Előbb a nyilasok, aztán az amerikaiak fosztották ki a hírhedt aranyvonatot

2019.01.23. 21:42

A Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, felbecsülhetetlen értékű Corvinákat, platinarudakat, valamint a deportált magyarországi zsidóságtól elkobzott értékeket szállította többek között az a vasúti szerelvény, amely a nyilas kormányzat utasítására, pontosan 74 éve, 1945. január 23-án indult útnak a Harmadik Birodalomba, a fertőbozi vasútállomásról. A híres-hírhedt aranyvonatot négy hónapig tartó bolyongás után az amerikai hadsereg lefoglalta, és hadizsákmánynak minősítette.

Elvették a magyarországi zsidóság vagyonát, majd életét is

Magyarországon már 1938-ban, egy évvel a második világháború kitörése előtt hatályba léptek az első zsidóellenes törvények. A Darányi-kormány idején elfogadott jogszabály megtiltotta, hogy a zsidók orvosként, ügyvédként vagy újságíróként gyakorolhassanak hivatást, és száműzte őket a közigazgatásból is, de hamarosan azt is megtiltották számukra, hogy művészként alkothassanak.

A zsidótörvényekkel kezdődött, és Szálasi rémuralmával végződött a magyar zsidóság tragédiájaForrás: Wikimedia Commons

A Teleki-kormány idején 1939-ben elfogadott úgynevezett második zsidó törvény további súlyos korlátozásokat vezetett be a zsidók mindennapi foglalkoztatásában, illetve munkavállalásában.

1944. március 19., a német megszállás után kezdődött el a jogfosztott magyarországi zsidóság deportálásaForrás: Fortepan

A Bárdossy-kormány alatt, 1941. augusztus 8-án hatályba lépett harmadik zsidó törvény

pedig már Nürnberg szellemében megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést,

sőt nemi kapcsolat létesítését is, amit "fajgyalázás" címén büntetni rendelt.

Éhező foglyok az ausztriai Ebensee koncentrációs táborbanForrás: Lt. A. E. Samuelson

A többszörös jogfosztás ellenére az ország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásáig a magyarországi zsidóság élete legalább nem forgott közvetlen veszélyben.

Torát üli az embertelenség

A német megszállást követően, Edmund Veesenmayer német követ és "teljhatalmú birodalmi megbízott" nyomására kinevezett kollaboráns Sztójay-kormány regnálása idején azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. 

Edmund Veesenmayer SS-Oberführer, budapesti német követ, és Hitler "teljhatalmú birodalmi  megbízottja"Forrás: Wikipedia / Bundesarchiv

A hitleri „végső megoldás" szellemében a Sztójay-kabinet 1944. május 15-től megkezdte a vidéki zsidóság német haláltáborokba való deportálását.

Sztójay miniszterelnökként Veesenmayer parancsait hajtotta végre szolgalelkűenForrás: Origo

Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) IV. zsidóügyi osztályának Budapestre vezénylet vezetője, valamint a Belügyminisztérium két szélsőségesen antiszemita államtitkára, Baky László és Endre László irányítása mellett

július elejéig több mint 600 ezer magyar zsidót hurcoltak el koncentrációs táborokba,

zömüket a hírhedt Auschwitz-Birkenau-i halálgyárba.

A Sztójay-kormány két szélsőségesen antiszemita, és a deportálásokban főszerepet játszott államtitkára, Endre László és Baky László, már fogságbanForrás: Yad Vashem

A deportáltakat megfosztották minden ingatlan és ingó vagyonuktól.

Sárga csillagot viselő zsidó deportáltak vonulnak csomagjaikkal a Belvárosban. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után Sztójay Döme kormánya sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket, és megkezdődtek a deportálások isForrás: MTI/Repró

A budai várba is eljutott Auschwitz-jegyzőkönyv, valamint a Vatikán és a semleges államok tiltakozásának hatására

Horthy Miklós kormányzó 1944 június végén leállítatta a deportálásokat,

majd július 5-én karhatalom bevetésével megakadályozta a budapesti zsidóság puccsszerű elhurcolását.

Horthy 1944 június végén arra utasította a Sztójay-kormányt hogy azonnali hatállyal állítsa le a deportálásokatForrás: Wikimedia Commons

A súlyossá vált hadi helyzet miatt a németek nem tudták már megakadályozni a parancsaikat szervilisen teljesítő Sztójay-kormány menesztését, illetve a kormányzó bizalmas híve, Lakatos Géza vezérezredes augusztus 29-én  miniszterelnökké történt kinevezését.

