Még mindig feltáratlan titkokat őriz a gízai fennsík

2019.02.04. 21:26

Talán meglepően hangzik, de a világ egyik leghíresebb turisztikai látványossága, a gízai fennsík még ma is tartogat meglepetéseket a régészek számára. Mark Lehner amerikai archeológus 1979 óta dolgozik a területen, és idén visszatér Menkauré fáraó piramisának völgytemplomához. A nemzetközi hírű egyiptológus csapatát Pabeschitz Virág magyar régész is erősíti.

Kísértethistóriák, fosztogatások és legendák övezik Menkauré piramisát

Menkauré, görög nevén Mükerinosz, Hafré fáraó fia, a 4. dinasztia uralkodója volt, aki a gízai fennsík harmadik és egyben a legkisebb, 65,5 méter magas és 103,4 méter élhosszúságú piramisát építtette fel 4500 évvel ezelőtt.

A gízai piramisok az ókori világ hét csodája közé tartoztak, napjainkban pedig Egyiptom leghíresebb turisztikai látványosságának számítanakForrás: Origo

A piramis, amit az óegyiptomiak er Menkauré Netjer, azaz az isteni Menkauré piramisa néven emlegettek, valamint a hozzá épített komplexum befejezetlen maradt,

valószínűleg a fáraó korai halála miatt.

Utóda olcsóbb vályogtéglával fejezte be az építkezéseket.

A gízai nagy piramisok panorámafotója. A gízai fennsík évszázadok óta lenyűgözi az emberek fantáziájátForrás: Pabeschitz Virág

A hagyomány szerint csak a VI. dinasztia utolsó uralkodója, Neithiqret (vagy görögösen Nitókrisz) királynő fejezte be a piramis építését, aki ide is temetkezett, ám ezt a történetet semmi sem támasztja alá. Viszont ugyancsak

a királynő személyéhez fűződik az időnként Menkauré piramisánál megjelenő gyönyörű női kísértet népszerű legendája is,

mert a babonás helybéliek szerint a „kísértet” Neithikret bolyongó lelkével azonos.

Egyiptom híres királynőihez, Hatsepszuthtól Kleopátráig számtalan népszerű és romantikus történet, valamint történelmi legenda kapcsolódikForrás: Pinterest

Az viszont sajnos már nem legenda, hogy az Ezeregyéjszaka meséiből is ismert Hárún ar-Rasid bagdadi kalifa fia, al-Mamún, miután a Hufu, vagy ismertebb nevén a Kheopsz-piramist feltörte, és azt üresen találta, elhatározta, hogy Menkauré piramisával próbál szerencsét.

Menkauré piramisának története a völgytemplom ásatásával lesz teljesForrás: Pabeschitz Virág

Ma is jól látható e 9. századi „kutatás” nyoma

a piramis északi oldalán fekvő hosszú, függőleges és kürtőszerű nyílás formájában.

Mohamed Ali pasa, egyiptomi alkirály portréja (Auguste Couder festménye, 1840 körül)Forrás: Wikimedia Commons

Az építmény rongálása később is folytatódott, Mohamed Ali egyiptomi alkirály a 19. század elején a Menkauré piramis rózsaszín gránit burkolatát használta fel ugyanis az alexandriai Arzenál építéséhez.

Feltárja titkait a végtelen sivatagi homoktenger világa

A piramisok sohasem önmagukban álltak, hanem mindig egy úgynevezett piramiskomplexum központi részeit alkották,

ami a következő építményekből állt:

a komplexumot kerítő falból, szatellit piramisból és az ún. királynőpiramisokból, magából a fő piramisból, és az előtte álló halotti templomból, a völgytemplomból, valamint ezt a két templomot összekötő útból.

A piramiskomplexumok biztosították a fáraók istenné válásátForrás: How It Works Magazine

A piramisok, minden egyéb híreszteléssel szemben, valóban a fáraók nyughelyei voltak.

Az egyiptomi hitvilágban az istenkirályként tisztelt fáraó gondoskodott a világrend fenntartásáról.

Az uralkodó halálával egy igen érzékeny periódus következett be, amikor is biztosítani kellett a fáraó túlvilági létét, hogy az egyiptomiak hite szerint a világrendben ne következzen be törés.

Az óegyiptomiak istenként tisztelték a fáraókatForrás: Ancient Egypt

A piramiskomplexum azzal volt hivatott szolgálni ezt a folytonosságot,

hogy a fáraó átváltozását és túlvilági utazását segítette a halála után.

A komplexum a fáraó halotti szertartása után is élettel volt tele, hiszen a papság rendszeres áldozatokat mutatott be a helyszínen. Mark Lehner már több mint 30 éve kutatja a gízai fennsík titkait.

Mark Lehner 1979 óta dolgozik a piramisok lábánálForrás: Aeraweb.org

Legfontosabb felfedezésének és ásatásának a piramisépítők városának feltárása számít, ahol egykor valószínűleg a Hafré és Menkauré fáraók piramisait építő munkások éltek.

Az egykori város egyik negyede mérnöki pontossággal megtervezett utcákból álltForrás: Pabeschitz Virág

Az évezredek során a sivatag homokjába eltemetett, és Mark Lehner által felfedezett romváros modern régészeti eszközökkel történt vizsgálataiból fény derült többek között a piramisépítő munkások étkezési szokásaira, életkörülményeikre, sőt, még a betegségeikre is.

