Már ott vannak az élet csírái a Hold sötét oldalán

Világűr, 2019. január 3. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csang'o-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Kigördült a Jade Nyúl 2 elnevezésű holdjáró a Csang'o-4 kínai űrszondából, amely csütörtökön, elsőként az űrkutatás történetében, a Hold sötét oldalán landolt - közölte pénteken az űrszonda által továbbított képet is megosztva a kínai űrkutatási hivatal.

A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda, amely egy leszállóegységből és egy holdjáróból áll, a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével tartja a kapcsolatot a Földdel.

A Csang'o-4 csütörtökön hajnalban a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

A kínai állami média pénteken hajnalban tájékoztatott arról, hogy csütörtök este a Jade Nyúl 2 kigördült a Hold felszínére a leszállóegységből, amely erről képeket is küldött a Földre a műhold közvetítésével.

A Hold sötét oldaláról készített első felvétel Forrás: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség/-

A rover a Hold felszínét kutatja, és számos kísérletet is végez majd. A tervezett kísérletek között szerepel a Holdon tapasztalható sugárzás mérése a Lunar Lander Neutron Dosimetry (LND) elnevezésű eszközzel, amelyet egy német kutatócsoport fejlesztett ki.

A Csang'o-4 magokat is vitt magával, hogy a Hold felszínén, zárt környezetben zöldségtermesztéssel kísérletezzen.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

Okos szerkezet

Elődjéhez hasonlóan a Jáde Nyúl 2 is rendelkezik a felszín alá hatoló radarral a felszínközeli struktúrák kitapogatására és infravörös spektrométerrel a Holdon található anyagok összetételének elemzésére. Két, szemhez hasonló panorámakamerájával nagyfelbontású színes fotókat tud készíteni.

A holdjáró akár 20 centiméteres köveken is át tud mászni, maximális sebessége óránként 200 méter.

Élettartamát három hónapra tervezték.

Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Xinhua

A Jáde Nyúl-1-től eltérően, amelyet esténként a földi irányítóközpontból állítottak le és helyeztek újra üzembe napfelkeltekor,

a Jáde Nyúl-2 automatikusan helyezi magát alvó vagy éber állapotba a napfény mennyiségétől függően.

Ezt az automatizmust azért kellett beépíteni a szerkezettel, mert a Hold túloldalán lévő eszközzel sokkal nehezebb a kapcsolattartás, mint az innenső oldalival.

Öt évvel ezelőtt az első kínai holdjáró 114 méter megtétele után műszaki hiba miatt elakadt. A Kínai Űrtechnológiai Akadémia kutatói több technikai újítást is eszközöltek egy hasonló kudarc megelőzése céljából.

A Hszinhua szerint a kínai tudósok remélik, hogy a Jáde Nyúl 2 hosszú utat tesz meg a Hold "sötét" oldalán, számos fotót készít az ismeretlen vidékről, "meghallgatja az ősi kövekbe rögzült sztorikat" és újabb nyomait fedezi fel a Hold és a Naprendszer korai történetének.

(MTI/dpa/Hszinhua)