Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság

2019.02.03. 17:56

Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.

Az egyházak megtörésére készül a lopakodó diktatúra

1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus „fordulat éveként” emlegették. 1948 valóban komoly fordulatnak számít a legújabb kori magyar történelemben, csak teljesen más értelemben, mint ahogy azt az 1990 előtti kádári udvari történetírás dicsőítette.

Rákosi 1945. január 30-án érkezett Budapestre Moszkvából. Szovjet támogatással azonnal hozzákezdett a kommunista hatalom kiépítéséhezForrás: Fortepan

A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése ugyanis negatív történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében.

Felvonulás a nemzetgyűlési választásokon. A választók többsége nem kért a kommunista „népi demokráciából”Forrás: Fortepan

A két párt machiavellista egyesítésével az 1948. június 12-én százszázalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja (MDP), az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.

Szakasits Árpád, a szociáldemokraták elnöke (a kép bal szélén, világos öltönyben) Rákosi társaságában 1948 júniusábanForrás: Origo

A diktatúra kiépítésében és megszilárdításában a közvetlen pártirányítás alatt álló erőszakszervezeteken kívül kiemelten fontos szerepet játszottak 

a kommunista pártagytröszt által konstruált és koholt vádakon alapuló perek.

A koncepciós perek legfőbb célja az általános megfélemlítés, és a rendszerrel szembeni bármifajta ellenállás brutális megtörése volt.

A totális kommunista diktatúra kiépítésében Rákosi számára a koncepciós perek fontos eszköznek számítottakForrás: Fortepan

A „fordulat évétől” kezdve mindezek szellemében futószalagon gyártották a magyar jogtörténet, valamint a magyar bírói és ügyészi kar örök szégyenét jelentő, ártatlan emberek tömegeit tönkretevő, sok esetben pedig az életüket is kioltó koncepciós pereket.

A képen középen Jankó Péter tanácselnök Szálasi és társai perét tárgyalja. Jankó ítélkezett másodfokon Mindszenty ügyében, és volt a Rajk-per tanácsvezetője is. A koncepciós perek már 1945 őszétől fontos szerepet játszottak a kommunista hatalom kiterjesztésében, és az ország lakosságának megfélemlítésébenForrás: MTI/Mti Fotó

A Rákosi-rendszer az egyházakra – különösen a római katolikus egyházra –, történelmi tradíciókon alapuló mély társadalmi beágyazottságuk és befolyásuk miatt kezdettől fogva úgy tekintett,

mint a párthatalom első számú közellenségeire.  

Rákosi az egyház szétzilálását akarta elérniForrás: Fortepan

Rákosi Mátyás a „fordulat éve”, azaz a totális kommunista hatalom kiépítése után elérkezettnek látta az időt, hogy megtörje az egyházak befolyását.

Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsekForrás: Wikimedia Commons

Erre tette volna fel a koronát a vitathatatlan tekintéllyel rendelkező hazafias érzületű főpap, Mindszenty József esztergomi érsek és bíboros-hercegprímás, a magyar katolikus egyház feje ellen koholt büntetőper.

Már a nyilasok is közellenségként tekintettek a rettenthetetlen főpapra

A megalkuvást nem ismerő Mindszenty Józsefnek, Magyarország utolsó hercegprímásának hitbéli krédóját és emberi karakterét is kiválóan jellemezi főpapi jelmondata: „Devictus vincit”, azaz „Legyőzetve győzni”. Még veszprémi püspökként, erőteljesen felemelte szavát az 1944. október 16-án német szuronyok segítségével hatalomba ültetett Szálasi-kormány embertelen intézkedései ellen.

Mindszenty kíméletlenül felemelte a szavát a nyilas hatalom ellen isForrás: Terror Háza Múzeum

Amikor 1944. november 4-én a hatalmi tébolyban szenvedő Szálasi az úgynevezett nemzetvezetői esküt tette, és későbbi kommunista utódaihoz hasonlóan minden hatalmat a saját kezébe kaparintott, a nyilas adminisztráció megkövetelte, hogy a közalkalmazotti kar és az egyházi vezetők is tegyenek esküt a „nemzetvezetőre”.