Pokoli gettó Erzsébetváros szívében

Lakatos, aki azt a bizalmas megbízást kapta Horthytól, hogy készítse elő az ország kiugrását a háborúból, a zsidók deportálásának felújítását szorgalmazó német követeléseket kategorikusan visszautasította. 

Lakatos Géza vezérezredes, aki Horthy híveként 1944 augusztus 29-én vette át a kormányfői teendőket a menesztett Sztójaytól, azt a feladatot kapta a kormányzótól, hogy vezesse ki az országot a háborúbólForrás: Origo

Amikor azonban a kiugrási kísérlet 1944. október 15-én kudarcba fulladt, a német segítséggel hatalomra juttatott Szálasi-kormány dicstelen regnálása alatt ismét válságosra fordult a zsidóság helyzete.

Szálasi Ferenc 1944. október 16-án német szuronyokra támaszkodva, puccsszerűen szerezte meg a hatalmatForrás: Bundesarchiv

A Szálasi-kabinet 1944. november 17-én elrendelte a budapesti zsidóság gettóba zárását,

amit Vajna Gábor belügyminiszter, a nyilas pártszolgálat segítségével kíméletlenül végre is hajtott.

Szálasi belügyminisztere, az ugyancsak hírhedten antiszemita Vajna GáborForrás: Origo

A gettóba hurcolt és rettenetes körülmények közé kényszerített zsidókat mindenüktől megfosztották, sok ezer kimerült és legyengült embert pedig gyalogmenetben hajtottak az osztrák határ felé, hogy "kölcsönadják" őket a németeknek, úgymond munkavégzésre. 

A VII. kerületben létrehozott gettóban pokoli állapotok uralkodtakForrás: Origo

A Szálasi-kormány 1944 decemberében elmenekült a szovjet ostromgyűrűbe zárt Budapestről.

A súlyos katonai helyzet ellenére a fővárosban maradt nyilas bandák rendszeresen betörtek a gettóba, raboltak, gyilkoltak és kíméletlenül fosztogattak.

Amikor 1945. január 16-án az első orosz egységek kiértek a Dunához, a Budára visszavonuló nyilas bandák elhatározták, hogy lemészárolják a gettóban maradt zsidókatForrás: Ria/Novosti

Amikor 1945. január 16-án az ostromló Vörös Hadsereg első alakulatai elérték a Duna vonalát, a nyilas banditák elhatározták, hogy mielőtt visszavonulnak Budára, bosszúból lemészárolják a gettóban rekedt zsidókat.

Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy erélyes fellépése akadályozta meg a gettóban rekedt zsidók lemészárlását. A tábornok később elesett Budapest ostroma alattForrás: Bundesarchiv

Szörnyű tettüket csak a Wehrmacht egyik tábornoka, a nyilas túlkapásokat megelégelő Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy erélyes fellépése akadályozta meg.

A Budapestről először Sopronba menekült Szálasi-kormány döntést hozott, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, valamint az ott letétként őrzött műkincseket, továbbá a zsidóktól elkobzott értékeket kimenti a Harmadik Birodalomba.

Forrás: MTI/Repró

Egyes források szerint egyébként a nyilasok már a hungarista államcsíny első napján elkezdték az MNB aranykészletének fosztogatását.

Felhívás a zsidó ingóságok kapcsán - így kezdődöttForrás: commons.wikimedia.org

A gettóba zárt ártatlan áldozatokat minden értéküktől megfosztották.

Hetvenkét vagonból állt az aranyvonat

Az elhurcolt, illetve gettóba kényszerített zsidók vagyonát a bábként funkcionáló kollaboráns magyar kormány, vagy maguk a nácik kobozták, illetve orozták el.

Szálasi az Adolf Hitler által megígért tavaszi, Magyarországot visszafoglaló német offenzíva támogatására akarta felhasználni a kivitt értékeketForrás: Bundesarchiv

A Szálasi-kormány birtokába ily módon - akkori árfolyamon számítva -  több millió dollárnyi értékű  vagyon került. A nyilas kormány szerette volna ezt a saját felhasználásra szánt vagyont az előrenyomuló és gyorsan közeledő szovjet Vörös Hadsereg elől minél távolabbra menekíteni.

