A Kollégiumtól a Debreceni Egyetemig

1912 a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának éve. Idén egész éves programsorozattal ünnepli a Debreceni Egyetem a jogelőd 100 éves évfordulóját. A nyitórendezvényt 2012. február 3-4-én tartja az intézmény - jelentette be a január 24-i sajtótájékoztatón Fábián István rektor.

Fábián István

A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében. Ugyanezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel, ahol öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. Az alapítás évében azonban csupán három karon kezdődött meg az oktatás. Az új felsőfokú intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdtek tanítani a bölcsészkaron belül. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására azonban 1949-ig kellett várni.
 
Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.
 
A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Az építkezés mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán egyharmadát sikerült megvalósítani.
 
A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. A Jogi Kar működését még ugyanebben az évben ideiglenesen felfüggesztették, 1950-ben a Teológiai Kar - egyházi fenntartással - a Kollégiumba került, az orvosképzést önállósítva pedig 1951-ben létrehozták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet.

Az 1980-as években kezdődtek újra egyeztetések a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Az események azonban csak 1996-tól gyorsultak föl, amikor egy törvénymódosítás kimondta, hogy 1998. december 31-ét követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen folytat megfelelő színvonalú képzést.
 
Végül 2000. január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrálódásával hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, amely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését.
 
Mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye Magyarország vezető kutatóegyetemei közé tartozik, amely 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb haza képzési kínálatot nyújtja. Hallgatói és oktatói bekapcsolódnak a hazai és nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A világszerte több mint száz egyetemmel létesített együttműködési szerződések, az Erasmus és más programok révén a diákok számtalan külföldi ösztöndíj között válogathatnak és az intézmény is egyre több külföldi hallgatót fogad. A tehetséggondozás jegyében a kiválóan tanuló, alkotó és sportoló hallgatók külön ösztöndíjban részesülhetnek.
 
A két napos nyitórendezvény részletes programja itt, itt, valamint a Facebookon olvasható.