Szálasi Ferenc 1944. október 16-án német szuronyokra támaszkodva, puccsszerűen vette át a hatalmatForrás: Bundesarchiv

Erre adta ki Mindszenty főpásztori körlevelét „Juramentum non – Nincs eskü” címmel, amiben kifejtette, hogy nem lehet a nyilas forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni.

Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt (a képen balról a második) a nyilasok, majd a kommunisták is meghurcoltákForrás: Origo

Amikor a front elérte a Dunántúlt, Mindszenty Apor Vilmos győri és Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel, valamint Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapáttal együtt a nyilas kormánynak címzett memorandumot fogalmazott meg,

amelyben felemelték szavukat az ország elpusztítása, valamint a zsidósággal szembeni atrocitások ellen.

 

A Szálasi-kormány 1944. október 16-án. Mindszenty a harcok beszüntetését követelte SzálasitólForrás: Wikimedia Commons

Mindszenty a harcok beszüntetését követelő, a „Dunántúl főpásztorainak memoranduma” címet viselő dokumentumot személyesen adta át a nyilas kormányzat képviselőinek, 1944. október 31-én.

Szálasi megérkezik a Sándor-palotába, a nyilas puccs után. A nyilas kormány számára kellemetlen volt Mindszenty fellépése a „nemzetvezetői eskü” megtagadása miatt, illetve amiért szót emelt a harcok folytatása és a zsidóellenes atrocitások ellenForrás: Bundesarchiv

A válaszra nem is kellett sokat várnia a nyilasok célkeresztjébe került püspöknek,

két héttel később Vajna Gábor nyilas belügyminiszter jóváhagyásával a papjaival együtt letartóztatták, majd 1944. december 22-én bebörtönözték a sopronkőhidai fegyházba.

Vajna Gábor nyilas belügyminiszter jóváhagyásával internálták MindszentytForrás: Origo

Innen később Sopronba internálták és házi őrizetben tartották, amiből csak a Vörös Hadsereg alakulatainak bevonulása után szabadult ki, 1945. április elsején.

Kötelességem az ország jogai és szabadsága felett őrködni

Serédi Jusztinián hercegprímás halála után XII. Piusz pápa 1945. szeptember 8-án esztergomi érsekké nevezte ki Mindszenty Józsefet, akit október 7-én iktattak be új hivatalába.

Négy hónappal később, 1946. február 21-én XII. Piusz bíborossá avatta Mindszentyt,

akihez látnoki szavakat intézett, amikor a Vatikánban a fejére helyezte a bíborosi kalapot: „A harminckettő közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!”

XII. Piusz pápaForrás: Wikimedia Commons

A katolikus hívők körében rendkívül nagy népszerűségnek örvendő bíborosra hamar felfigyelt az 1945 őszétől kíméletlen hatalmi nyomulásba kezdett kommunista párt. Mindszenty nem sokat kertelt,

és nem rejtette véka alá véleményét a kommunisták antidemokratikus törekvéseivel szemben.

A bíboros élesen kikelt a hazai svábok kitelepítése, valamint a katolikus és jobboldali sajtó korlátozása, továbbá a szabadságjogok egyre erőteljesebb megnyirbálása ellen.

Mindszenty élesen bírálta a kommunisták gátlástalan és antidemokratikus intézkedéseitForrás: Wikimedia Commons

Mindszenty József vitathatatlan tekintélyével és megalkuvás nélküli szókimondásával 1947-re a hazai antikommunista politika egyik vezéralakjává vált.

Erőteljesen kiállt a kereszténydemokráciáért, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló polgári társadalomért, amire mint egyetlen lehetséges alternatívára tekintett a kommunisták által hirdetett szocializmus, valamint a diktatórikus, úgynevezett népi demokráciával szemben.