A Szálasi-kormány, 1944. október 16-ánForrás: Wikimedia Commons

Az eredeti tervek szerint az aranyvonat végcélja Svájc lett volna.

A hetvenhét kocsiból álló szerelvény huszonnégy tehervagonját kincsekkel rakták meg, tizenöt  vagonban rendőr, illetve katonatisztek, továbbá nyilas tisztviselők valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői utaztak nagy mennyiségű élelmiszerrel ellátva, a további hét vagonban pedig a rakodómunkások lettek elhelyezve.

Az aranyvonatra tömérdek rablott műkincset is felpakoltakForrás: Origo

Mindösszesen 213-an tartózkodtak az aranyvonaton, és valamennyiüket felkészítették a váratlan helyzetekre.

Mai értéken ezer milliárd forintnyi kincs volt a vonaton

Óvatos becslések szerint az aranyvonat kincseinek értéke mai árfolyamon számítva mintegy négymilliárd amerikai dollárt (több, mint ezermilliárd forintot) tehetett ki. A vagonokba a Magyar Nemzeti Bank teljes arany- és valutatartalékát, számtalan múzeumi értéket, köztük Mátyás király híres corvináit, műkincseket és értékes gyűjteményeket, rengeteg ékszert, illetve drágakövet, valamint a magyarországi zsidóságtól elrabolt vagyontárgyakat pakolták be.

Mátyás és Beatrix a királyi trónon. Miniatúra a Ransanus-kódexből az egyik corvinábólForrás: Wikimedia Commons

Az aranyvonat parancsnokának Toldi Árpád ezredest nevezték ki. 

Az antiszemita és nyilasbarát tiszt feladata volt többek között a zsidóktól lefoglalt vagyon felügyelete, ami miatt a Szálasi-kormány őt tette meg a "zsidó ügyek biztosának".

Szálasi Ferenc a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom vezére megérkezik a miniszterelnökségre, a budai Sándor-palotába a nyilas államcsíny napjánForrás: Wikipedia/Bundesarchiv

Lassan halad célja felé az aranyvonat

A szerelvény már 1944 decemberében készen állt az indulásra. Budapestről elindulva először a zirci pályaudvarra futott be, ahol további értékes vagyontárgyakat, elkobzott zsidó aranyat és ékszereket rakodtak fel rá, majd egy hét várakozás után továbbindult.

A szegedi zsidóktól elvett ingóságok a helyi zsinagógábanwww.holokausztmagyarorszagon.hu

Közel három hétig állomásozott a Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, de útközben többször is megállt, hogy a közbeeső raktárakban felhalmozott értéktárgyakat felpakolják rá. A rakományt Toldi ezredes irányítása mellett végül gondosan felmérték és leltárba vették.

Az aranyvonat 1945. január 23-án indult útjáraForrás: pexels.com

A szerelvény 1945. január 23-án indult el a nyugati határszélen található Fertőboz állomásról Ausztria irányába,

majd fokozatosan haladt tovább a Német Birodalomban, messze elkerülve a frontvonalakat.

Őr egy vidéki gettó kapujábanwww.holokausztmagyarorszagon.hu

Amikor az aranyvonat hosszú ideig német területen várakozva, 1945 tavaszán megkezdte útjának második szakaszát, a háború már majdnem véget ért. Az emiatt kétségbeesett Toldi ekkor elkezdte eladni a kincsek egy részét a vonaton tartózkodó őröknek, valamint más civileknek. Végül 1945. március 30-án éjszaka – rendesen felpakolva magát az értékes zsákmányból – elhagyta a vonatot.

Toldi a küldetés teljesítését az egyik beosztottjára, Avar Lászlóra bízta azzal a meghagyással,

hogy kísérelje meg elvinni a vonatot végső rendeltetési helyére, az osztrák-svájci határra. Avar nem tudhatta, hogy a Vörös Hadsereg alakulatai ekkor már csak körülbelül hat kilométerre álltak a szerelvénytől.

A kincsek valódi tulajdonosait nem tudták azonosítani

A szerelvényt végül május 11-én az amerikaiak foglalták le a Salzburg közelében fekvő Werfen város pályaudvarán.

