Károsodott idegsejteket javítottak ki két állatkísérletben

agy MRI BRAIN, MRI Investigate Inspection Inspect Examining Exam EXAMINATION Examine Examinations INVESTIGATION Investigating MEDICAL EXAMINATION Medical examinations result Results normal No pathology Without pathologies Healthy
Egészséges emberi agy színezett MRI képe
Vágólapra másolva!
Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.
Vágólapra másolva!

A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján mutatták be.

A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják.

Az agyban mások az erek, mint a szervezet többi részében: csak tápanyagokat, oxigént és egyes gyógyszereket engednek be, nagyobb, esetleg veszélyt jelentő molekulákat nem. Ezt hívják vér-agy gátnak.

Egészséges emberi agy színezett MRI képe Forrás: BSIP/SGO / BSIP/Sgo

Az agyi felvételekről kiderült, hogy az öregedéssel a vér-agy gát "kilyukadhat": a negyvenes éveikben járók 30-40 százalékánál, a hatvanasoknak 60 százalékánál jelentkezik "szivárgás".

Az is látszott a felvételeken, hogy a szivárgás területein gyulladás alakult ki az agyban. Daniela Kaufer, a kutatócsoport vezetője elmondta a BBC-nek, hogy kutatásukban olyan fiatal egereket használtak, melyeknél az agy-ér gát szivárgott, és amelyek az öregedés sok jelét mutatták. Sikerült találniuk olyan szert, amellyel ki tudták javítani a gát károsodását, ezzel megállították a gyulladást.

"Az agy öregedésekor a sejtek degenerációjáról és pusztulásáról beszélünk. Az eredmények azt mutatták, hogy nem pusztult el semmi: a sejtek a helyükön maradtak, csak a gyulladástól kellett megszabadítani őket" - magyarázta.

Egy másik kutatás során kanadai tudósok az agy - sok betegségben kimutatott - "gyenge láncszemeire", a szomatosztatin-pozitív agysejtekre koncentráltak. Ezek az információ kódolásában vesznek részt és elsőként esnek károsodás áldozatául: a jelek, amelyek ezekből a sejtekből érkeznek, túl gyengék lesznek ahhoz, hogy a környező neuronok felfogják őket és továbbítsák az agy más részeibe.

Agy illusztrációja Forrás: Science Photo Library/JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Johan Swanepoel / Science Photo

Etienne Sibille, a Torontói Egyetem kutatója azonosított egy anyagot, amely felerősíti a jeleket. A konferencián bemutatta, ahogy idősebb egerek, amelyek előzőleg nem tudtak kitalálni a labirintusból, a szer beadása után ugyanolyan jól végrehajtották a feladatot, mint fiatalabb társaik, akik nem kaptak a szerből.

Sibille azt reméli, a klinikai kísérleteket két éven belül elkezdhetik.

Óvatosságra inti a kutatókat az a tény, hogy az egérkísérletekben kipróbált szerek az esetek nagy többségében embernél nem hatásosak. Mindkét kutató azonban azt reméli, módszere esetében másképp alakulnak a dolgok.