Rákosiék számára egyre kellemetlenebbé váltak a nagy népszerűségnek örvendő bíboros szókimondó kritikáiForrás: Fortepan

Mindszenty erőteljesen bírálta a kommunista párt féktelen antiklerikalizmusát, a Rákosiék által megkaparintott politikai rendőrség egyre kíméletlenebb önkényét,

és az ország közállapotának viharos sebességű romlását.

Rákosi Mátyás kinyilatkoztatására, miszerint az egyházi vezetőknek nincs joguk politizálni, Mindszenty a következőket válaszolta, Pázmány Péter szavait idézve:

Mindszenty rendkívül népszerű főpap volt a hívők körébenForrás: Fortepan

Senki sem tilthat el attól, hogy nézeteimet az ország közügyeiről szabadon elmondhassam. Kötelességem az ország jogai és szabadsága felett őrködni.” Rákosi, aki nem szokta meg, hogy ellentmondjanak neki, majd felrobbant a dühtől a rendíthetetlen főpap „arcátlan pimaszsága” miatt.

És ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, Róma kapálózhat

A féktelen hatalmi nyomulásba kezdett kommunisták és az esztergomi hercegprímás közt kibontakozó egyre élesebb küzdelem nem sok jóval kecsegtetett Mindszenty jövőjét illetően.

Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök Rákosi Mátyás társaságában. Rákosi kíméletlen szalámitaktikával felszámolta a kommunisták ellenfeleitForrás: Wikimedia Commons

A főpap letartóztatását és meghurcoltatását Rákosi egyre durvábban fenyegető szavai is előre vetítették: „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni.” Az 1948-ra kizárólagos befolyást szerzett bolsevista propagandasajtó a pártközpont, személyesen Rákosi utasítására

kíméletlen lejárató hadjáratba kezdett a bíborossal szemben.

 

Rákosi utasítására a pártsajtó kíméletlen lejárató kampányba kezdett Mindszentyvel szembenForrás: Fortepan

1948. december 19-én a pártlapban, a Szabad Népben Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, és Cavallier József kommunista nyomásra közösen jegyzett nyilatkozata jelent meg, egy Mindszentyt kritizáló rendszerpárti apológiaként.

Az Államvédelmi Hatóság, a „munkásosztály ökle” a rákosista diktatúra legfontosabb elnyomószerve voltForrás: Fortepan

Egy héttel később, 1949. december 26-án, karácsony másnapján,

 az ÁVH egyik különítménye rajtaütésszerűen megszállta az esztergomi érseki palotát, házkutatást tartott,

majd a hangosan tiltakozó bíborost hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, valamint „valutaüzérkedés” gyanújával őrizetbe vették. Mindszenty bíborost Esztergomból az ÁVH rettegett, Andrássy út 60. szám alatti központjába szállították.

Kínzással és bódító szerekkel csikarták ki a „beismerő” vallomást

A letartóztatott főpapot az ÁVH szadista pribékjei a hírhedt Décsi Gyula ávós alezredes vezetésével vették „kezelésbe”. Szokásukhoz híven kínzással és pszichotrop szerek bevetésével csikarták ki belőle a beismerő vallomást.

Péter Gábor, az ÁVH főnöke. A kommunista diktatúra legfőbb terrorszerve nem válogatott az eszközökbenForrás: Origo

A kommunisták biztosak voltak a dolgukban, mert a nyomozást felügyelő belügyminiszter,

Kádár János már a per megkezdése előtt közleményben ismertette a bíboros úgymond beismerő vallomását.

A pártsajtó pedig uszító hangnemben, „a dolgozó nép által akart példás büntetés kiszabását” követleve vezette fel a fővárosi törvényszék Markó utcai épületében 1949. február 3-án elkezdett teátrális tárgyalást.

