálatos módszerrel számoltak ki mindent, beleértve a befizetett és esedékes adókat, illetve a tiszteletdíjakat is – írta a költő Garcilloaso de la Vega, egy inka hercegnő fia. – Mindezt csomókkal és különböző színű fonalakkal tették.

Gyakran hordoztak ellentmondásos információkat

A kutatók szerint azonban a khipu nem csak számokat, hanem történeteket és mítoszokat is rögzíthetett. Az inkák az elmélet szerint csomókkal meséltek el minden említésre méltó eseményt a csatáktól kezdve a harcokon és a látogatások át az ünnepi beszédekig és az érvelésekig. Bár tény, hogy ezek a bonyolult felépítésű kötések gyakran kétértelmű és ellentmondásos információkat hordoztak.

Inka kőépítmény a Machu PicchunálForrás: flickr.com

Az inka csomókra utaló, első jelek az 1920-as években jelentek meg, amikor Leland Locke antropológus megvizsgált egy inka khiput a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban. Észrevette, hogy a csomókat sorokba rendezték, amelyek igen hasonlítanak egy abakuszra, és hogy az egyes csomók bizonyos magasságokban egységeket, például tízeseket, százasokat jelölnek. Ebben az értelemben pedig a decimális rendszerhez illeszkednek.

Kódolt információkat rejtettek a csomók

Ez a felfedezés adott lendületet az inka csomóírás további kutatásának. A Harvard kutatói első körben azt igyekeztek megfejteni, hogy az említett számok mit jelenthetnek. Ennek megválaszolásához megpróbálták a khiput az egyiptomi hieroglifák ókori görög fordításához hasonlóan lefordítani egy ismerős nyelvre.

Inka romok Chincero-nálForrás: flickr.com

Gary Urton és kollégái ekkor felkeresték és digitalizálták a múzeumokban és magángyűjteményekben fennmaradt khipuk minden egyes részletét. Mára ez az adatbázis több mint 900 elemet tartalmaz.
Olyan változatos elemeket tartalmazó csomókra bukkantunk, amelyek különböztek a szálak színeiben, a csomók szerkezetében és irányában – mutatott rá a szakember. – Ezután el kezdtük vizsgálni, hogy a kódolt információk milyen bináris különbségeket rejthetnek.

Inka harcosokForrás: commons.wikimedia.org

Rájöttek, hogy az egyik irányba kötött alapcsomó például a „fizetett" kifejezést, míg a másik irány viszont a „kifizetetlent" jelentheti.

Megtalálták az összefüggéseket

A kutatóknak két éve azonban a kezébe akadt egy könyv, amely spanyol népszámlálási dokumentumot tartalmazott az 1670-es évekből. Az ebben található adatokat ezután összevetették az ugyanabban a régióban és időben készült khipuval, amely elméletileg ugyanazokat a dolgokat rögzítette.

Inka korabeli viseletForrás: commons.wikimedia.org

A szövegben 132 adófizető szerepelt, és mi pontosan 132 csomót találtunk a kötélen is – mutatott rá Urton. – Ezzel pedig rátaláltunk arra az összefüggésre, amit kerestünk.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a csomók szerkezete azt is megmutatja, hogy az adófizetők mely törzshöz tartoznak.

Francisco PizarroForrás: filckr.com

Ez rendkívül fontos eredmény – mondta Jeffrey Splitstoser, a George Washington Egyetem tanára, aki az inkák kora előtti, Wari birodalomból származó khipukat kutatja. – A felfedezés megteremti a korabeli források újszerű értelmezésének lehetőségét.

Minden eszközön több száz csomó található

Közben Sabine Hyland, az angliai St. Andrews Egyetem etnográfusa az elmúlt évtizedben a közös inka csomóírás hagyományaival rendelkező közösségeket tanulmányozta a Közép-Andok hegységeiben. A San Juan de Collata nevű, távoli faluban két khipura bukkant, amit egy földalatti kamrába zártak.
Hihetetlen pillanat volt, amikor a falu vezetője megmutatta – mesélte az etnográfus. – Később otthon, szigorú felügyelet mellett kezdtük meg a csomókról készült fotók vizsgálatát, összevetve azt a korabeli kéziratokban foglaltakkal. Azt találtuk, hogy minden eszközön több száz csomó található, és a rendszerük színesebb és bonyolultabb, mint amit valaha láttam.

Inka szobor a cuscói múzeumbanForrás: commons.wikimedia.org

A kutató és csapata azt is megtudta, hogy az írórendszer háromdimenziós, és a csomók jelentése az érintéstől és a látványtól is függ. Az elemzés végül 95 különböző színt, rosttípust és rétegvastagságot azonosított. Rájöttek arra is, hogy ezek a szimbólumok megtalálhatók az olyan, szótagoló írásos rendszerekben, ahol a jelek egy csoportja a beszéd hangjához igazodik. A khipu tehát fonetikus és képírásos szimbólumok kombinációját tartalmazza, ahol egy-egy szimbólum egy egész szót is jelenthet.

Egyedülállóan kusza rejtélyt fejthetnek meg

A további vizsgálatok kiderítették azt is, hogy egy-egy színárnyalathoz tartozott egy-egy kifejezés is.
Írásos bizonyítékot találtunk arra, hogy az inka csomók valóban narratívákat tartalmaznak – állítja Hyland. – Egyelőre azonban nem találjuk az összefüggést az inka csomóírás és a spanyol konkvisztádorok érkezése között, ám ez nem teszi a témát kevésbé érdekessé.

A vallásos eseményekről is "beszámoltak" a csomókForrás: commons.wikimedia.org

Hozzátette, hogy az inkák nagy valószínűséggel egy tapintható, írásos rendszert fejlesztettek ki. Ezek az eszközök pedig befolyással lehettek az ábécé kialakulására. A kutatók ennek bizonyítására folytatják a terepmunkát Peruban, és megpróbálják megfejteni az egyedülállóan kusza rejtélyt.