A zaj bajjal jár<br/>

A denevérek tanulmányozása során használt gyűrűkkel súlyos károkat okozhatunk a denevéreknek: a táplálékszerzésüket nehezítjük vagy akár lehetetlenné tesszük. A gyűrűk ugyanis egymáshoz ütődve elriaszthatják a denevérek élelmét, a rovarokat.

A denevérek tanulmányozása során általában kétféle gyűrűvel dolgoznak a szakemberek. Az egyik egy fémgyűrű, ezt az állat élete végéig viseli, és olyan számára, mint az embereknek a személyi igazolvány. Rövid távú vizsgálatokhoz egy másik, általában színes műanyagból készült gyűrűt kap. Rendszerint mindkét gyűrűt az állat ugyanazon alkarjára teszik.
A Bristoli Egyetem munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel az eljárással súlyos károkat okozunk az állatoknak, a táplálékszerzésüket nehezítjük vagy akár lehetetlenné tesszük. A gyűrűk ugyanis egymáshoz ütődve elriaszthatják a denevérek élelmét, a rovarokat.
Két közönséges denevérfajjal, (a Myotis myotisszal és a Myotis blythiival) valamint számos lepkefajjal végeztek laboratóriumi körülmények között méréseket. A harminchárom - potenciális zsákmányt jelentő - rovarfajnak mintegy a fele próbált elmenekülni, amikor a gyűrűket összeütötték.
Talán ahhoz lehetne hasonlítani a gyűrűs denevérek vadászatát, mintha a macskákat csengővel a nyakukban küldenénk egerészni. Nincs kizárva, hogy sikerrel járnak, hiszen vannak süket egerek is.
Bár nem túl valószínű, az sem zárható ki, hogy a visszaverődő zajok feldolgozását is nehezítik a csörömpölő gyűrűk. A szakértők szerint az is megkérdőjelezhető, hogy a denevérek viselkedésével kapcsolatos kutatási eredmények mennyire megbízhatók, ha ilyen nagy zavarásnak voltak kitéve a megfigyelt állatok. A megoldás igen egyszerű: a fémgyűrűre ezentúl színes műanyag szalagot ragasztanak.
(New Scientist)

(ÉT)