A nyilasok 1944 decemberében nyugatra vitték a Magyar Nemzeti Bank egész arany-, valuta- és bankjegykészletétForrás: MTI peprodukció

A vonat négy hétig vesztegelt Werfenben, miközben az amerikai hadsereg nyomozói kihallgatták a vonaton foglyul ejtett személyzet tagjait.

Martin Himler (Himler Márton) az amerikai hadsereg ezredeseForrás: Wikimedia Commons

A nyomozást az amerikai hadsereg magyar származású ezredese, Marton Himler (Himler Márton) az Office of Strategic Services törzstisztje felügyelte. (A háború után az amerikai megszállási övezetben az ő vezetésével gyűjtötték össze a háborús bűnösöket, köztük Szálasi Ferencet és kormányának több tagját is.) 

A nyilas kormány tagjai, Szálasi Ferenc "nemzetvezető", Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettes, Báró Kemény Gábor külügyminiszter, valamint Beregfy Károly honvédelmi miniszter mint háborús bűnösök a népbíróság előtt, 1946 februárjábanForrás: MTI/-

Az  aranyvonatot, illetve a vonaton lévő kincseket az amerikaiak végül hadizsákmányként lefoglalták. A "Werfen-vonat" kirakodásában és a vagyontárgyak szortírozásában a foglyul ejtett magyar személyzet segítette az amerikaiakat.

Több milliárd dollárt érő vagyont foglaltak le az amerikai katonai hatóságokForrás: Origo

A leltár szerint összesen ezerötszáz, műkincsekkel, ékszerekkel és nemesfémmel megrakott ládát pakoltak le az aranyvonatról. De hová kerültek ezek a kincsek? A háború utáni zűrzavaros helyzetben az értéktárgyak valódi tulajdonosait nem tudták - és tegyük hozzá, nem is nagyon akarták - felkutatni.

A nyilasok a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét már novemberben Veszprémbe szállították (a kép illusztráció)Forrás: Pinterest

A vagyontárgyak egy részét az amerikai tisztek szétosztották maguk között, de a katonáiknak is juttattak bőven "szuveníreket". A vagyon nagyobb részét pedig az Egyesült Államokba szállították.

A háború után nehezen jutottak egyezségre

"Az amerikai hatóságok megvizsgálták a magyar vonatot, és Mark Clark tábornok megállapította, hogy a változások miatt már nem azonosíthatóak a tárgyak tulajdonosai – így összegezte a vizsgálat eredményét 1948. július 27-i jelentésében George C. Marshall, a Truman-adminisztráció  pénzügyminisztere, aki a háború idején az egyesített vezérkar főnöke volt.

George C. Marshall tábornok, mint az egyesített vezérkar főnökeForrás: Congress Library

"Az eredet tekintetében tehát nem valósítható meg a Magyarországra való visszaszállítás, és a kormány jóváhagyásával elhatároztuk, hogy a szóban forgó vagyont átadjuk a Menekültügyi Kormányzótanácsnak" - áll Marshall feljegyzésében.

Szép számmal akadtak értékes műkincsek is az aranyvonat rakományában. (A kép illusztráció, amelyen Dwight Eisenhower tábornok, az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka megszemléli a nácik által elrejtett műkincseket)Forrás: ASSOCIATED PRESS

Később ez szolgáltatott jogalapot arra, hogy az Egyesült Államok megtagadja a vagyon egy részének visszaszolgáltatását, és azt saját háborús jóvátételre számolja el.

Nagy Ferenc koalíciós kisgazda kormányfő Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes társaságában. A Nagy-kormány az aranyvonat kincseinek visszaszerzésében csak részben járt sikerrelForrás: Origo

A Magyar Nemzeti Bank aranykészletének nagyobb része 1947 nyaráig Nyárádi Miklós külügyminiszter közbenjárására visszakerült Budapestre,

ám a műkincsek visszaszolgáltatásában a magyar kormány már nem jutott egyezségre az amerikaiakkal.

 

A kincsek egy jelentős része soha többé nem került előForrás: commons.wikimedia.org

Nem véletlen, hiszen ezek jelentős részét 1948 júliusában árverésre bocsátották New Yorkban.

Az amerikai kormány által visszatartott vagyonrész ügyében a holokauszt-túlélők 2001-ben pert indítottak, és a károsultak kárpótlására 2005-ben létrehoztak egy alapítványt. Azt azonban, hogy mennyi lehetett az aranyvonaton szállított tényleges vagyon, mind a mai napig titok övezi.