Chilei sivatagban találtak rá a marsi élet nyomaira

A tesztrover
Vágólapra másolva!
A NASA egyik kísérleti rovere nem mindennapi felfedezést tett a marsi környezetre erősen hasonlító Atacama-sivatagban: a felszín alatt elszórtan olyan különös, sótűrő mikroorganizmusok élnek, amelyek képesek lennének megmaradni akár a vörös bolygón is.
Vágólapra másolva!

Az apró robotot az amerikai űrügynökség kutatói bolygónk egyik legszárazabb régiójában vetették be. A talajfelszín alól nyert ki mintákat abból a célból, hogy a Földön kívüli viszonyok eltűrésére leginkább alkalmas élőlényekre akadjon. A próbálkozást siker koronázta: a mintákban erősen specializált, a mostoha körülményekhez kiválóan alkalmazkodó, foltszerűen előforduló mikrobákat mutattak ki.

Egyedi elhelyezkedésük a kevés vízre, a tápanyagforrások szűkösségére, valamint nem utolsósorban a talaj kémiai tulajdonságaira vezethető vissza.

A Frontiers in Microbiology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerzői szerint az eredmények útmutatóul fognak szolgálni az élet nyomait kereső jövőbeli Mars-missziók során.

A tesztrover Forrás: Prof Stephen B. Pointing

A leginkább Mars-szerű vidék a Földön

„Megmutattuk, hogy a Föld leginkább Marsra hajazó sivatagában a roverünk képes a talajfelszín alól mintát szerezni” – mondta Stephen Pointing, a szingapúri Yale-NUS College mikrobiológusa, a tanulmány vezető szerzője –

Pointing hozzátette: az általuk felfedezett organizmusok a magas sótartalomhoz adaptálódtak, márpedig a Mars felszíne alatt a tudósok pont ilyen környezetre számítanak. „Ezek a mikrobák nagyban különböznek azoktól a parányi organizmusoktól, amik a sivatagokban a felszínen élnek” – mondta a mikrobiológus.

A tesztrover Forrás: Prof Stephen B. Pointing

Európa és Amerika is a marsi életet kutatja

2020-ban a NASA és az Európai Űrügynökség, az ESA is marsjárókat akar küldeni a vörös bolygóra. Ezek a kutatóeszközök első ízben vizsgálnák a múltbéli és az esetleges jelenkori élet nyomait úgy, hogy fúróikkal a felszín alól szereznének mintákat. Ha élnek mikrobák a planétán, ezeken az eldugott helyeken a tudósok megtalálhatják őket.

A kutatómunka elvégzéséhez szükséges eszközöket természetesen még itt a Földön ki kell próbálni, hogy messze bolygónktól ne valljanak kudarcot. Ehhez tökéletes kísérleti helyszínt kínál az Atacama-sivatag.

„A chilei Atacama-sivatag belseje extrém száraz, több évtized is eltelhet úgy, hogy egyetlen cseppnyi eső sem esik. Mindezek mellett a rendkívül sós talajfelszínt nagyon erős UV-sugárzás éri.

– fejtette ki Pointing.

Mélyre kell fúrni, ha eredményeket akarunk

A sivatagban bevetett tesztroverre egy autonóm módon működő fúrót, valamint egy mintavevő eszközt is szereltek, majd ezek segítségével 80 centiméteres mélységbe lefúrva mintát vettek a föld alól. A munkafolyamatot kézileg is megismételték, végül a kétféle módon kinyert mintákat összehasonlították. A DNS-szekvenálást követően – függetlenül a mintanyerés technikájától – mindkét esetben baktériumok jelenlétét mutatták ki a földben, ezek elhelyezkedése azonban a kevés víz és tápanyag, plusz a geokémiai viszonyok miatt foltszerű volt.

A tesztroverre egy autonóm módon működő fúrót, valamint egy mintavevő eszközt is szereltek Forrás: Prof Stephen B. Pointing

– nyilatkozta a SETI Intézet két munkatársa Nathalie Cabrol és Kim Warren-Rhodes, akik társszerzőként vettek részt a tanulmány elkészítésében. A szakértők rámutattak arra, hogy ez igencsak megnehezítheti az idegen életformák keresését, de megfelelő mintavételezési stratégiával és a robotok keresőmunkájának tudatos tervezésével kiküszöbölhetőek az akadályok.

Pointing kiemelte, a következő lépés az lesz, hogy még mélyebbre fognak fúrni a robottal. A cél, hogy kiderítsék, milyen mélységig fordulnak elő még felszínre hozható mikrobák.

– összegezte a kutatómunka jelentőségét Pointing.

(Eurekalert)