A többszöri kézmosástól sem leszünk paranoiásak, csak egészségesebbek

2019.02.14. 12:50

Bár tudjuk, hogy a mellékhelyiség használata után érdemes megmosni a kezünket, ám a rutinszerű mozdulat mégis gyakran elmarad. Pedig a tudományos kutatások újra bebizonyították, hogy a fertőzések és betegségek leküzdésének ez az egyik legegyszerűbb módja. Egy új tanulmány szerint azonban csupán az emberek 67 százaléka mossa meg a kezét mielőtt kilépne a mosdóból.

Egyedülálló utazás a bacilusok földjére

A kutatók titkon bekameráztak néhány nyilvános mellékhelyiséget és feltárták a „piszkos" igazságot: a gyerekkorunk óta belénk nevelt szabályokkal ellentétben, az emberek nem mindig mosták meg a kezüket, mielőtt elhagyták volna azt. A megfigyelésre alapozva azt állították, hogy csupán az emberek 67 százaléka tartja a csap alá a kezét a toalett használata után.

Az emberek közel fele nem mossa meg vécé használat után a kezétForrás: pexels.com

A hagyományos higiéniai bölcsességet nem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta Don Schaffner, a Rutgers élelmiszer-tudományi professzora a Business Insidernek. – Ebben az esetben az sem igazán számít, hogy „kis vagy nagy dolgot" végzünk a mellékhelyiségben, utána meg kell mosni a kezünket. A bélsárral összehasonlítva a vizelet viszonylag tiszta, de nem teljesen steril.
A szakember szerint minden egyes utunk a fürdőszobába egy egyedülálló utazás a bacilusok földjére.

A nyilvános vécék igazi „baktériumtenyészetek"

Azok, akik a piszoárokat használják gyakran úgy gondolják, hogy nem szükséges a használat után kezet mosniuk – mondta Michael Osterholm, a Minnesota Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási és Politikai Központjának igazgatója, aki azt is elárulta, hogy a vizsgálataik során úgy tapasztalták, hogy a nők jobban ragaszkodnak a kézmosáshoz, mint a férfiak. – A legjobb, ha a mellékhelyiségben végzett, minden dolog után kezet mosunk, mert az emberi széklet olyan kórokozókat hordoz, mint az E. coli, a Shigella, a Streptococcus, a hepatitis A és E, és így tovább.

Semmelweis felfedezése nyomán vált általánossá az egészségügyben a kötelező és alapos fertőtlenítő kézmosásForrás: ThoughtCo

A norovírus-fertőzést ráadásul az is könnyen elkaphatja, aki csak megérinti a beteg bőrével érintett, és ezáltal szennyezett fürdőszobai felületet, majd a kezét a szájához emeli. Ez a szuper-fertőző betegség a leggyakrabban ételmérgezést követően alakul ki, amely hasmenést, hányást, hányingert és gyomorfájdalmat okoz. A mellékhelyiségekben ráadásul számos mikroba és baktérium is megtalálható, a Staphylococcus néhány törzsét például „szinte minden kézen megtalálhatjuk" egy korábbi kutatás szerint. A nyilvános vécék igazi „baktériumtenyészetek", hiszen a toalett lehúzó fogantyúja, a vízcsapok vagy épp az ajtókilincs is hemzseghet a kis kellemetlenkedőktől.

Messze vagyunk a teljes fertőtlenítéstől

Mint ismert, a kézmosás életmentő rutinja már több ezer éve létezik. Néhány vallási hagyomány ezzel szimbolizálta a tisztaságot, majd Semmelweis Ignác rámutatott a gyermekágyi láz okaira és létrehozta az 1800-as években népszerűtlen klóros fertőtlenítős kézmosás gyakorlatát.

Ott, ahol a magyar orvos megkövetelte a kézfertőtlenítést, drasztikusan visszaesett a gyermekágyi lázra visszavezethető halálesetek számaForrás: Origo

Hozzá hasonlóan Florence Nightingale ápolónő a krími háború idején a brit kórházakban vezette be a kézmosás szabályait és más higiéniai intézkedéseket. Mindkét esetben drámaian csökkent a halálozások számra, amely az első komoly bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy a megfelelő higiénia valóban életeket menthet meg. Ám a kutatók szerint még mindig messze állunk a fertőzések teljes megakadályozásától: az Egészségügyi Világszervezet szerint évente több százezren halnak meg szennyezett víz- és élelmiszer fogyasztása, valamint az elégtelen higiéniai körülmények következtében.
A rendszeres kézmosás ezt az arányt a felére csökkentheti, és mintegy tizenhat százalékkal redukálhatja a légúti fertőzés kialakulásának kockázatát – mutattak rá legutóbbi, éves jelentésükben.

Rendszeresen érintkezünk szennyezett anyagokkal

Mindannyian rendszeresen érintkezünk szennyezett anyagokkal: az ajtókilincseken, a mobiltelefonjainkon, a házikedvencek bundáján és még a konyhai törlőkendőkön is mikrobák és baktériumok hemzsegnek.
Egy tisztának tűnő vécé ülőke négyzetméterenként általában ötven baktériumtörzset tartalmaz – mutatott rá a megdöbbentő adatra Don Schaffner. – A kézmosás tehát a nap bármely szakában segít megakadályozni számos baktérium, élesztőgomba és vírus terjedését. Ezért egyetlen, általános szabály létezhet: mindig mossuk meg a kezünket, amikor azokat valamiért piszkosnak érezzük.
Hozzátette, hogy a többszöri kézmosástól senki sem lesz „szuper paranoiás" és megjegyezte, hogy a kezek fertőtlenítésére a szappannal és vízzel való kézmosás a leginkább hatékony módszer.

Három lépésből áll a kézmosási terv

Schaffner és kollégái kidolgoztak egy egyszerű, három lépésből álló kézmosási tervet, amellyel megelőzhető mind a megfázás, mind a fertőzések, mind pedig a hasmenéssel járó megbetegedések.

A kézmosás szó szerint életeket menthetForrás: Well PR Ügynökség

A közelmúltban publikált tanulmányuk szerint elsőként nem érdemes aggódni a víz hőmérséklete miatt, hiszen kutatásaik azt erősítették meg, hogy a kézmosás hatékonysága nem változik attól, hogy hidegebb vagy melegebb víz alá tartjuk a felső végtagjainkat. A szakemberek szerint ha úgy állítjuk be a vízhőmérsékletet, hogy azt kellemesnek és kényelmesnek érezzük, akkor nem nyúlhatunk mellé. Másodszor azt javasolták, hogy szánjunk elegendő időt az alapos, szappanos kézmosásra: minden öt másodpercnyi dörzsölés újabb és újabb baktériumtól segít megszabadulni. Schaffner szerint kétszer énekeljük el közben a Boldog születésnapot című dalt. Végül, harmadik lépésként mindig szárítsuk meg a kezünket, mielőtt elhagynánk a mellékhelyiséget: a vizes kézen ugyanis az elképzelteknél is több baktérium képes életben maradni.