Számos, mindennapi használati műanyag tárgyunk polietilén-tereftalátból PET), tehát egyfajta poliészterből készült az italpalackoktól kezdve a ruhákon át a szőnyegekig. A legtöbb műanyaghoz hasonlóan a PET is újrahasznosítható (bár jelenleg csak egészen kis részüket sikerül újrahasznosítani), amely csökkenti a szeméttelepekre kerülő hulladék nagyságát, ám ez korántsem elég.
A PET-palack tehát idővel elveszíti az értékét. Ennél azonban még nagyobb problémát jelent, hogy rengeteg palackozott ásványvíz fogy az egészséges folyadékpótlás jegyében, ami által évente körülbelül 26 millió tonna műanyag-hulladék keletkezik.
A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben és más, természetes vizekben éppolyan súlyos problémává vált napjainkban, mint a klímaváltozás.
A nem újrahasznosított PET-palackok körülbelül 80 százaléka végül „mikroplasztik szennyezésként" károsítja környezetünket még néhány száz évig, amíg teljesen le nem bomlik. Az Egyesült Államok kutatói most azonban egy vadonatúj újrafeldolgozási folyamat kifejlesztésén dolgozik, amellyel a PET-palackok ténylegesen jobbá, erősebbé válhatnak, mint a jelenlegiek.
Egy olyan folyamat kifejlesztésén dolgozunk, amely meghosszabbíthatja a PET-palackok élettartamát, amelyeket így a nagy értékű kompozit anyagokhoz, mint például az autóalkatrészekhez, szélturbinákhoz, szörfdeszkákhoz vagy snowboardokhoz hasonlóan sokáig tudnánk használni és hasznosítani
– mondta Gregg Beckham, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumának (NREL) vezető kutatója.
A kutatók az újrahasznosított PET-palackokat a megújuló anyagokból származó termékekkel, például a hulladék növényi biomasszához kombinálták. Ilyen módon
kétféle szálerősítésű műanyagot (FRP) hoztak létre, amelyek mindkettő két-háromszor értékesebb, mint az eredeti PET-palack.
Ezeknek a kompozit termékeknek az előállítása az első mérések szerint körülbelül 57 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a jelenlegi újrahasznosítási folyamatban felhasznált. Emellett mintegy 40 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amely a kutatói csapat szerint „jelentős eredmény".
Az volt az alapötletünk, hogy kidolgozzunk egy olyan technológiát, amely ösztönzi a feljavított PET-palackok visszakerülését a gazdasági körforgásba
– hangsúlyozta Beckham. – Abban reménykedünk, hogy a „második életű újrafeldolgozási technológiák" kifejlesztése során képesek leszünk az egyszer használatos műanyagból származó hulladékot is újrahasznosítani. Ez pedig segíthet megtisztítani a világ óceánjait és a hulladéklerakókat a műanyag szeméttől.
Az új anyagok azonban egyelőre még nem állnak készen arra, hogy jelenlegi állapotukban elhagyják a labort. A kutatók a tervek szerint tovább elemzik azok tulajdonságait és megpróbálják megjósolni, hogy a folyamat milyen mértékben fogja befolyásolni a gyártási eljárásokat.
Az eredményeink segíthetnek megvédeni az óceánokat a PET-hulladékoktól azáltal, hogy vonzó módszert kínálnak az anyag újrahasznosítására
– mutatott rá a kutató. – Több újrafeldolgozási megoldásra van szükségünk, hogy azok valóban globális hatással legyenek a műanyag visszanyerésére az olyan technológiákon keresztül, mint amilyeneket a jelenlegi tanulmányunk javasol.