A piramisépítők városának romjaira 1988-ban bukkantak rá a sivatag homokjábanForrás: Pabeschitz Virág

Korábban az Origo már készített egy exkluzív beszámolót a romváros nagy nemzetközi visszhangot kiváltó feltárásáról, ami idén tovább folytatódik.

Mark Lehner nemzetközi kutatócsoportját Pabeschitz Virág magyar ókorszakos régész is erősíti,

aki 2015 óta tagja a gízai régészcsapatnak.

Pabeschitz Virág 2015 óta tagja a gízai fennsíkot kutató nemzetközi régészeti expedíciónakForrás: Pabeschitz Virág

(Pabeschitz Virág az ELTE-n végzett régészet és történelem szakokon, majd utazó archeológusként dolgozott több jelentős egyiptomi, szudáni, jordániai és iraki ásatáson. Jelenleg a kairói Holland-Flamand Intézet óraadó tanára.)

Modern ásatások a nagy utódok árnyékában

Menkauré völgytemplomát már korábban is kutatták, kisebb-nagyobb eredménnyel.

A 19. század elején, 1837-ben Vyse és Perring még meglehetősen destruktív módon,

robbantásokkal nyitottak utat a piramis belsejébe, és hat hónapos munkával sikerült is eljutniuk egészen a sírkamráig.

Howard Vyse portréjaForrás: Wikimedia Commons

Itt megtalálták Menkauré díszes szarkofágját, benne a fáraó bebalzsamozott holttestével, amit Európába akartak szállítani.

A fáraó szarkofágjának megtalálása, egykorú rajzonForrás: Graham Hancock

Ám az Alexandriából kifutott Beatrice vitorlás 1838. október 13-án egy heves viharban fedélzetén Menkauré fáraó szarkofágjával a Földközi-tenger mélyére merült.

A Beatrice katasztrófáját egyes babonás lelkek azonnal a fáraó átkának tudták be.

 

A Menkauré-piramis légifelvételen. A piramis északi oldalán jól látszik az a nagy hasadék, amit még al-Mamún kalifa emberei vágtak az építmény falába, a 9. századbanForrás: Harvard University

A templom modern tudományos szempontok szerinti első ásatója George Andrew Reisner, a Harvard University és Boston Museum kutatócsoportjának vezetője volt, az 1900-as évek elején.

George Reisner, korának vezető régésze, számos helyen ásott EgyiptombanForrás: Digital Giza

Reisner 1906 és 1924 között végzett ásatásainak köszönhetjük többek között azokat a mesterműveket, amelyek Menkauré fáraót, valamint a feleségét is ábrázolják, és amelyek valóban az óbirodalmi szobrászat kiemelkedő darabjainak számítanak.

Menkauré fáraót ábrázoló domborművű szobrok a völgytemplombólForrás: Digital Giza

Reisner korának régészeti tudása szerint hagyományozta ránk a templom alaprajzát és történetét.

E szerint a templomot két részletben építették: Menkauré idejében kapta meg a helyben bányászott mészkőből épült alapot, ám az épületet talán Menkauré hirtelen halála miatt már a következő uralkodó idején fejezték be agyagtéglával.

Menkauré fáraó rövid uralkodása alatt nem tudta befejezni az építkezéseket, így utódjára várt ez a feladatForrás: Museum of Fine Arts, Boston

Ezután nem sokkal az egész épületcsoportot újjáépítették, mivel az a Nílus áradása miatt súlyos károkat szenvedett.

Csúcstechnikával a piramisépítők nyomában

A 2000-es években a Giza Plateau Mapping Project új kutatást indított a völgytemplom modern ásatási technikákkal való feltárására. A régészek munkáját nagyon nehézzé teszi az a tény, hogy a templomot többször elmosta a Nílus áradása, ami a vályogtégla falakat szinte szabályosan elolvasztotta.

A gízai piramisok tövében folyik az „elveszett város” feltárása, amelyben a magyar archeológusnő, Pabeschitz Virág is részt veszForrás: Origo

Ezt tovább nehezíti, hogy a templom területén a későbbi időszakokban kisebb házakat választottak le, amiket lakhatási célra használtak. Ez rendkívül bonyolulttá teszi a datálást és a modern vizsgálatok elvégzését.

Az elveszett város rekonstruált helyszínrajzaForrás: Giza Plateau Mapping

2019-ben a kutatás újraindul modern ásatási technikák alkalmazásával, hogy így egy teljesebb képet kapjunk Menkauré piramisának történetéről. Ezzel remélhetőleg a gízai fennsík egy újabb puzzle-darabja fog a helyére kerülni.

Pabeschitz Virág archeológus a gízai fennsíkonForrás: Pabeschitz Virág

Az izgalmas régészeti expedíció eseményeit a magyar kutató, Pabeschitz Virág közösségimédia-felületein követhetjük. 

(A szerző, Pabeschitz Virág ókor szakos régész, PhD. doktorandusz, a Giza Plateau Mapping Project archeológusa és a kairói Holland-Flamand Intézet tanára)