Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Szent Korona és a magyar koronázási jelvények az Országházban

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Csaknem egy évezredig állt fenn a Magyar Királyság

A magyar történelemben a nyugati értelemben vett királyság I. (Szent) István 1001. január elsején Esztergomban történt megkoronázásával vette kezdetét.

A Szent Korona és a magyar koronázási jelvények az Országházban Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Uralkodóink természetesen már István megkoronázása előtt is voltak,

de a 895-ben megalapított Magyar Fejedelemség még az ősi, sztyeppei törzsközösségi rendszer hagyományai szerint szerveződött,

amelynek élén a nemzetségfők, a vezérek által megválasztott fejedelem, nem pedig a „Dei gratia", azaz az Isten kegyelméből uralkodó király állt.

Árpád és a hét vezér. Részlet Feszty Árpád panorámaképéről Forrás: Wikimedia Commons

Vajk, Géza fia volt az utolsó magyar fejedelem,

aki 997-től, miután megkeresztelkedett és felvette az István nevet, az országot a kor nyugat-európai államjogi rendszerébe illeszkedő modern keresztény királysággá szervezte át.

Szent István a koronázási jelvényekkel a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

A magyar jogtörténet furcsa sajátossága, hogy noha az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával, pontosabban az utolsó ausztriai császár és magyar király,

IV. Károly 1918. november 13-i, az uralkodói jogokról lemondó eckartsaui nyilatkozatával de facto megszűnt a királyság is,

ám a Károlyi Mihály-féle népköztársaság, illetve a proletárdiktatúra, a Tanácsköztársaság bukása után a nemzetgyűlés ismét királysággá nyilvánította az ország államformáját, amelynek élére Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak.

Horthy kormányzóként kereken 24 évig állt az ország élén Forrás: Pinterest

A kormányzói tisztség egyébként korántsem volt ismeretlen közjogi konstrukció.

A Magyar Királyság történetében Horthy már a nyolcadik kormányzónak számított, akinek olyan nagynevű elődei voltak többek között, mint a nándorfehérvári győztes Hunyadi János, vagy Szilágyi Mihály.

Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér kormányzóként állt az ország élén Forrás: Wikimedia Commons

A Magyar Királyság formálisan még Horthy 1944. október 16-án történt erőszakos elmozdítása után is fennmaradt egészen 1946. február elsejéig, amikor a nemzetgyűlés az ország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikkel de jure is megszüntette a királyságot.

A német megszállók által támogatott nyilas-puccs, illetve Horthy kormányzó 1944 október 16-án történt lemondatása után de jure még királyság maradt az ország Forrás: Bundesarchiv

E csaknem egy évezred alatt - az ellenkirályokat is beleszámítva – kereken hatvan koronás fő uralkodott Magyarországon.

Pünkösdi királyok és valódi országépítők

A trónon ült illetve a Szent Koronával megkoronázott királyaink uralkodási ideje igencsak változatos képet mutat.

A Szent Korona-tan egyedülálló az európai közjog történetében Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A középkorban gyakori trónviszályok idején az egyik vagy másik párt jóvoltából hatalomra került, és az erős támogatottságot nélkülöző uralkodók jelentős része nem igazán tudott megmelegedni a hatalomban, ami e királyok regnálási idejéből is jól látszik.

IV. Károly, az utolsó magyar király koronázási eskütétele a budavári Szentháromság szobornál,1916 december 30-án Forrás: Wikimedia Commons

Az államalapító uralkodó, Szent István 1038-ban bekövetkezett halálát követő

tíz viszontagságos évben például négyszer koronáztak királyt Magyarországon,

akik ugyanúgy nem tudták hatalmukat megszilárdítani, mint a 12. századi trónviszályok idején megválasztott ellenkirályok.

Szent István az Anjou-kori Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

Utóbbiak közül IV. István 1163 január 27. és április 11. közötti két és fél hónap „hosszú" uralkodása igencsak pünkösdi királyságnak számít.

Részlet a 13. században épült visegrádi Salamon-torony belsejéből, ami Károly Róbert első királyi lakhelye volt, 1320 körül Forrás: Wikimedia Commons

Azonban még IV. István uralkodása is hosszabb az Anjou-kort lezáró trónviszályok idején, 1385. december 31-én megválasztott II. (Kis) Károly uralkodásánál, aki mindössze 56 napig viselhette a koronát.

Károly Róbert alapította meg a 14. századi virágkort elhozó Anjou-dinasztiát Forrás: MTI/Marjai Janos

Természetesen velük szemben szép számmal akadtak olyan uralkodóink is, akik sok évig, vagy akár több évtizedig ültek a trónon, jobb esetben lehetővé válva számukra a valódi országépítés.

Véreskezű hóhérból lett jóságos bécsi öregúr

A magyar történelem leghosszabb ideig trónon ült királya a Szent Koronát közel fél évezredig birtokló Habsburg-ház uralkodói közül került ki.

Az első Habsburg, akit a Szent Koronával koronáztak meg, I. Albert Forrás: Wikimedia Commons

A dinasztia első királyával, az 1437.december 18-án megkoronázott I. Alberttel szemben, aki nem egészen két évet ült csak a trónon, a Habsburg-ház utolsó előtti uralkodója, I. Ferenc József ausztriai császár és magyar király

minden kollégájánál tovább, 67 évig és 355 napig viselte a koronát,

1848. december 2-án történt trónra lépésétől kezdve egészen az 1916. november 21-én bekövetkezett haláláig.

Ferenc József fiatalon, 18 éves korában került a magyar trónra Forrás: Wikimedia Commons

Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése utáni véres megtorlás miatt közutálatnak „örvendő" uralkodó az 1850-es évek abszolutista kormányzási kísérletei után végül 1867-ben kiegyezett a magyar nemzettel,

megalapozva az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét, és egy fél évszázadig tartó, a magyar történelemben addig példa nélkül álló prosperálást ,

ami miatt a közvélemény uralkodásának utolsó éveiben már csak „jóságos bécsi öregúrként" gondolt rá, szeretetteljes empátiával.

A "jóságos bécsi öregúr", Ferenc József Forrás: Wikimedia Commons

A magyar királyok közül uralkodása hosszúságát tekintve az 1387 és 1437 között trónon ült Luxemburgi Zsigmond az „ezüstérmes", aki kereken 50 évig és 235 napig viselte a koronát.

Az "ezüstérmes" Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár Forrás: Wikimedia Commons

A dobogó harmadik fokán ugyancsak egy Habsburg, az abszolutista hatalmat gyakorló I. Lipót áll.

I. Lipót, - akinek az uralkodása idején verték ki az oszmán megszállókat Magyarország területéről – 1657. április 2.-tól 1705. május 5-ig volt magyar király, így összesen 48 évig és 33 napig ült a trónon.

I. Lipót német-római császár és magyar király ( Benjamin von Block portréja 1688 körül) Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc József hosszúra nyúlt regnálása azonban csak a 11. helyen áll

a világtörténelem leghosszabb ideig uralkodó koronás fői között, akik közül az abszolút rekorder, II. Pepi óegyiptomi fáraó kereken 94 évig tartotta kezében a jogart.