Biomérnöki Tanszék alakult a Debreceni Egyetemen

Két hónappal ezelőtt alakult meg a Természettudományi és Technológiai Kar, egyben a Debreceni Egyetem legfiatalabb tanszéke, a Biomérnöki Tanszék.

Ennek oka, hogy örvendetesen megnőtt az igény a biomérnök-képzés iránt. Sokáig csupán a fővárosban, a Budapesti Műszaki Egyetemen indult ez a szak, a BME egyik legsikeresebb, legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező képzése. Sikeres, mert pontosan behatárolt munkaerő-piaci igényt elégít ki a biotechnológiai és a gyógyszeripar terén.

"Bár mostanra már Szegeden, Veszprémben és a Corvinus Egyetemen is lehet biomérnöki alapszakon tanulni, a mesterképzést csak Debrecenben sikerült akkreditálni" - mondja büszkén a legfiatalabb tanszék vezetője, Karaffa Levente.

A Biomérnöki Tanszéken négy oktató és egy emeritus professzor vesz részt a több mint 200 hallgató alap- és mesterszintű oktatásában. Idén többszörös volt a túljelentkezés, magas volt a bejutási ponthatár, annyira, hogy a TTK legmagasabb felvételi pontszámú alapszakja a biomérnöki volt.

"Bár az egyetem elsődleges feladata az oktatás, a rendszer akkor működik eredményesen, ha emellett hangsúlyos szerepet kap az alapkutatás, a fejlesztés és az innováció, mégpedig olyan komplex rendszerben, amelybe a hallgatókat is be lehet vonni. A kutatási eredmények egyrészt beépülhetnek a tananyagba, másrészt a hazai vegyipar, azon belül is a biotechnológiai ipar érdeklődik az alkalmazható újdonságok iránt" - fogalmazta meg a feladatokat a tanszékvezető.

Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő anyagi forrás, amelyet - többek között - a Technológia Transzfer Iroda által menedzselt TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0003 pályázat támogatásából finanszíroznak. Ennek keretében alakítják ki a PAT (Process Analytical Technology) elnevezésű minőségbiztosítási rendszert a Biomérnöki Tanszéken, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló Bioinkubátorközpontban.

A Központ a Debreceni Egyetem egyik sikeres, mintegy fél milliárdos pályázata segítségével jött létre. Célja egy olyan szolgáltató laboratórium kialakítása volt, ami alkalmas az inkubátorház funkció ellátására. Ezt a megoldást elsőként az angolszász egyetemeken alkalmazták a kutatási, fejlesztési eredmények piacon történő hasznosítására. Az inkubátorházakba a kis cégek betelepülhetnek és kedvező körülmények között, szinte ingyen használhatják az eszközparkot. Az inkubátorház emellett szakmai hátteret és egyfajta marketinget is biztosít számukra.

A Debreceni Egyetemen ennél összetettebb a helyzet, hiszen egyben oktató, kutató és szolgáltató laboratóriumként is működik. Ez a hármas funkció azért sikeres, mert azok a hallgatók, akik itt dolgoznak, elméleti tudásuk mellett szakmai gyakorlatot szerezhetnek, és sokszor olyan vegyipari, gyógyszeripari cégek számára végeznek kutatás-fejlesztési munkát, amely később végzés után a megélhetésüket biztosíthatja.