Lassan ihatatlanná válik a folyók vize

2018.12.28. 18:52

Megváltoztatta az édesvizek kémiai tulajdonságait az emberi tevékenység, így azok sósabbá váltak az elmúlt 25 évben. Ráadásul amennyiben a folyamat változatlanul folytatódik, úgy 2100-ra az Egyesült Államok folyóvizei 50 százalékkal több sót fognak tartalmazni, mint most. A probléma ugyanúgy érinti Európát és Ausztráliát is.

Az extrém mértékű sószennyezés komoly veszélyt jelent az édesvízkészletekre, a városi infrastruktúrára, valamint a természetes ökoszisztémára az egész USA területén – írja a Science Alert tudományos portál. Egyre több folyó és folyam vize nemcsak ihatatlanná, hanem öntözésre is alkalmatlanná válhat, ami hatalmas csapást jelentene az Egyesült Államok mezőgazdaságára.

A kémiai összetétel módosulását elsősorban a műtrágyák és jégmentesítésre használt sók okozzák, a helyzetet pedig a klímaváltozás, a fosszilis tüzelőanyagok használata, valamint az öntözés csak tovább súlyosbítja.

„A változás legnagyobb része az emberi földhasználathoz köthető, míg a klímaváltozás nagyjából 12 százalékban járul hozzá a kedvezőtlen tendenciához” – összegezték az eredményeket a Royal Society B című tudományos folyóiratban megjelent szakcikk szerzői.

Forrás: Pixabay

Egy másik, év elején publikált tanulmány azt állapította meg, hogy a légszennyezés miatt egyre gyakoribbá váló savas esők kioldják a talaj anyagában felhalmozódó sókat, amik fokozzák a vízkészletben a káros anyagok felhalmozódását.

Az USA-ban ráadásul a sószennyezéssel kapcsolatban nincs egységes szabályozás, az államok között hatalmasak az eltérések. Vannak az országnak olyan régiói, ahol a folyóvizek jó részének sótartalma már eléri az óceán sótartalmának 50 százalékát.

Ma a legsósabb folyóvizek a Nagy-síkság északi részén vannak – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, John Olson (University of California, Monterey Bay). – A sótartalom természetes okok miatt eleve magasabb ebben a térségben, a bányászat, az olaj- és gázkitermelés pedig felszínre hozza a sósabb köveket, valamint talajvizet.”

Forrás: Pixabay

Jelentős gazdasági károk

A vizek sósabbá válásának hatásai szerteágazóak és rombolóak. Amikor például nátrium-hidrogén-karbonát, illetve magnézium-klorid kerül a folyóvizekbe, valóságos dominóeffektust indítanak el, és a meder talajából kioldódnak az ott felgyülemlett toxikus anyagok. A víz kémhatása emellett lúgosabbá válik, ami szétrombolhatja az érzékeny vízi ökoszisztémákat.

A gazdasági hatások ugyancsak nem elhanyagolhatóak: ez a fajta vízszennyezés több milliárd dolláros kárt idéz elő.

Csak a Colorado-medence területének szikesedése 300 millió dolláros veszteséget jelent évente.

Forrás: Pixabay

Nem csak az USA-t érinti a katasztrofális helyzet

A folyók kémiai összetételének változása a közegészségügyre is hatással van, jó példa erre az, ami a közelmúltban a michigani Flint városában történt – amikor a település lakói a Flint-folyó vizét kezdték felhasználni, a vezetékrendszer a vízben lévő sók és más kémiai anyagok miatt korrodálódni kezdett; a csövekből az egészségre ártalmas vegyületek jutottak az ivóvízbe.

A kutatók megjegyzik, hogy a tanulmányukban tárgyalt állapotok nem korlátozódnak kizárólag az Egyesült Államok területére,

Ausztráliában és Európában hasonló problémákkal kell szembenézni.

Ezek megoldását nem segíti, hogy az emberi tevékenység édesvízre gyakorolt hatásainak jelentős részét még ma sem térképezték fel kellő részletességgel.