Elismerés nemzeti ünnepünk alkalmából Debrecenben

Az október 23-i, ünnepi közgyűlésen adták át a város kulturális- és sportéletében, valamint a város fejlesztésében maradandót alkotók elismeréseit.

Debrecen képviselő testülete október 23. alkalmából a hagyomány szerint a város azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet területén.

Csokonai-díjat Debrecen Megyei Jogú Város képviselő-testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért, a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért, valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz.

Csokonai-díjat vehetett át Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a magyarországi történeti helynévkutatás meghatározó alakja. Az általa vezetett tudományos műhelyt a nyelvtörténet és a történeti helynévkutatás hazai és nemzetközi szinten elismert központjaként tartja számon a magyar tudományos élet. Oktatói munkája során számos középiskolai magyar nyelv- és irodalomtanárnak tanította a nyelvészet különböző területeit. Hallgatói tucatnyi díjat, köztük öt nagydíjat nyertek tudományos diákköri konferenciákon. 1997-ben az oktatási miniszter Iskolateremtő Mestertanár címmel tüntette ki. Meghatározó szerepe van a Debreceni Egyetemen folyó doktorképzésben, vezetésével többen doktori címet szereztek, öt tanítványa egyetemi oktató. Tudományos érdeklődését a kezdetektől a helynevek iránti vonzalom határozta meg. E témakörben három önállóan és további három, társszerzőkkel jegyzett monográfiája, valamint közel száz tanulmánya jelent meg. Tudományos és oktató munkája kiemelkedő térségünk kulturális értékeinek megőrzése szempontjából azáltal is, hogy a térség településeinek nyelvi, névrendszertani feldolgozását végezte el, s végzi a Magyar Digitális Helynévtár kutatási projekt keretében. Fő kutatási területe mellett foglalkozott a magyarnak idegen nyelvként való tanításával. Szerkesztője és társszerzője a Hungarolingua című magyar nyelvoktató tananyagsorozatnak. Szakmájában és az egyetemen belül számos közéleti feladat ellátásában vett részt.

A Hatvani-díjat a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, valamint átfogó életmű elismeréseként. Idén Lovas István akadémikus, emeritus professzor, valamint Szilvássy Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese vehette át a díjat.

A kitüntettek csoportképe

Lovas István akadémikus a magyar fizika, különösen az elméleti magfizika, a nukleáris tudományok közismert és hazánkban napjainkban csaknem megkerülhetetlen, nemzetközileg elismert alakja. A Debreceni Egyetemen az ő úttörő tevékenységének eredményeként indult el az elméleti magfizika oktatása, ami nélkülözhetetlen kiegészítője a Debrecenben évtizedek óta elismerésnek örvendő magfizikai iskolának. Az elméleti magfizika területén folytatott tudományos kutatásainak eredményei nemzetközi jelentőségűek. Ezek közül ki kell emelnünk a 36-os tömegszámú klórizotóp alap- és gerjesztett állapotaira vonatkozó eredményeket, továbbá általában a magreakciókban jelentkező rezonanciajelenségekre, valamint a maganyag halmazállapot-változásaira vonatkozó számításokat. Kimagasló tudományos munkássága és személyisége számtalan tudós pályafutására hatott döntő módon. Oktatási és tudományos tanácsadási tevékenysége szintén kiemelkedő. Hazai egyetemi előadásain kívül öt évig tartott részecskefizika kollégiumot a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, s a Nagyváradi Egyetemen 10 évig oktatta Az anyag építőkövei címet viselő és az asztrofizika tárgyakat.

Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének igazgatója. Több szak hallgatói körében a magyar és angol nyelven oktatott farmakológia tantárgy mellé bevezette a farmakoterápia című tantárgyat. Vezetése alatt indult a táplálkozástudományi mesterképzés. Személyéhez kötődik az intézeten belül létrehozott Tradicionális Kínai Phytopharmacologiai Tanszék, az első ázsiai medicinával foglalkozó magyar egyetemi egység. Kutatásai nem lezártak, számos kooperációt kínálnak a kardiológiával, a klinikai farmakológiával, az érbetegségekkel, az anyagcsere-problémákkal foglalkozó klinikusok és más szakemberek számára. Az inzulin-érzékenyítő molekula iránt jelentős az ipari érdeklődés. Intézetével számos iparvállalatnak végez alkalmazott kutatómunkát. Hat szabadalma született, illetve három hasznosítási vállalatot hozott létre. A Debreceni Egyetem aktív közéleti szereplője.