Debreceni kutató felfedezése áttörést hozhat a génterápiában

2012.11.30. 8:43

Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan célzó, irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyről a Science folyóiratban számolt be egy magyar közreműködéssel dolgozó nemzetközi kutatócsoport.

Székvölgyi Lóránt, a Debreceni Egyetem kutatója francia és ausztrál kutatótársaival közösen egy 4-5 éve nemzetközi együttműködésben zajló kutatásban azt vizsgálták, hogy a kromoszómák rekombinációjakor miért éppen egy adott ponton törik el a DNS-molekula, sőt elő is tudták idézni a törést.

"2008-tól 26 hónapot töltöttem el a párizsi Curie Intézetben, itt kezdtem el foglalkozni ezzel a területtel" - idézte fel az MTI-nek a 35 éves kutató, aki ösztöndíja lejárta után visszatért a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetébe, ahol a francia létesítményben megszerzett szaktudásával folytatta megkezdett kutatásait. A munkához a Curie Intézet munkatársai mellett hamarosan még egy francia és egy ausztrál kutatócsoport csatlakozott.

A genetikai információt elsődlegesen a DNS-molekula bázissorrendje kódolja, ám a betűsorrenden túl is vannak továbbadott, öröklődő információk. Ezek az úgynevezett epigenetikai, "géneken felüli" információk. Az epigenetikai tényezők egyik csoportja a hosszú DNS-lánc csomagolódásával függ össze, a molekula ugyanis csak nagyon szorosan "összepakolva" fér el a sejtmagban. A több darabban lévő DNS az úgynevezett hisztonfehérjék közreműködésével, adott mintázatban összetekeredve képezi az ember esetében 23 pár kompakt kromoszómát.

Forrás: AFP

A DNS-szakaszoknak és a hisztonfehérjéknek ez az együttműködése adja a kromatinszerkezetet, a debreceni laboratóriumban Szabó Gábor professzor csoportjában zajló kutatómunka ennek megismerésére irányul. "Érdeklődésünk középpontjában a kromoszómák törése van" - magyarázta Székvölgyi, hozzátéve, hogy azt már tudták, hogy a DNS ott törik el, ahol egy epigenetikus jel van, de pusztán statisztikai alapon született meg ez a feltételezés.

A DNS-törés és a rekombináció lehet spontán, de lehet programozott is. A spontán törések kóros folyamathoz, rákhoz vezethetnek, de vannak fiziológiás, előre programozott DNS-törések is, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy immunrendszerünk működjön, vagy például az ivarsejtek képződésekor is. "Mindenesetre fontos tudni a törések helyét, hogy azután befolyásolni tudjuk azokat" - hangoztatta a kutató.

Mint felidézte, első jelentős eredményük az volt, hogy amikor elhelyezték a kromatinon a jelet, akkor valóban a várt helyen tört el a DNS, ami ok-okozati összefüggést igazol a korábbi statisztikai igazolás helyett. A következő lépésben egy váratlan felfedezést tettek. Mint elmondta, "kiderült, hogy nem is a teljes epigenetikai jel a fontos, mert a fehérjekomplex egy alegysége (az Spp1 nevű fehérje) is előidézte a törést". A szóban forgó fehérjét géntechnológiai úton elő tudják állítani, így olyan eszközhöz jutottak, amellyel pontosan ott tudják elvágni a DNS-molekulát, ahol tervezték.

"Egy versenytárs, szintén francia kutatócsoportnak már sikerült teljes egészében reprodukálniuk eredményeinket" - emelte ki Székvölgyi, aki már a következő publikáción dolgozik kutatótársaival ugyanebben a témában.

KAPCSOLÓDÓ CIKK