Kádár és Farkas Mihály. Kádár János Rajk elmozdítása után került a Belügyminisztérium élére, és első intézkedései egyikével kiterjesztette az ÁVO hatáskörétForrás: Fortepan

A Budapesti Népbíróság erre felállított különtanácsát Olti Vilmos, a kommunista rendszerhez való

hűségét az „osztályellenség” ellen kiszabott számos törvénytelen halálos ítélettel bebizonyított vérbíró vezette.

A vádat az ugyancsak hírhedt és véresszájú ügyész, Alapy Gyula képviselte, akit az a „megtiszteltetés” ért, hogy Rákosi őt nevezte ki később a Rajk-per fővádlójának is.

Szándékaikkal szemben, a kommunisták tették az ellenállás szimbólumává

Az úgynevezett nyilvános tárgyaláson a sajtó képviselőin kívül „közönségként” csak az ÁVH javaslata alapján gondosan kiválasztott személyek vehettek részt.

Mindszenty a védőjével, az ellene indított koncepciós büntetőperbenForrás: Mindszenty Alapítvány

A fővádlott Mindszentyn kívül további hat személyt ültettek a vádlottak padjára,

az „államrend megdöntésére készülő klerikális reakció ügynökeiként”, Baranyay Jusztin egyetemi tanárt, Zakar András prímási titkárt, Nagy Miklóst, az Actio Catholica titkárát, Ispánki Béla kollégiumi prefektust, Tóth László újságírót, valamint herceg Esterházy Pál egyetemi lelkészt.

Mindszenty a Fővárosi Népbíróság előtt, az ellene indított koncepciós perbenForrás: Mindszenty Alapítvány

A koholt vádpontok között a demokratikus államrend megdöntése iránti szervezkedés, hűtlenség, kémkedés és a valutaüzérkedés szerepelt, amit Alapy szerint a vádlottak „a terhelő adatok súlya alatt beismertek”.

Mindszenty bíboros Pálinkás-Pallavicini őrnagy kíséretben, az 1956-os forradalom idején történt kiszabadítása idejénForrás: Origo

A népbírósági különtanács 1949. február 8-án kihirdetett ítéletével valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki az ellenül felhozott vádpontokban,

amiért Mindszenty bíborost főbüntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A per miatti nemzetközi felháborodás és tiltakozóhullám hatására Rákosiék ugyanis nem merték megkockáztatni Mindszenty kivégeztetését. Többek között az Egyesült Államok kormánya, XII. Pius pápa, és az európai szellemi élet számos kiválósága tiltakozott, de az ENSZ közgyűlése is napirendre tűzte az ügyet.

Truman elnök kormányzata is tiltakozott Mindszenty pere ellenForrás: Unknown

Ennek ellenére Alapy a bíborossal szembeni halálbüntetés kiszabása iránt jelentett be fellebbezést,

ám Mindszenty ítéletét a felsőbíróság helybenhagyta. Az ítélet hírére XII. Piusz pápa 1949. február 12-én mindenkit kiközösített, aki részt vett a bíboros elítélésében.

XII. Piusz Rómában hatalmas tömeg előtt elmondott beszédében ítélte el Mindszenty bíboros meghurcolásátForrás: AFP

A katolikus egyházfő az Acerrimo Moerore című apostoli levelében többek között ezt írta Mindszenty koholt elítéléséről: „Az az egész kultúrvilág által elutasított ítélet, amelyet ott a Duna partján hoztak a római Anyaszentegyház egy kimagasló bíbornoka ellen, itt a Tiberis partján az Örök Városhoz méltó tiltakozó kiáltást váltott ki.”

Mindszenty a zsarnoksággal szembeni ellenállás szimbóluma lettForrás: WIKIMEDIA COMMONS/ROB MIEREMET

Rákosiék terve végül nem vált valóra, és nem sikerült megsemmisíteniük a magyarországi katolikus egyházat. Mindszenty József bíboros-hercegprímás rendíthetetlen hite és személye így vált a zsarnoksággal szembeni ellenállás örök szimbólumává.

KAPCSOLÓDÓ CIKK